EGYHÁZTÖRTÉNETI KONFERENCIÁT rendeztek a minoriták szegedi letelepedésének 300. évfordulója alkalmából a Gál Ferenc Egyetemen.
A „Minoriták Szegeden 1726–2026” című tanácskozás előadásai a rend történetét, a város vallási és kulturális életében betöltött szerepét, valamint kiemelkedő alakjait mutatták be. A minorita ferencesek 1726-ban telepedtek le ismét Szegeden, amikor a rend tartományfőnöke, Kelemen Didák kezdeményezésére a város engedélyt adott számukra rendház és rezidencia létrehozására a felsővárosban. A szerzetesek később jelentős lelkipásztori és kulturális munkát végeztek a térségben.
A konferencia több előadása is foglalkozott Kelemen Didák személyével, aki a 18. századi magyar katolikus megújulás egyik meghatározó alakja volt.
Új Misszió-írás
Időtlen Tanyaidő
HÁRMAS HARMÓNIÁBAN
A TEREMTŐVEL
KÉP 1. – Az ablak alatti kerek asztalon gyertya ég, mellette a láthatóan sokat forgatott nagy Biblián kis imafüzet… Az ablakon túl a bokrokon vastag, tiszta hótakaró, melyet a kép jobb oldalán pirosas fényjáték tesz még hangulatosabbá: tükröződő kályhaláng.
Már a bekötőúton ,,lelassul” az idő. Most még lassítanak a kátyuk is, az autót vissza kell fogni, nehogy ,,rosszul lépjen”… A pár száz méteres földút napról napra más arcot mutat, a fákon-bokrokon mindig másféle madarak köszöntenek. Tavaly nyáron a szomszéd gazda jóvoltából napraforgó mezőt csodált az utat használó. S a megérkezés misztikuma: ködből előtűnve, hóban fehérülve, napsütésben csillogva léphetünk be az időtlen Tanyaidőbe. – Itt a tanyán megváltozik az idő fogalma: mindenre – és mindenkire – van idő. Amint megérkezem, érzem, hogy megszűnik az a fajta rohanás, ami ,,kint” van. Megszűnik a kinti idő. Számomra ez egy másik világ, s azt szeretném, hogy idővel másoknak is az legyen! – mondja Zsekov Éva Mónika hegedűművész tanyatulajdonos, akinek már az alaptermészetében is megvan ez a példaértékű békés ,,időtlenség”. Ha egyszerre három helyen kell lennie, valahogy képes úgy alakítani, hogy mindenütt ott is van… És ,,kint” is nagyon tud figyelni mindenkire…
– Úgy érzem barátságunk okán, hogy ha csak csendben sétálgatnánk a tanya ,,ösvényein”, az is ,,mélyinterjú” lenne… Az egész helyet gyönyörű, harmonikus hármas egység jellemzi, ami természetesen belőled fakad, a te mindenben Istent kereső – és találó – személyiséged: a zene, a természet, az imádság…
– Tényleg bennem van mindhárom… Negyven éves koromig tulajdonképpen a zene töltötte ki az életemet… Gyerekkoromban bérházban nem lehetett állatom, de nyaranta nagymamámnál, aki a tanyán élt, mindig sokféle jószágot etettem, simogattam… Az ima pedig kettős vonal: anyukám által római katolikusnak lettem nevelve, pár hónapos koromtól vitt templomba. Sokat imádkoztunk együtt otthon: ha baj volt bárkivel a családban, vagy jött egy megoldhatatlannak látszó probléma, kettesben leültünk rózsafüzért imádkozni. Nekem azóta is mentőöv az ima…
Lucanus – regényrészlet 16.
LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
LEVELEK
Miután Lucanus elköszönés nélkül magára hagyta a római centuriot a fedélzeten, leindult a kabinjához, hogy ott fogyassza el szerény vacsoráját. Letört egy darab kenyeret, közömbösen rámeredt, majd letette. Rossz közérzete támadt, de nem tudta az okát. A feje fájt, izzadságcseppek, mint jeges víz gördültek végig a bőrén; ízületei fájtak. Elvégzett néhány rövid vizsgálatot magán, de mind negatív eredményt adott. Mégis határozottan betegnek érezte magát. Elgondolkodott: – Nem kételkedem a százados jószándékában és elbeszélésében, hogy minden pontosan úgy történt, ahogyan elmondta. De nekem, mint orvosnak megvan a saját magyarázatom ezekről a dolgokról. Valami oknál foga ez a kafarnaumi százados mégis teljesen felkavart.
Lucanus – regényrészlet 15.
LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
NEM VAGYOK MÉLTÓ
Midőn Lucanus egy kisebb, gyorsjárású római vitorláson utasként a húga esküvőjére igyekezett Rómába, még napnyugta előtt egy római százados és családja csatlakozott a hajó utasaihoz valamelyik kevésbé ismert afrikai kikötőben. Miután a százados a családját a belső utastérben elhelyezte, visszajött a fedélzetre, levette sisakját, és izzadt homlokát törölgette. Amikor a görögöt megpillantotta, arca barátságos kifejezést vett fel. Nyilvánvaló volt, hogy társaságra vágyik. Lucanus ekkor felállt, és udvariasan meghívta magához egy pohár borra. Bemutatkoztak, és egymáshoz húzták a fedélzeti nyugszékeiket.
Op. ∞ Dei – Kották a ködből
KÉPMEDITÁCIÓ…Zene-csönd és csönd-zene hegedűre, faágra
Az opusszám (rövidítve op.) egy zenemű sorszáma a zeneszerző életművében. Például Hubay Jenő egyik hegedűciklusát, melyben az Ima c. darab is szerepel, Op. 121.-el jelölik. Jó is egy hegedűművész barát, aki ilyenekkel megismertet… Gyönyörű dallam, az Isten ihlette, adta/küldte, Ő száll rajta/vele, s Övé a hálánk, mert rátalált arra, aki elfogadta/lejegyezte…
De az ember zene-csöndjével egyenrangú a természet csönd-zenéje… Mennyi ,,partitúra” van ,,odakint”, mennyi harmónia simítja át meg át a tájakat…
Atya a megfontoltságban, gondoskodásban
Isten nyugosztalja SZARVAS PÉTER atyát, az Új Misszió folyóirat egyházi lektorát, aki 2024. december 18.-án tért meg a Teremtőhöz. A lap szerkesztőjeként köszönöm papságát, emberségét, barátságosságát, észrevételeit, hogy nem csak egyházi pontatlanságokra hívta fel figyelmünket, de nagy alázattal az utolsó elválasztási hibát is jelölte… S köszönöm Péter atya, hogy a javítgatások után nagy sztorizgatások is belefértek a nekünk szánt idődbe, s még Dorka lánykánk színészi pályafutását is figyelemmel kísérted.
Nyugodj békében, s kérlek, foglald el helyed Égi szerkesztőbizottságunkban. (D. K.)
,,Ha egyetlen szóban szeretnénk sűríteni mindazt, amit Péter atyában megtapasztaltunk, talán a legsokatmondóbb összefoglalás az, hogy Atya –, PÉTER ATYA. Már kispap korában is ezzel a megszólítással fordultak hozzá kispaptársai, érzékelve megfontoltságát, higgadtságát, odafigyelését, gondoskodását. S ez az Atyaság végig kísérte egész papi életét, így lehetett a kegyelem termékenységének az eszköze…” – mondta Tóth István főesperes Szarvas Péter atya temetésén, az edelényi templomban.
Fényszennyezés fényfüzérekkel?
Az adventhez napjainkra hozzátartozik az ünnepi díszkivilágítás. Kétségtelenül hangulatformáló elem, jó esetben még ez is figyelemfelkeltés: különleges Vendég érkezik közénk! Ám a városok ,,fénybe borítása” – lássuk be – elsősorban mégsem azért történik, hogy Odafentről is látható legyen várakozásunk –, inkább csak a magunk szórakoztatására. Végül is így is, úgy is az ünnephez kapcsolódik a látvány, s ha sikerül elegánsan kialakítani, nem ízlés- (és szem-)rombolóan szétvillódzni az éjszakákat, akkor szép lehet ez… Hiszen vannak azért sokan, akiknek egy a napi rutint ,,kifújó” esti sétán a sok pici izzóból egyesülő fénycsillag úgy ,,vonzza” a lelkét, ahogy a Nagy Fenti kétezer éve a háromkirályokat hívta. Akik persze pontosan tudták, miért/Kiért kell követniük az égi fényt…
Add kérlek, Istenem, hogy földi, városi fényeink is téged világítsanak gyenge reflektorokként –, s burkolózzunk a Te mindent elnyomó Fényedbe, melyet furcsa földi paradoxonként teljességében mégsem enged észlelni a sötétség.
Hála érte, hogy itt-ott azért áthatol… D. K.
NOÉ BÁRKÁJA – A FÉNYSZENNYEZÉS ÉS AZ ADVENTI DÍSZKIVILÁGÍTÁS
Az ünnepi kivilágítás tervezésénél ne feledkezzünk meg arról, hogy az eget nem nekünk kell kivilágítanunk, megtette azt a Jóisten a csillagokkal, égitestekkel 🙂 Egyre növekszik a fényszennyezés, s rengeteg környezetkárosító hatása van.
A fölséges Isten dicsérete
KRISZTUS KIRÁLY ünnepe alkalmából a fölséges Istent dicsérte vers, zene, előadás a miskolci mindszenti templomban.
FELVÉTELÜNKÖN: A fölséges Isten dicsérete kezdetű, Szent Ferencnek tulajdonított imát mondják a miskolci Versbarátok Köre tagjai (Asztalos Julianna, Kovács Éva, Hortai Rita és Mikita Gábor).
Nagy Katalin, az esemény szervezője, a Szent Vince Társaság Magyarországi Szeretetszolgálata elnöke e szavakkal köszöntötte a megjelenteket:
Krisztus Király vasárnapja van. XI. Pius pápa 1925-ben, quas primas kezdetű apostoli körlevelével rendelte el a latin szertartású egyházhoz tartozók részére, ezt az új ünnepet. A pápa rendelete liturgikus ünneppé emelte az emlékezést.
Az ünnep megtartása által ,,a híveknek évenként az emlékezetébe idéztessék, mikép Krisztus nemcsak az egyes keresztény híveknek, hanem az egész emberi társadalomnak is királya. Kinek törvényeit, nemcsak az egyéni életben, hanem a társas élet minden vonatkozásában is meg kell tartani… Az ünnepet, a ruthén, a román, és a görögkatholikus egyházmegyék is bevezették… Csonkamagyarországon a miskolci apostoli adminisztratura területén van kötelezően bevezetve.” – Ezeket a mondatokat egy az 1938-ban kiadott görögkatolikus ,,menológiából” idéztem.
Mosolygós szolgálat
MAKKAI LÁSZLÓ pasztorálpszichológus atyával hosszú évek óta készítjük az Új Misszió katolikus folyóiratban a Kézen fogva Isten országá felé c. sorozatot. Ötvenedik születésnapja alkalmából lakhelyén, Tapolcán beszélgettünk vele. Az első részben többek között a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadról beszél…, kiderül, nem lenne színigazgató, mindig is papnak készült…, s beszél arról is, milyen nehéz ma – a nem odaillő emberek botrányai miatt is – a papi szolgálat.
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981. Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot.
Verbita fesztivál – Nemzetek küldetése a földön
Opera, néptánc, bogrács, podcast… Verbita Fesztivál lesz 2024. szeptember 7-én Budapesten
Nemzetek küldetése a földön címmel Verbita Fesztivált tartanak 2024. szeptember 7-én, szombaton Budatétényben a Szent Arnold Lelkigyakorlatos Házban (1223 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 3–5.). Az ingyenes rendezvény, amelyet Benvin Sebastian Madassery SVD szerzetes és Molnár Levente operaénekes álmodott meg, egész nap változatos programokkal várja az érdeklődőket és minden korosztály számára tartogat valami érdekeset 10:30 és 21 óra között.