MOZGÓ KÉPESLAP: Prága, Szent Vitus katedrális

Hat percnyi kikapcsolódás: gyönyörű templom, gyönyörű zenével.
A prágai Szent Vitus székesegyházat csodáljuk meg videónkban, s a hat percnyi képsor zenei illusztrációjaként Léon Boëllmann: Gótikus szvitjét választottuk. A Szent Vitus székesegyház az európai gótika remeke, a cseh királyok koronázásának helyszíne és temetkezési helye, a prágai Hradzsin (Várnegyed) egyik leglátogatottabb műemléke.

Az orgonaművet Őri Gergely adja elő.

Szeretettel ajánljuk: – Ima a Prágai Kisjézushoz ITT
– Óránként menetelő apostolok (Orloj) ITT
– A száguldó óriásfüstölő – Santiago de Compostela katedrálisában ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

A száguldó óriásfüstölő

Mészáros Béla motorral zarándokolt el Miskolcról Santiago de Compostelába, s telefonjával videót készített a település – Szent Jakab sírja fölé épült – katedrálisának jelképévé vált óriásfüstölő, a Botafumeiro templomi ,,száguldozásáról”. Megható, felemelő pillanatok…

Szent Jakab, a zarándokok védőszentjének ünnepe: július 25. Sírja – s ereklyéi – Santiago de Compostelában, a róla elnevezett katedrálisban találhatók. Az i. sz. 44-ben lefejezett idősebb Jakab apostol holttestét tanítványai egy hajóra tették, Galiciába vitték és ott temették el. Ám a sír helye feledésbe merült, majd egy legenda szerint a IX. században egy csillag mutatta meg a helyet, s a település neve is innen eredeztethető (campus stellae, „csillagrét”).
Santiago de Compostela székesegyháza az El Camino zarándokút végét jelenti. Nemrég a miskolci Mészáros Béla motorral zarándokolt oda – az odaút során 3972 km-t tett meg. Mesélt útja lelki indíttatásáról, tartalmáról (Új Misszió, 2023 július), és elmondta azt is, hogy az egyik legmeghatóbb látnivaló számára az volt, mikor a székesegyház ismert jelképe, a füstölő lengett a hívek feje fölött.
Az óriásfüstölő, a Botafumeiro első említése a XV. századból való. Nyolc ember működteti egy csigákból álló szerkezet révén. A füstölő a székesegyház kereszthajójában, az oltár előtt leng ide-oda, többször elszáguld a hívek feje felett, akár 70 kilométer/órás sebességgel. A szerte szálló tömjénnel eleinte azért (is) hintették be a templomot, hogy elnyomja a megfáradt zarándoktömegek izzadtságszagát. A világ legnagyobb füstölőjének tartják, súlya 60 kilogramm körüli.

Szeretettel ajánljuk: – Beszélj szeretetből! – Szent Ágoston sírjánál, Paviában ITT
– Prága, Szent Vitus székesegyház ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

A Lélek elszavalt gyümölcsei

ISTEN A SZERETET címmel rendezett szavalóversenyt a miskolci Versbarátok Köre. A versenysorozat témáját a Lélek gyümölcsei adják, a 2023-as évnek ezek közül a SZERETET volt a kulcsszava. Kisvideónk felvételei a május 12-én megtartott elődöntőn készültek, s elhangzik benne a kötelezőként megadott Bódás János: Elveszíthetetlen öröm című verse.

Zenés pillanatok: Pintér Béla – A szeretet nem fogy el sosem

Szeretettel ajánljuk:  Isten a szeretet – szavalóversenyen (beszélgetés Dr. Hortai Rita főszervezővel) ITT
– Reményik Sándor: Mindennapi kenyér – Hortai Rita előadásában ITT
– A 2022-es szavalóverseny győzteseinek előadása ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

TRIANON 103 – Megpróbáltatások sorozata 

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Az egyházüldözés kezdete Erdélyben (1948)

Az egyházüldözések 1948-ban konkrét formában kezdték támadni a gyulafehérvári egyházmegyét, iskolarendszerét és intézményeit. Az első megpróbáltatás a katolikus iskolák 1948. augusztus 3-i, 176. számú határozatban rögzítetteknek megfelelő államosítása volt: az állam megfosztotta az egyházmegyét óvodáitól, általános, közép- és főiskoláitól, és elkobozta a fenntartásukat szolgáló vagyonát is.
Másik megpróbáltatásként azt kellett az egyháznak elszenvednie, hogy megfosztották az eszmeterjesztés eszközeitől is: felszámolták nyomdáit, megszüntették folyóiratait.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – „Én itt lettem ember”

Jakab Antal püspök a római tanulmányai idején, Ostiában. Forrás: Jakab Antal Keresztény Kör archívuma

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Jakab Antal püspök Rómában a Lateráni Egyetem hallgatójaként 1939 és 1942 között

Püspökké szentelése (1939. február 12.) után Márton Áron azonnal Rómába küldte továbbtanulni tehetséges, fiatal papját, Jakab Antalt, akiben nagy jövőt látott. Annak a tudományos fokozatnak a megszerzésére, amely négy évet igényelt volna, Jakab Antal három évet kapott. „Három évet kap. Amit ez alatt elér, azzal tér vissza!” – e szavakkal bocsátotta őt útjára Márton Áron.

Olvassa tovább!

ISTEN ÁLLATKERTJE – Nádi dalnok a Balatonnál

Gyönyörűen éneklő nádirigó Balatonszemesen, a mólónál. Nagyon kedves látvány, ahogy dalol és dalol, amennyire csak kifér kis élénkpiros torkán. 🙂

Szeretettel ajánljuk: – A ,,karitatív” vörösbegy ITT
– Ne űzzük el fecskéinket ITT

Herman Ottó így ír a nádirigóról A madarak hasznáról és káráról c. könyvében
(Élmény olvasni magyar nyelvünk régies szépségeit.)
A nádirigó kizáróan csak a nádasokat lakja, melyek aztán fiasítás idején ugyancsak hangosak dalától… Nem lévén ritka, szép számmal lakja egyazon nádast, s ekkor ahány van, annyi versenyez torkaszakadtából egymással, hogy csak úgy zeng tőle a táj, még jobban, mint a kecskebéka brekegésétől. Hogy azután mit is énekel? hát elkezdi:
“Csak-csak-csak, csik-csik-csik

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Kevés napfény, sok sötétség

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

A 85 évet élt Székely Gergely atya vallomása
a megsemmisítő munkatáborról

Az előző rész – Meghurcolt ártatlanság  ITT

Székely Gergely c. kanonok, c. esperes, plébános Gyergyóalfaluban született 1923. október 19-én. A középiskolát a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban és a kolozsvári piarista gimnáziumban, teológiai tanulmányait Kolozsváron, Zircen (egy félévet) és Gyulafehérváron végezte. 1948. június 20-án szentelte pappá Márton Áron püspök. Káplánként Gelencén, Gyergyóújfaluban és Gyergyószentmiklóson szolgált. Utóbbi helyszínen 1951. február 2-án letartóztatták, azzal gyanúsítva, hogy részt vett a rendszer megdöntésére irányuló földalatti szervezkedésben. Félévig vizsgálati fogságban tartották, majd 1951. augusztus közepén a ghenceai elosztólágerbe vitték. 1951 szeptemberétől 1952 májusáig a Fekete-tenger partján a Capul Midia-i lágerben a Duna-csatorna építésénél dolgoztatták, májustól október 3-i szabadulásáig pedig Bukaresttől keletre, Baraganon a funduleai gazdaságban főleg gyapottermeléssel foglalkoztatták. Szabadulása után Csíkdánfalván szolgált. 1956-tól Vágáson volt plébános, ahol, nem törődve a kommunista hatalom sokszori zaklatásával, 1974-ben a hívek önzetlen segítségével templomot építtetett Jézus Szíve tiszteletére.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Meghurcolt ártatlanság

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

A 85 évet élt Székely Gergely atya vallomása
egy halálos ítélet küszöbéről

Következő rész: Kevés napfény, sok sötétség ITT

Székely Gergely c. kanonok, c. esperes, plébános Gyergyóalfaluban született 1923. október 19-én. A középiskolát a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban és a kolozsvári piarista gimnáziumban, teológiai tanulmányait Kolozsváron, Zircen (egy félévet) és Gyulafehérváron végezte. 1948. június 20-án szentelte pappá Márton Áron püspök. Káplánként Gelencén, Gyergyóújfaluban és Gyergyószentmiklóson szolgált. Utóbbi helyszínen 1951. február 2-án letartóztatták, azzal gyanúsítva, hogy részt vett a rendszer megdöntésére irányuló földalatti szervezkedésben. Félévig vizsgálati fogságban tartották, majd 1951. augusztus közepén a ghenceai elosztólágerbe vitték. 1951 szeptemberétől 1952 májusáig a Fekete-tenger partján a Capul Midia-i lágerben a Duna-csatorna építésénél dolgoztatták, májustól október 3-i szabadulásáig pedig Bukaresttől keletre, Baraganon a funduleai gazdaságban főleg gyapottermeléssel foglalkoztatták. Szabadulása után Csíkdánfalván szolgált. 1956-tól Vágáson volt plébános, ahol, nem törődve a kommunista hatalom sokszori zaklatásával, 1974-ben a hívek önzetlen segítségével templomot építtetett Jézus Szíve tiszteletére. 1975-től Csíkkarcfalván, 1990-től 1996-ig Nyikómalomfalván teljesített plébánosi szolgálatot. Nyugdíjas éveit 2009. augusztus 6-án bekövetkezett haláláig a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban töltötte. Szülőfalujában nyugszik, amely díszpolgári címmel is kitüntette. Székely Gergely pap bácsi 2007-ben adott nekünk nagyinterjút. Sorstörténetéből két részletben idézzük fel a legmegrázóbb epizódokat.

Olvassa tovább!

Ötven lépésnyi Miatyánk és az Isten mosolya

Kriván Anita hegymászó hitvalló gondolatai…
,,A napfelkelték a hegyen olyanok, mint amikor a Jóisten ránk nyitja a szemét…”

Szeretettel ajánljuk: – Felhők fölött a Guadalupei Szűzanyával ITT
– Jó, hogy minket a hitre érzékenyítenek ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

TRIANON 103 – Rabságon innen, szabadságon túl

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

A 95 évet élt Orbán László prelátus helytállása a háború, a Maniu-gárda, a Duna-csatorna fojtogató légkörében

Orbán László prelátus, címzetes esperes, nyugalmazott plébános (1918–2013) Bélafalván született 1918. január 25-én. 1943. június 6-án Kolozsváron szentelte pappá Márton Áron püspök. Gyergyócsomafalván 3, Csíkszeredában 1, Bátoson 1, Kézdialmáson 18 és Gyergyóremetén 37 évig teljesített papi szolgálatot. A másik, örök otthonba életének 95. és papságának 70. évében – rubinmiséje előtt –, 2013. március 11-én ment át a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban. Végső nyugalomra – óhaja szerint – Gyergyóremetén a régi templom és a Hősök emlékműve szomszédságában helyezték.
Tizenöt évvel ezelőtt, 2008-ban folytattunk és rögzítettünk vele egy nagyobb lélegzetű beszélgetést, amikor Jakab Antal püspökkel kapcsolatos emlékeiről kérdeztük. Akkor a második világégés alatti Gyergyó-medencei szolgálatáról, a Maniu-gárdisták általi meghurcoltatásáról, későbbi brassói vizsgálati fogságáról és a Duna-csatornánál végzett egyévnyi kényszermunkájáról is mesélt. Nyilatkozatának ez a része most, a Trianon 103 sorozatban jelenik meg először.

1944: „Lóháton jártam a községeket”

Olvassa tovább!