Erdélyi zarándokút Böjte Csaba testvérrel – 2026. június 24-28.
– Dr. Hortai Rita verses útiblogja
ELSŐ NAP – 2026. 06.24. Szerda
Hajnali öt óra, vagy még annyi sincs… Mit fog adni ez a zarándokút? … Érik-e gyümölcsöt? … Hoz-e barátságokat? … Ad-e reményt? … Erősíti-e hitünket?
Pontban hét órakor kedves buszvezetőnk indulásra buzdít minket! Kell is, hiszen nagyvonalúan és bőségesen megterveztük az első napunkat, az egy óra időeltolódással nem számolva. Az örömteli találkozások mellett nő bennem a feszültség, a felelősségérzet, várakozás… vagy a megfelelni vágyás?
Egy dolog teljesen biztos: útra kelünk harmadik erdélyi zarándoklatunkra. Böjte Csaba testvér tanításain keresztül szeretnénk még mélyebben megérteni tágabb és szűkebb világunk rendjét, azt a szebb jövőre törekvő szellemiséget, amely azért munkálkodik, hogy a Kárpát-medence egykor újra igazi Tündérkertté váljon, mindannyiunk vagy utódaink örömére, hiszen… Erdély már oly rég óta „harangoz a mélyben”!
Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország,
Halljátok? Erdély harangoz a mélyben.
Elmerült székely faluk hangja szól
Halkan, halkan a tengerfenéken.
Magyar hajósok, hallgatózzatok,
Ha jártok ottfenn förgeteges éjben:
Erdély harangoz, harangoz a mélyben.
(Reményik Sándor: Atlantisz harangoz)
A határon átlépve a Partium legjelentősebb városa – a lovagkirály, Szent László alapította Nagyvárad – felé vesszük az irányt, ahol Böjte Csaba ofm lelkivezetőnk és néhány útitársunk már vár ránk.