Katolikus folyóirat
Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Gyermekeit mentette a cseauseszkui tébolyultságtól – Dancs Rózsa kálváriaútja Háromszéktől Kanadáig
A nyolcvanas évek derekán Romániától az „elbocsátó szép üzenetet” jelképező útlevelemet két tábla, pult alatt szerzett, magyar gyártmányú mogyoróscsokoládéval, félliter magyar barackpálinkával, egy karton Kent cigarettával és egy kiló babkávéval szereztem meg.
Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Orbán László kolozsvári egyetemi lelkész 2008-ban, 39 évesen Duna-deltai táborozásuk alkalmával életét ajándékozta egy vízben fuldokló diákjáért
„Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).
Orbán László katolikus pap, egyetemi lelkész, a Fokoláre Mozgalom tagja 1969. május 11-én született Kolozsváron. Rövid életének útját az imalanc.ro leírása szerint ismertetjük.
Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Harmincéves a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség
„1993-ban néhány egyetemista ismerkedni akart, barátokat találni, együtt imádkozni, énekelni, kirándulni, játszani, beszélgetni, meghallgatni, találkozni, szervezni. Így született a Katolikus Egyetemi Lelkészség” – olvasható egy korábbi szórólapon. Valójában ebből a vágyból fakadóan jött létre harminc évvel ezelőtt az az intézmény Kolozsváron, amely a városban tanuló katolikus egyetemisták számára igyekszik lelki hátteret, közösséget s talán kicsit otthont is teremteni.
Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Tizenhárom évvel ezelőtt avatták boldoggá a hetven éve halálba kergetett Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök-vértanút
Boldog Bogdánffy Szilárd erdélyi örmény eredetű család leszármazottja, 1911. február 21-én született az akkor Torontál vármegyéhez, ma a szerbiai Vajdasághoz tartozó Feketetón (Crna Bara). Édesapja, Bogdánffy Ignác a falu kántortanítója volt, édesanyja Welebny Aranka. Elemi iskoláit a ma Romániához tartozó Torontálkeresztesen (Cruceni), édesapja új állomáshelyén kezdte meg, majd a Temesvári Piarista Főgimnáziumban folytatta, ahol 1929-ben érettségizett.
Még 1929 nyarán sikeresen jelentkezett a nagyváradi Teológiai Akadémiára, és már tanulmányai első két évében kivívta a szeminárium tanári karának osztatlan elismerését.
Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Százharminchat éve született Boldog Scheffler János szatmári püspök és vértanú
Boldog Scheffler János szatmári római katolikus megyéspüspök, vértanú 1887. október 29-én született a Szatmár vármegyei Kálmándon tízgyermekes földművescsaládban. Szülei szegény, de mélyen vallásos emberek voltak, akiknek a hit gyakorlása a mindennapjaikhoz tartozott. A szegény sorsú fiú fejlődésében meghatározó szerepet játszott a falu plébánosa, aki felkarolta és életre szóló lelki útmutatást adott számára.
Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Több mint négy évtizedes múltra tekint vissza a Gráci Magyar Katolikus Közösség Mindszenty-Vadon Emlékzarándoklata
Hatvanhat esztendővel ezelőtt, 1957 szeptemberében a stájerországi kegyhely 800 éves évfordulója alkalmából a gráci magyarok nemcsak autóbusszal érkeztek Máriazellbe: két diák kerékpárral, négyen pedig, élükön Vongrey Félix Gusztáv cisztercita szerzetes atyával, gyalog tették meg a háromnapos utat. Máig élő hagyományukat csak később, a hetvenes évek végén elevenítették fel és alapozták meg újra a gráci magyarok, azóta – kisebb megszakításoktól eltekintve – évente rendszeresen megszervezik a kegyhely gyalogos felkeresését. A nagy múltú, időközben Mindszenty-Vadon Emlékzarándoklat névre keresztelt nyár végi búcsújárás történetét néhai Ugri Mihály, a Gráci Magyar Katolikus Közösség Pasztorális Tanácsa volt ügyvezető elnökének elmesélése alapján ismertük meg.
Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Hetvenkilenc éve szentelték püspökké a görögkatolikus Romzsa Tódort
A huszonkét éve boldoggá avatott munkácsi vértanú, Romzsa Tódor püspök 1911. április 14-én született Kárpátalján, Máramaros vármegye rahói járásában, Nagybocskón, görögkatolikus, szerény körülmények között élő család kilencedik gyermekeként.
Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből
Küzdelem a létszámkorlátozás ellen a gyulafehérvári teológián
– Néhai Hajdú Gyula rektor leírása –
Tudjuk, hogy minél nagyobb feladatot kap valaki, annál nagyobb a felelőssége annak teljesítésében. A megvalósítás súlyos keresztet jelent, különösen, ha külső, ellenséges körülményeket, akadályokat gördítenek elé. Jakab Antal püspök úr számára, aki 1980-tól 1990-ig az egyházmegye főpásztora volt, a nehéz időkben való vezetés mellett a legnagyobb gondot s egyben a legnehezebb keresztet a papi utánpótlás biztosítása jelentette, annál is inkább, mivel azt saját egyházmegyéjén kívül még három egyházmegye (Nagyvárad, Temesvár, Szatmár) számára is biztosítani kellett, ezen egyházmegyék papságra készülői is a gyulafehérvári teológián folytatták ugyanis tanulmányaikat.
Ismert, hogy a kommunista rendszer mindent megtett, hogy lerombolja az emberek hitét és megakadályozza a kisebbségi népek (nemzetek) fennmaradását.
Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből
Hajdú Gyula atya hatvanöt papi éve három nagy fejezetben
Hajdú Gyula pápai prelátus, kanonok, teológiai rektor a Kovászna megyei Székelypetőfalván született 1927. július 7-én. Elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Kézdivásárhelyen, teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Utóbbiról így mesélt:
– A teológián 1947 szeptember közepén már megkezdődött a tanév, csakhogy az én irataimat a plébánosom tévesen állította ki, így hiába vártam a felvételemről szóló értesítést.
Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
elmúlt százhárom évéből
A szászrégeni templomban is minden festmény igazi elmélkedés, istendicséret és imádság
A szászrégeni római katolikus templom freskói 1968-ban készültek; az egyházközség plébánosa akkor Szirmai Béla atya volt. A XVIII. század második felében, barokk stílusban épült egyhajós kis templom mennyezetét a keresztény világ legismertebb imája, a Miatyánk alapján készült képek, Lukácsovits Magda alkotásai díszítik.