KÁRPÁTOK

TRIANON 103 – A tordatúri Madonna

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Erdély legrégibb, középkori Mária-szobrának újjászületése

Az 1933. január 8-án Nagykárolyban született és 2017. május 7-én bajor földön elhunyt Lukácsovits Magda festőművész nevéhez Erdély-szerte számos freskófestés, oltártér-rendezés, szoborhelyreállítás fűződik. „Ostobaság volna azt mondani, hogy azért lettem egyházi festő, mert kulák voltam, a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz. Azért lettem egyházi festő, mert jól megtanultam a hittant és sokat gondolkoztam!” „Ha munkám a templomokban akár csak egyetlen embert is megindított, már nem volt hiába” – idézzük sokszor a gondolatait. Hatodik halálévfordulója napján, a Szűzanya hónapjában saját szavaival emlékezünk meg róla, és felelevenítjük, miként mesélt ő maga arról az állagmegóvó munkáról, amelyet Erdély legrégibb, középkori Mária-szobra, a tordatúri Madonna helyreállítása során végzett.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – A ,,leforrázott” vallásügyi megbízott

Lukacsovits Magda csomaközi mennyezetképe

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

„A vallásügyi megbízott leforrázva távozott”
Lukácsovits Magda csomaközi mennyezetfreskójának történelmi háttere

Az 1950-es évek végén a világegyházban nagy változások történtek. 1958. október 10-én meghalt XII. Piusz pápa. Helyében – XXIII. János néven – Angelo Giuseppe Roncalli velencei pátriárkát választották meg pápának. A Vatikán politikája az ő ideje alatt (1958–1963) teljesen új irányvonalat vett, különösen ami a kommunista országok kormányaival való kapcsolatot illeti. Ez az úgynevezett keleti politika elsősorban a pápa jóságos, megnyerő, másokat messzemenően megérteni akaró egyéniségének, továbbá egy sereg nagy vatikáni diplomataegyéniségnek volt köszönhető. Ez utóbbiak abból a meggondolásból indultak ki, hogy a kommunizmus csakis egy nagy világégés esetén bukhat el. Az is világos volt előttük, hogy a kommunista országok vezetői a vallást tövestől ki akarják tépni alattvalóik lelkéből. Noha még a legateistább országokban is élt egy földalatti egyház, csak idő kérdése volt, hogy mikor esik le az utolsó kereszt is a – nemegyszer múzeumokká, sporttermekké, mozikká átalakított – templomokról. A Rendkívüli Ügyek Kongregációjában a bíborosok arról folytattak élénk eszmecseréket, hogy mily módon juthat levegőhöz az a sok katolikus hívő. Elhatározták tehát, hogy az Egyház nyit az ateisták felé, és közben „megpróbálja gyermekei számára összeszedni az önkényuralom asztaláról lehulló becsületmorzsákat”.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – Legyőzhetetlen lelkierő

Jakab Antal püspök a börtönévek után

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Antal Zoltán doktor feljegyzéseivel emlékezünk a 13 évnyi börtönrabságból 59 éve szabadult Jakab Antal püspökre

Dr. Jakab Antal gyulafehérvári teológiai tanárt, vicerektort és titkos ordináriust koholt vádak alapján 1951. augusztus 24-én tartóztatta le és hurcolta el a kommunista államhatalom. Az egyházmegye későbbi püspöke 42 éves korától 55 éves koráig raboskodott Románia megsemmisítő börtöneiben. Az igazságtalan és kíméletlen fogságból 12 év, 7 hónap és 23 nap elteltével, az 1964-es általános amnesztia eredményeképpen, 1964. április 16-án szabadult.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – A ,,nem mindennapi” plébános

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Az örökkévalóság Urának szolgálatában a mártíromságig
– Pálfi Géza nyolcvankét éves lenne –

Lehet-e bármi újat mondani a 82 évvel ezelőtt (1941. április 14-én) született és 39 évvel ezelőtt (1984. március 12-én) elhunyt, azaz 43 évet élt erdélyi pap, egykori teológiai líceumi és főiskolai tanár, spirituális, volt székelyudvarhelyi főesperes-plébános Pálfi Gézáról? Igen, lehetne, sőt kellene is újat mondani róla, mégpedig halála okáról és körülményeiről, amelyek máig nem tisztázottak. De ez még várat magára, úgyhogy marad az emlékezőnek e különös tehetségekkel-képességekkel megáldott, rendkívüli személyiség jellemző tulajdonságaiból, sajátosságaiból, életútja fordulataiból néhánynak a felemlítése. S még ez is kihívás a javából, mert Pálfi Géza valóban minden szempontból maga a nem mindennapiság.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – Egy jótevő arctalan sírjele

Dominkó Istvánné sírja a régi katolikus temetőben, Hajdúnánáson

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Újabb adalékok Jakab Antal gyulafehérvári püspök hajdúnánási életszakaszához

2011-ben, amikor a székely menekültek 1916–1918 közötti hajdúnánási történetét kutattam, látótérbe került egy Dominkó nevű család, amelyet Jakab Antal legfiatalabb húga, Jakab Berta néni (1921–2012) említett nekem Gyergyóditróban, amikor a családja menekülésének és itteni befogadásának történetét igyekeztem feltárni. Hét évvel később újabb ismeretekkel gazdagodott akkori tudásom ezt a családot illetően. A hajdúnánási római katolikus temetőben, az elhagyatott területen Fülöp Géza (1899–1953) egykori plébánosunk sírja közelében véletlenül egy fekete márványtáblával ellátott műkő-sírjelre bukkantam, rajta a következő felirattal:
DOMINKÓ ISTVÁNNÉ
LOZNÓCKY ANNA MÁRIA
1888.X.10 – 1957.IV.27.
Béke poraira.
A Dominkó név feletti pillanatnyi töprengés után lelkembe hasított a felismerés, hogy ím, itt nyugszik az az asszony, aki 1916 őszén férjével, a részes munkás Dominkó Istvánnal házába fogadta a kilyénfalvi Jakab családot: az édesanyát négy gyermekével, köztük az akkor 7 éves Antikával. Mennyit kerestem ezt a sírt, s most az áthatolhatatlanság zöld tengerében itt állt előttem. Bár arcát, alakját fényképről ma sem ismerjük, lássuk legalább, kinek is az emlékét őrzi ez a sírjel. Olvassa tovább! →

,,Szikrázó” csillagösvény

ŐRTÜZEK A SZÉKELY AUTONÓMIÁÉRT. Videónkban a Székely himnuszt, a tűz pattogása kíséri…

2022-ben is fellobbantak az őrtüzek a székely autonómiáért október 30-án. A miskolci Kálvária-dombon – a Miskolci Civil Összefogás Egyesület – kezdeményezésére is hatalmas, messzire látszó máglya fűzte össze és melengette a szíveket, a lepattogzó szikrák ,,Csaba királyfi csillagösvénye” felé igyekeztek…
Fotóalbumunk az eseményről ITT
Az eseményen Buday Barnabás evangélikus esperes és Gubala Róbert, a Szent Anna-templom plébánosa mondott imát. Az alábbiakban Róbert atya szavai:

Olvassa tovább! →

Könyörgés ,,Mindenszentekhez”, fohász a Szűzanyához

Két percnyi fohász, két imádságos ének Petrás Mára Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekestől. Hallgatva őt imádkozzunk vele.

Részlet a Legyél a béke követe című miskolci szavalóverseny gálaműsorából. – Beszámoló a rendezvényről ITT

Szeretettel ajánljuk: – Petrás Mária: Midőn már bésötétedett… (esti ima) ITT
– Maczkó Mária – Áldjad Teremtődet ITT
– Minden bűnt távol kerüljünk – moldvai szentes ének ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂

Legyél a béke követe – versekkel

SZAVALATOK A BÉKÉÉRT
A FIATALOKRÓL, a BÉKÉRŐL és a HITRŐL szólt a ,,Legyél a béke követe” címmel megrendezett szavalóverseny, melynek döntőjét október 29-én tartották Miskolcon, a MAB székházban. A gála-jellegű döntőn az elődöntő húsz legjobb versmondójának szavalatát hallhatta a közönség, akik többek között Reményik Sándor, Szabó Lőrinc, Babits Mihály, Túrmezei Erzsébet versei közül választottak olyat, amely belefért a tematikába, s meg is érintette őket.

Emlékezés Farkaslakán – Tamás Áron

,,Ne sírjunk, hiszen szeret minket az Úr. És meg fog vigasztalni.
Egy szép napon el fogja küldeni a legszebb ajándékot, az áldásos békét…”

Szeretettel ajánljuk: Tamási Áron Ábellel üzen ITT

(Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot  –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.)

,,Hogy lőttem volna én egy másik emberre?!”

,,Hogy lőttem volna én egy másik emberre?!” A 16 éves fiú kérdése a képtelenség bizonyosságával felháborodottnak és riadtnak hangzik egyszerre… Az orosz-ukrán háború elől a kárpátaljai Beregújfaluból is sokan elmenekültek. Egy családot – a nagyszülőktől a legkisebb unokákig (22 ember) – Tarcalon fogadtak be, a katolikus közösség Mária Házába. (Riportunk a család odaköltözésének első napjaiban történt látogatásunk alapján készült – 2022. március 9.)

Nagyon nehezen indultak el, de végül a józan ész nem dönthetett másképp. – Megjött a behívó a férjemnek meg a 16 és 18 éves fiaimnak – meséli az egyik asszony. – A férjemnek is borzasztó lenne, de ez a két gyerek mit csinált volna a háborúban?! Még puskát sem láttak… Aztán meg itt vannak a kisebbek is. Hogyan maradhatnánk ott ebben a helyzetben?! Nálunk pince soknál nincs, akkor hova megyen az ember. Az erdőbe? A kicsivel?! Hideg is van…
Úgyhogy mikor egy február végi pénteken megérkezett a behívó, másnap összeszedték magukat, és elindultak Magyarország felé, lesz ami lesz…

Olvassa tovább! →