Lucanus

Lucanus – regényrészlet 17.

Munkácsy Mihály: Golgota

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

MŰKÖDIK A KEGYELEM 

Utolsó látogatásod után, jó Lucanus – nyöszörgött az idős ember –, hosszú hetekig nyugalmam volt, és már arra gondoltam, hogy meggyógyultam. De nem jössz elég gyakran – folytatta a vén uzsorás ingerülten. – Vettem magamhoz egy új háziorvost; de az sem jobb, mint a többiek. Kénytelen voltam többször megkorbácsoltatni. Amikor megvizsgált, csak annyit mondott –, merészelt mondani az a kutya! –, hogy nem a testemmel van baj, hanem a lelkemmel!
Szánalom ébredt fel Lucanusban. – Szeretnék beszélni az új háziorvosoddal. Mi is a neve?
–  Számosz, mert állítólag azon a szigeten született – sziszegte az uzsorás.
… – Az a nézetem, Számosz –, kezdte Lucanus, hogy az uraddal kapcsolatos diagnózisod nagyon pontos. – Volna kedved mellettem dolgozni? Akarod, hogy megvásároljalak és ha sikerül, felszabadítalak? Csak annyit kérek, hogy a kísérőm légy, mert magányos vagyok, és nincsenek barátaim…

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 16.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

LEVELEK

Miután Lucanus elköszönés nélkül magára hagyta a római centuriot a fedélzeten, leindult a kabinjához, hogy ott fogyassza el szerény vacsoráját. Letört egy darab kenyeret, közömbösen rámeredt, majd letette. Rossz közérzete támadt, de nem tudta az okát. A feje fájt, izzadságcseppek, mint jeges víz gördültek végig a bőrén; ízületei fájtak. Elvégzett néhány rövid vizsgálatot magán, de mind negatív eredményt adott. Mégis határozottan betegnek érezte magát. Elgondolkodott: – Nem kételkedem a százados jószándékában és elbeszélésében, hogy minden pontosan úgy történt, ahogyan elmondta. De nekem, mint orvosnak megvan a saját magyarázatom ezekről a dolgokról. Valami oknál foga ez a kafarnaumi százados mégis teljesen felkavart.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 15.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

NEM VAGYOK MÉLTÓ

Midőn Lucanus egy kisebb, gyorsjárású római vitorláson utasként a húga esküvőjére igyekezett Rómába, még napnyugta előtt egy római százados és családja csatlakozott a hajó utasaihoz valamelyik kevésbé ismert afrikai kikötőben. Miután a százados a családját a belső utastérben elhelyezte, visszajött a fedélzetre, levette sisakját, és izzadt homlokát törölgette. Amikor a görögöt megpillantotta, arca barátságos kifejezést vett fel. Nyilvánvaló volt, hogy társaságra vágyik. Lucanus ekkor felállt, és udvariasan meghívta magához egy pohár borra. Bemutatkoztak, és egymáshoz húzták a fedélzeti nyugszékeiket.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 14.

Akropolisz

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
A HONTALANSÁG ÉS LELKI VÁLSÁG ÖRVÉNYEIBEN

Lucanus ugyan Antochiában született, de Szíria nem volt a hazája. Kezdetben úgy vélte, hogy ősei földjén, Görögországban fogja megtalálni állandó otthonát. Azonban hamarosan arra a keserű felismerésre jutott, hogy ott is csak egy idegen, és valójában sehol sem érzi otthonosan magát. Hajóorvosként később bejárta a Nagy Tenger minden kikötőjét és városát, és többfelé kisebb házai voltak, azokban élt, amikor nem volt tengeren. Otthonra azonban, ahol barátai lehettek volna, vagy nyugalmat élvezhetett volna, sehol sem lelt. A nehéz sorsúak, a nélkülözők, az elhagyatottak és a rabszolgák, a kis bazárok és apró üzletek nyomorúságos kereskedői és kézművesei mind áldották a nevét és csókolgatták kezét-lábát. Mégis idegen maradt, örökös kívülálló egy idegen országban. Jóllehet több nyelvet bírt, továbbra is csak a helyi nyelven beszélő külföldi volt.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 13.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
A NAGY FIASKÓ

Miközben Plotius a fiatal orvost a kiterjedt palota-rendszerben szálláshelyére vezette, megszólalt: – Csak merő kíváncsiságból, megkérdezhetem, hogy mit mondtál cézárnak? – Lucanus meglepődve nézett rá.
– Hogy mit mondtam? Nos, különböző dolgokról beszélgettünk, és cézár nagyon megértőnek mutatkozott. Még orvosi tanácsot is adtam neki.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 12.

Tiberius egyik palotájának lehetséges rekonstrukciója

 LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
AUDIENCIA

…Plotius a császári testőrség kapitánya különleges, válogatott gárdisták kíséretében érkezett Diodorus házához. Keptá egy frissítő italra invitálta, de a centurio visszautasította.
– Ma nem a szokásos érdekfeszítő beszélgetésre jöttem, kedves Keptá, hanem cézár parancsára. Lucanust, Diodorus fiát óhajtja látni. – Keptá nyugtalanságot mutatott, de Plotius csak mosolygott, és kifejtette.
– Úgy tudom, Lucanus küldött neki egy levelet tegnap, és annak tartalmáról kíván vele elbeszélgetni. – Sejtem, hogy miről lehet szó – közölte a háziorvos rosszat sejtve –, és Lucanushoz vezette a tisztet.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 11.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE           

CSALÁDI KÖRBEN, RÓMÁBAN

Lucanus szakszerű orvosi beavatkozása megtörte a pestises halálesetek sorozatát a hajón. A még beteg evezősök is gyors – szinte csodaszámba menő – gyógyulást mutattak. Ekkor a kapitány lelkendezve állapította meg: nem is pestis volt a kór, a fiatal és kevésbé tapasztalt orvos talán melléfogott a diagnózisával.
Lucanus nem vitatkozott, némán tűrte ezt a megaláztatást, és még jobban magába fordult. Azonban hamarosan újabb kihívás érte. Egyik kikötőben levél várt rá. Keptától jött. Elolvasása után Lucanus fájdalmas kiáltást hallatott, majd az odasiető Kusa karjaiba vetette magát, és önfeledten zokogni kezdett. A levél Diodorus halálhírét hozta…

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 10.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

,,– Ha nem fékezem meg a betegséget, Gallo, akkor az átterjed az utasokra és a legénységre. És akkor lehet, hogy csupa hullával fog a hajó a partra sodródni…”

,,BETEGES” KUTYASZORÍTÓ

Amikor az alexandriai kikötőben már a hajó fedélzetén állt, és a tarka, zajos várost nézte, Lucanus csak akkor érzett  váratlan nyilallást a szívében. Szép búcsúajándékokat adott tanárainak; most azonban érezte, hogy azokat teljesen érzelemmentesen adta át, és emiatt szégyenérzete támadt. A méretes kereskedelmi hajó lustán himbálódzott horgonyán.
– Uram –, lépett mellé a személyes védelmére kirendelt két fiatal római centurio egyike –, szolgálatodra megjelentünk.
– Nincs szükségem semmire – jelentette ki Lucanus kelletlenül.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 9.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

EGY LEHETETLEN SZÉPLÉLEK

A hamarosan esedékessé váló római visszatérésük előtt felgyorsultak a teendők mind Lucanus, mind a háztartását ellátó Kusa és felesége számára.
– Amikor négy hét múlva visszatérünk Rómába, Calliope, majd viszontláthatod a barátnőidet, kedvedre pletykálhatsz és szórakozhatsz – szólalt meg Kusa a konyhában. – Akkor már nekünk is lesz lehetőségünk kisebb baráti összejövetelekre. Az adoptált fiának Diodorus már biztosított egy tisztiorvosi állást Rómában ragyogó fizetéssel. Nem Lucanus hibája, hogy itt nincs társaságunk. Idegenek vagyunk ebben a rengetegben.
– De ő is teljesen magányosan él abban a hideg, márvány némaságban – jegyezte meg Calliope. – Csak Rubriára gondol; soha nem felejtette el. Az a lány egy istenség számára.  A börtönöket persze látogatja, és gyógyítja a betörőket, rabszolgákat, és vigaszt nyújt nekik. Egy lehetetlen széplélek! Szerintem azt a római állást vissza fogja utasítani. 

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 8.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

– Ó, egyetlenem – panaszkodott Asah –, bár sose fogtál volna bele azoknak a leprásoknak kezelésébe! De te olyan önzetlen, emberszerető orvos vagy, nem tudtál mást tenni, mint gyógyítani őket. Az istenek és az emberek látod kegyetlenek, igazságtalanok, ezért jutalmul e rettenetes kór átszállt rád a védenceidről, és elűznek asszonyod ölelésétől és gyermekeid csókjaitól. 

GYÓGYÍTÓ KEGYELEM!

Olvassa tovább! →