Aprószent minden kétéves, vagy az alatti korú fiúcsecsemő, akit Heródes király Krisztus születésekor megöletett, hogy megszabaduljon új vetélytársától.
A Napkeleti bölcsek történetét egyedül Máté Evangéliumában olvashatjuk, a 2. fejezetben. Már a Messiás születésekor a „mágusok”, „mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek hazájukba.” Védték, kiálltak mellette.
Heródes, akinek az írástudók Mikeás próféta jövendölésére (Mik5,2) hivatkozva Betlehemet jelölték meg a születés helyéül, időpontját pedig a csillag megjelenéséhez viszonyítottan számították, hogy biztosra menjen hatalom féltésében megrendelte a gyilkosságokat. Azóta is így van ez a kettészakadt világban. Vagy hódolnak Jézus előtt, vagy elutasítják.

A II. században kezdődött hazánkban a karácsonyt követő három nap ünneplése. December 26-án az első vértanúra, Istvánra emlékezve, hiszen államalapítónk is az ő nevét kapta a keresztségben… Következő nap Szent Jánosra, a harmadik az Aprószentekre emlékezés.
A hazai folklór őrzi az Aprószentek ünnepéhez kapcsolódó énekeket. A II. világháború kitöréséig szokásban volt az Aprószentek napi vesszőzés. Ez a pogány eredetű szokás tulajdonképpen beleillett az újévi jókívánságok sorába is. A betlehemi fiú csecsemőkre emlékezve itt lányok szenvedtek: a fiúk házról házra járva bőség-, egészség- és szerencsekívánó mondókákat adnak elő, és szertartásosan meg- vesszőzik a lányokat. Más változat szerint a mit sem sejtő kisfiút átküldték a szomszédba mustármagot kérni. A nagyobbak már a mondókával érkeztek: „Mustármagot jöttem kérni/ Tessék engem jól elverni!” Ekkor megkérdez- ték tőle, hányan voltak az Aprószentek. Szerencséje volt, ha kivágta: „Száznegyvennégyezren, az apostolok tizenketten.” Addig paskolták, míg ezt ő, vagy egy felnőtt kimondta helyette. Ez a verés, „suprikolás”, védett a kelésektől, betegségektől.
A száznegyvennégyezer igen nagy szám. Nem tudni honnan eredhetett…
Azt tudjuk, hogy az „efratai Betlehem” amolyan kis falu volt. A Jézus korabeli népességét mintegy ezer főre teszik, ezt figyelembe véve 30-40 lehetett a meggyil- kolt kisfiúk száma. Az Aprószentek sírja az alatt a bazilika alatt van, amelyet Nagy Konstantin építtetett Jézus születésének barlangja fölé. A kis sírok nem messze et- től a barlangtól kelet felé egy másik szűk, kereszt formájú barlangban vannak. Ezt a XV. század folyamán befalazták. 1962-ben vették észre az elfalazott bejáratát. Kibon- tották. Fölfedezték a görög kereszt alapraj- zú sírbarlangot. A kereszt három szárának végében, mintegy egy méter magasságban ívelt nyílás alatt mélyedéseket találtak. Ezek a gyermeksírok.
Korunk Aprószentjei ma is hirdetik, nem szóval, hanem vértanúhalálukkal dicsőségedet. Add meg nekünk, Istenünk, hogy beléd vetett hitünket ne csak sza- vakkal valljuk meg, hanem életünkkel is tanúsítsuk.
Dobos Marianne

Szeretettel ajánljuk Ismeretlen szentjeink rovatunkból – Pauline Marie Jaricot

Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981. Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot