Katolikus folyóirat
Egy szerkesztőségi értekezlet pillanata 2004-ből – Czoborczy Bence főszerkesztő mellett a szerkesztőbizottság pap-tagjai: Zachár Géza, Szabó István és Erdődy Imre. Az atyák már ,,fentről” segítik munkánkat. Szent II. János Pál pápát ,,kértük”, legyen lapunk védőszentje, s kis csodáinkban érződik: ,,elvállalta” a tisztséget…
Tovább
SZÉKELY JÁNOS PÜSPÖK ATYA TRIANONRÓL
– Az, hogy vannak népek, kultúrák, a Teremtő Isten akarata, Ő alkotta ilyennek az embert, hogy egy nemzethez tartozva van történelme, nyelve, kultúrája, ezeken belül bontakoztatja ki magát. Minden gyerek az édesanyjától tanulja az anyanyelvét. Az az ország, ahol egy ember felnő, az neki az anyaföld, amibe a gyökereit ereszti. Nem világpolgárnak teremtett minket az Isten, hanem azt akarta, hogy legyen az embernek hazája, családja.
A júniusi lapszámot a képre kattintva tekinthetik meg.
A digitális lapszámokat ITT LEHET MEGRENDELNI
ISTEN ÁLDJA ÖNÖKET TÁMOGATÁSUKÉRT!
Megrendelőink természetesen a teljes felbontású változatot kapják meg.
(Fél évre mindössze 1000 Ft-ért, egy évre 2000 Ft-ért küldjük a lapszámokat.)
Letölthető májusi számunk ITT található.
JUHÁSZ GYULA: TESTAMENTOM
,,Szeretnék néha visszajönni még, / Ha innen majd a föld alá megyek,
Feledni nem könnyű a föld izét, / A csillagot fönn és a felleget…”
Juhász Gyula: Testamentom című versét Mikita Gábor mondja el a sátoraljaújhelyi Magyar Kálváriánál.
Előző rész: Juhász Gyula: Trianon ITT
– A hely bemutatása ITT: Magyar Kálvária – ,,atyai” szemmel
Kapcsolódó írás: Magyar Kálvária a Szár-hegyen
– Juhász Gyula: Imádság a gyűlölködőkért – nagyheti verssorozatunkból ITT
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 
–, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
JUHÁSZ GYULA: TRIANON
,,Nem kell beszélni róla sohasem, / De mindig, mindig gondoljunk reá.”
Juhász Gyula: Trianon című versét a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvárián mondja el Hortai Rita, Mikita Dorka Júlia és Mikita Gábor.
Előző rész: Reményik Sándor: A csonka test ITT
Következő rész: Juhász Gyula: Testamentom ITT
– A hely bemutatása ITT: Magyar Kálvária – ,,atyai” szemmel
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
REMÉNYIK SÁNDOR: A CSONKA TEST
,,Talán, mire a völgyfenékre ér, / Ezer szilánkra zúzza önmagát,
De azt is, aki szembejő vele,…”
Reményik Sándor: A csonka test című versét felolvassa: Mikita Dorka Júlia
Előző rész: Sajó Sándor: Magyarnak lenni ITT
Következő rész: Juhász Gyula: Trianon ITT
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
Szentlélek, a bölcsesség és
jó tanács Lelke,
– Irgalmazz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk! Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk! – Uram, irgalmazz nekünk!
(Molnár Rozália üvegmozaik-képe – Fotó: D. K.)
,,Minden védelmet érdemlő, becsületes madár.” (Herman Ottó)
Egy legenda szerint azért lett piros a vörösbegyek tollazata a fejük, mellkasuk tájékán, mert a purgatóriumba hordtak vizet az ott szenvedőknek, és közben megperzselődtek…
SAJÓ SÁNDOR: MAGYARNAK LENNI
,,…Féltőn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön-örökre!”
A verset Füzéren, a község felvidéki és erdélyi testvértelepüléseitől kapott emlékköveknél mondja el Hortai Rita és Mikita Dorka Júlia
Előző rész: Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz ITT
Következő rész: Reményik Sándor: A csonka test ITT
Szeretettel ajánljuk: – Magyar Hiszekegy – a költőnő szülőhelyén ITT
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
A Kelemen Didák minorita szerzetes erdélyi útján járó miskolci zarándokcsoport a csíksomlyói Szűzanyához is beköszönt. Másfél perc erejéig tartsunk velük. (2019 ősz)
CSÍKSOMLYÓ HUNGARIKUMMÁ LETT
„…a kegyhely elsődleges szerepe a hit őrzése, megerősítése és továbbadása. Szent VI. Pál pápa mondotta, hogy a kegyhelyek lelki klinikák, emellett az ősi kegyhelyeknek kultúramegőrző, identitáserősítő szerepük is van. Csíksomlyó szerepe továbbra is hitünk megőrzésére, erősítésére és továbbadására buzdít” – nyilatkozta egy helyen Urbán Erik OFM, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke azzal a hírrel kapcsolatban, hogy 2020 májusában a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet hungarikummá nyilvánították, elismerve ezzel is a hely egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét, valamint a székelység több száz éves hagyományát, az egész Kárpát-medencei magyarság közös szellemi értékét.
,,…Szeresd a gyermeket! A gyermek tiszta szent,
Ártatlan angyal ő a föld porába’ lent.
Lelkén nincs semmi folt, mint a galamb, fehér,
Imája a mennybe leg hamarább felér.”
A felvidéki származású Pósa Lajos a magyar gyermekirodalom megteremtője: a Szeresd a gyermeket című verse is tükrözi a legifjabb nemzedék iránti szeretetét, elkötelezettségét. A költeményt Mikita Gábor mondja el.
Fohász Szent Antalhoz – gyermekeinkért IDE KATTINTVA
Szeretettel ajánljuk: – Pósa Lajos: Áldja meg az Isten ITT
– Pósa Lajos: Magyar vagyok IDE KATTINTVA
– Pósa Lajos: Azt dalolja a kismadár…
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
