Katolikus folyóirat
Egy szerkesztőségi értekezlet pillanata 2004-ből – Czoborczy Bence főszerkesztő mellett a szerkesztőbizottság pap-tagjai: Zachár Géza, Szabó István és Erdődy Imre. Az atyák már ,,fentről” segítik munkánkat. Szent II. János Pál pápát ,,kértük”, legyen lapunk védőszentje, s kis csodáinkban érződik: ,,elvállalta” a tisztséget…
TovábbGépfegyverropogásban vitte ki az Oltáriszentséget a 14 éves Galgóczy Erzsébet 100 évvel ezelőtt a szolnoki vártemplomból…
,,…mindig csak azon gondolkoztam, hogyan menthetném meg a Jézuskát, hogy lássa, én szeretem őt!”
Galgóczy Erzsébet-emlékév a 2019-es, mivel 100 éve annak, hogy stigmatizált hitvallónk 14 éves kislányként az ostrom alatt álló szolnoki vártemplomból élete kockáztatásával kimentette az Oltáriszentséget.
A bűnről beszélget Kuklay Antal Pilinszky-kutató atyával Dobos Klára
Pedig
A bűnben, közelebbről, a pokolban
mi az a csönd, megnyugtató elem,
kiűlt karosszék, mitől az arany
ciráda valóság lehet?
Pedig ki kellene hogy jussak
a szabadba, a szabadságba.
• A bűn sokszor rejtve marad —, a tömeggyilkosokat olykor tisztelet és megbecsülés övezi. Pilinszky többször is foglalkozik a „rejtőző bűnnel”. Ahogy a Pedig című versében írja, kiűlt karosszék amitől még a látszat, az arany ciráda valóság lehet. Az ember feladata és a művész feladata is, hogy a tények látszatburkát áttörve eljusson az igazságig. Mert a bűn az, amikor a látszat a fontos, nem az igazság.
A pécsi havi-hegyi mandulafa(A 2019-es Európai Év Fája 🙂 )
A Havas Boldogasszony-templom előtt álló mandulafa 135 éve örvendezteti meg virágaival a látogatókat. A mandulavirágzás Janus Pannonius püspök 1466-ban egy mandulafáról írt verse óta az örök megújulás és a műveltség szimbóluma is a 2000 éves városban. A fehér sziklákon álló, szelekkel dacoló matuzsálemről már 100 éve is szeretettel írtak, de a csodálatos panoráma, melyet a táj varázsának és a történelmi korok lenyomatának összefonódása teremt meg itt, azóta is sokakat rabul ejt.
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 
–, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
A továbbiakban Janus Pannonius verse, illetve Az Európai Év Fája verseny részletei
A néphagyomány szerint a fecskék március 18-19-20-án érkeznek, a meleget zsákban hozó Sándor, József és Benedek neve napján.
Hihetetlen és érthetetlen, hogy a magyarság korábban oly’ kedves madarát, a fecskét a mai kor (lelketlenebb ?) embere sem városon, sem vidéken nem tolerálja: leverik a fecskefészkeket, az épületek eresze alá pedig tüskesort szerelnek, hogy ne telepedhessenek meg újra a madarak. Ez a mentalitás az egyik komoly oka, hogy a nyarukat nálunk töltő fecskék létszáma évről évre folyamatosan, szemmel láthatóan csökken. De ok a környezetszennyezés vagy a meggondolatlan hulladékkezelés is.
(Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával.)
– A borítón: kecskeméti anzix
– Időszerű lélektakarítás – püspöki gondolatok
– Ismeretlen szentünk: Szent Patrik
– Isten minden üzenete vigasztaló – Seregély érsek atya ,,itthagyott” gondolatai
– Iskolapélda – Szent Margit újhelyi osztálya
– ,,Megszólaló” szentképek: Kereszthordozás, betegséggel
– ,,Vele jól járt az egyházmegye…”– id. Kótai Mihály festőművész munkássága
– A nők dicsérete – Mécs Lászlóval
– Imádság – kontra ulti? avagy Isten előtt táncolók
– A ,,heródesek” visszatértek – a pasztorálpszichológus gondolatai
– Hitvalló mesekirály – Pósa bácsi szellemi hagyatéka
– Noé bárkája: az év kétéltűje, a titokzatos szalamandra
Novellák, a hitéletet segítő olvasmányok… A lap 5 példány fölött a szerkesztőség címén rendelhető meg (3502 Miskolc, Pf. 272.). Egyéni előfizetés a Magyar Posta Hírlap-előfizető Irodánál lehetséges (Budapest, Orczy tér 1.). Drótposta: hirlapelofizetes@posta.hu
FELVIDÉK: Alsóbodok
Alsóbodokon, a gróf Esterházy János zarándokközpontban járt 2019 hamvazószerdáján a Charta XXI. Megbékélési Mozgalom tagjaiból álló zarándokcsoport, hogy részt vegyenek az ott a boldoggá avatás sikeréért minden hónap első szerdáján tartott szentmisén. Kisvideónkban a mozgalom alapítója és a zarándoklat vezetője, Surján László kereszténydemokrata politikus foglalja össze a boldoggá avatási eljárása kezdetén álló, a megbékélés szimbólumává vált mártír politikus napjainknak szóló üzenetét.
(Cikk az Új Misszió áprilisi számában)
Kapcsolódó videók:
– A pápa és a gróf a kiengesztelődésért – Ďurčo Zoltán, a nyitrai egyházmegye helynökének gondolatai ITT
– Nagyapa mesél – Trianonról a szétszakított városban ITT
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
,,Egy igeversre alapozva úgy éreztem, jön a szél, meg megy a szél…, Isten szele. Igazából nem tudom, honnan jön, hova megy, de érzem a zúgását, ami átáramlott körülöttünk, közöttünk, bennem –, változásokat, gondolatokat hozva létre…” – hangzott el többek között az egyik Tánc ima-alkalom után Budapesten, a Sacré Coeur Nővérek Forrás Lelkiségi Központjában.
(Riport az Új Misszió 2019 márciusi számában.)
Kapcsolódó videó:
Isten a ballépésekben is velünk van – tánc-ima hangulat ITT
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
FELVIDÉK: Érsekújvár
Ďurčo Zoltán püspöki helynök, érsekújvári plébános szerint az irgalmasság aranyszálként szövődik át az üdvösség történetén. Az irgalmasság – s benne a kiengesztelődés – fonala erősen kötődik Szent II. János Pál pápához és gróf Esterházy Jánoshoz, s mindketten ,,kötődnek” Érsekújvárhoz. A Szentatya például 2018 őszén állított szobrával, mely egy porrá lett gesztenyefa helyén ,,nőtt ki”. Kisvideónkban helynök atya a Charta XXI. mozgalom zarándokainak meséli a szoborállítás történetét, mozaikokat rak elénk az egyházmegye szülötte, gróf Esterházy János életéből, s információkat oszt meg a felvidéki település magyar vonatkozásairól… (A felvétel 2019 hamvazószerdáján készült.)
Pósa Lajos: Magyar vagyok IDE KATTINTVA
Magyar Hiszekegy – a költőnő szülőhelyén IDE KATTINTVA
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
Ďurčo Zoltánt Esterházy-díjjal tüntette ki a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság.
A When the Saints Go Marching In (röviden: The Saints) egy keresztény himnuszból eredeztethető amerikai gospel himnusz. Szövegét Luther G. Presley, zenéjét Virgil Oliver Stamps szerezte. Egyik első előadója Louis Armstrong volt az 1930-as években. New Orleans-ban temetési indulóként játsszák –, a temetőbe menet a lassú, visszafelé gyors változatban.
Felvételünk a Miskolc Dixieland Band koncertjén készült, melynek Malek Andrea volt a vendége. (2019. március 1., Miskolc, Népkerti Vigadó)
Blues feeling Big Daddy Wilsonnal IDE KATTINTVA
Lengyel jazz IDE KATTINTVA
Dixie a legmagyarabb lengyel városból IDE KATTINTVA
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.
A When the Saints Go Marching In magyar szövege:
Szent Claret Mária Antal
(1807–1870) gondolatai alapján
Szeretett gyermekem! Látogass meg engem gyakran az Oltáriszentségben! Nem szükséges hosszasan maradnod és sokat tudnod ahhoz, hogy örömet szerezz nekem. Elég, ha igazán szeretsz. Olyan bizalommal beszélgess velem, mint legjobb barátoddal!
Kit szeretnél a kegyelmembe ajánlani?
Hogy hívják szüleidet, testvéreidet, barátaidat? Mondd el, amit számukra kérsz! Kérj sokat, nagyon sokat! Szeretem az áldozatos szíveket, akik mások érdekében megfeledkeznek magukról…
