Benedek pápa a Mennyei Hazába tért

Felvételünk XVI. Benedek pápa egyik húsvéti szentmiséjén, a lateráni bazilikában készült. (Bár a minősége nem jó, számunkra kedves ez a kép, ezért ezzel búcsúzunk az emeritus pápától.)

,,Hamarosan szembe fogok nézni életem végső bírájával… Bár hosszú életemre visszatekintve sok okom lehet a félelemre, mégis örülök, mert szilárdan hiszem, hogy az Úr nemcsak az igaz bíró, hanem az ügyvédem is. Az ítélet óráját tekintve számomra nyilvánvaló a keresztény lét kegyelme. Kereszténynek lenni tudást és még inkább barátságot ad életem bírájával, és lehetővé teszi, hogy magabiztosan lépjek be a halál sötét ajtaján. E tekintetben folyton eszembe jut, amit János mond nekünk a Jelenések kezdetén: látja az Emberfiát teljes dicsőségében, és halottként borul a lábai elé. Mégis Ő, aki jobb kezét ráhelyezi, azt mondja neki: Ne félj! Én vagyok az… “
XVI. Benedek pápa 2022 februárjában fogalmazta ezeket a gondolatokat egy levelében. Az emeritus pápa 2022. december 31-én, 95 éves korában fejezte be földi útját, és tért meg a Mennyei Atya Házába. Joseph Ratzinger, majd XVI. Benedek egész élete tanúságtétel volt, tudása és bölcsessége nemzedékeknek mutatott irányt.

Pápai életrajz

Olvassa tovább!

Karácsonyi közeledés

…Még van időnk észrevenni, hogy adventi fogadkozásainkból mennyi az ,,adósságunk”…, még van időnk lassítani.., még van esélyünk arra, hogy az ünnep lényegére – a Megváltóra – találva érjünk el Szentestéhez. Makkai László pasztorálpszichológus atya szerint ebben az is segíthet, ha karácsonyi énekeinket tudatosabban énekeljük. Ráadásul ez a magányt is oldja… Adventi gondolatok 3 percben.

(A kísérő képsorok Budapesten, az ország karácsonyfájánál és betleheménél, illetve a bazilikánál készültek.) 
Szeretettel ajánljuk: – ,,Elfogyasztott” lélek ITT
–  A meghallgatás művészete ITT
– Gyógyító érintés ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

Új ,,miskolcikumok”: a pap és a professzor

Újabb „miskolcikumok”:
Kartal Ernő és Kabdebó Lóránt munkássága

Dr. Kartal Ernő minorita szerzetes szolgálata és munkássága valamint Prof. Dr. Kabdebó Lóránt munkássága  is hivatalos „miskolcikummá” lettek 2022 végén. A két jelentős, Miskolchoz kötődő személyiséget ezzel is elismeri a város – tudatta a Miskolci Települési Értéktár Bizottság 2022 végén.

A miskolci minorita Nagyboldogasszony templom igazgatói pozícióját 1973-tól töltötte be Dr. Kartal Ernő atya – s éveken át tagja volt az Új Misszió folyóirat szerkesztőbizottságának is. Ő szervezte meg a Nagyboldogasszony plébániát, miközben kezdeményezte és közreműködött Kelemen Didák minorita szerzetes boldoggá avatási anyagának összeállításában, emlékművének létrehozásában. Tartományfőnökként része volt a rendtartomány erősítésében, a miskolci és egri rendházak, templomok megújításában. Miskolc Megyei Jogú Város 2001-ben választotta díszpolgárának. Papi hivatását több mint 40 éven át Miskolcon és közvetlen környezetében teljesítette. Élete végéig a miskolci rendházban élt és dolgozott, a Minorita templom kriptájában helyezték örök nyugalomra 2006-ban.
Prof. Dr. Kabdebó Lóránt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének igazgatója, majd a Bölcsészettudományi Kar dékánja, 2006-tól az intézmény professor emeritusa volt. A 2022-ben elhunyt professzor sokoldalú munkásságában kiemelkedő fontosságú Szabó Lőrinc költő, műfordító életművének részletes feldolgozása. Számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el tevékenységét, többek között a Miskolc díszpolgára cím birtokosa is lett 2021-ben. A városhoz kötötte munkája és családja, végső nyugalomra is itt lelt.

Olvassa tovább!

NOÉ BÁRKÁJA – Lipicai lovas világörökség

A magyar lótenyésztés büszkesége a lipicai: főleg azért, mert nemzetünknek nagy szerepe volt a fajta kialakításában, de azért is, mert ezekkel a lovakkal fogathajtásban az élmezőnyben vagyunk.
A lipicai lótenyésztés hagyománya a szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára 2022 novemberben. A témát az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül nyolc ország – köztük hazánk – közösen terjesztette elő. Az értékelő testület példaértékűnek tartotta a jelölését, amely a benyújtó államok szoros összefogásáról tanúskodik, összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel.

,,Jóllehet a tenyésztői munkát elkezdő ménes a Karszt-hegységben volt, majdnem az egész tenyészterületet a Kárpát-medence, az egykori Magyarország adta: a felvidéki, az erdélyi hegyek, a Bükk a Mátra tájai. A termőtalajban rendkívül szegény Lipicát a virágzó mezőgazdasági kultúrájú Dunántúl látta el zabbal és szénával…” – olvashatjuk a szakirodalomban. De nem csak élelemmel segítettek a magyarok, hanem többször előfordult, hogy törzsmént küldött a mezőhegyesi ménes Lipicára. Ráadásul a nyolc vérvonalból kettő is magyar: az Incitato és a Tulipán. Korábban pedig többször is hazánk látta vendégül a franciák elől menekülni kényszerülő ménest…

Lovakkal a hársfa körül…

A hársfát (lipovec vagy lipizza) a szlávok az élet fájának tartják. Lipica település – illetve a lovak is – a falu közepén álló hársfáról kapták a nevüket. A lipicai története 1580-ban kezdődött, amikor I. Ferdinánd német-római császár magyar és cseh király fia, II. Károly főherceg az 1572-ben alakult bécsi spanyol lovasiskola számára egy tenyésztő telepet alapított – a császársághoz tartozó Trieszt közelében, a Karszt-fennsíkon fekvő Lipiken a mai szlovéniai Lipicán.

Olvassa tovább!

,,Minden igaz angyal szerelme”

Az olaszországi, gargonai Szent Mihály barlang Szent Mihály-szobra ,,vendégeskedett” egy hétig a miskolci, selyemréti Szent István-templomban 2022. decemberében. December 8-án, a Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása főünnepen a szobor előtt a főangyal segítségét kérték a megjelentek, Szent Pio atya imájával:
                Önátadás Szent Mihály főangyalnak
Az angyali karok csodálatosan nemes hercege, a Magasságos Úr jeles harcosa, akiben buzgó szeretet ég, lángol az Úr dicsőségéért, az engedetlen és lázadó angyalok rémülete, minden igaz angyal szerelme és gyönyörűsége, szeretnék igaz tisztelőid közé tartozni, és ezért ma Neked ajánlom és Neked ajándékozom magam.
Éber, őrző oltalmad alá helyezem magamat, családomat, barátaimat és mindazt, ami csak hozzám tartozik. Kicsi az én felajánlásom, hiszen nyomorult bűnös vagyok, de fogadd szívesen szívem szeretetét.

Olvassa tovább!

Mikulás musical

A záródal kottája a rendezői példányból 🙂

,,Taníts minket életeddel, kedves Miklós püspökünk,
Isten útjain haladva fogd a két kezünk!”
Zsúfolásig megtelt a budakalászi Telepi templom 2022. december 3-án: a Történelmi musical a Mikulásról című előadásra rengeteg gyermek volt kíváncsi.
A darab írója Wettstein Etelka, a zeneszerző Pipó József.
A rendező Wettstein Márk volt, a játszók pedig elsősorban
a helyi cserkészcsapat tagjai közül kerültek ki.
Videónkban részletek az előadásból.
Szeretettel ajánljuk: – Cseverésző cserkészek ITT
– Ó, aki Szent Miklóst szereti… ITT
– Beteljesedett… Pipó József-Tűz Tamás Keresztútjának XII. stációja

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂

A karácsony szellemei a ,,Kardinálison”

Dickens Karácsonyi énekét lapozza
a Kardinális csatorna adventi kalendáriuma
„Karácsonyhoz közeledünk. Itt az idő, hogy megnyissuk a szívünket. Itt az idő arra, hogy tanuljunk Scrooge úron keresztül saját hibáinkból, és elhiggyük, hogy semmi sem megváltoztathatatlan.”
Zsuffa Tünde, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye sajtószóvivője fogalmazta meg ezt a gondolatot a Kardinálison, a főegyházmegye médiacsatornáján abban a beharangozó kisfilmben, amely egy különleges adventi kalendárium létrejöttéről adott hírt.

Charles Dickens örök klasszikus regénye, a Karácsonyi ének 1843-ban született, de üzenete mindig élet- és időszerű, ma, a XXI. század embere számára is. A történet főszereplője a szőrösszívű Ebenezer Scrooge, egy uzsorás, fösvény, lelketlen, zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi, kegyetlen, megkeseredett és gonosz milliomos, aki nem veszi észre mások gondját, nem érzi át mások baját.

Olvassa tovább!