Becsben tartott fecskék

FECSKEPELENKÁKKAL OLDHATJUK A KONFLIKTUST

,,…Egész létük ajándék és üzenet az embervilág számára: szépség, szabadság, gyönyörű repülés, élet, növekedés, játék, derű, áldozat, hazavágyódás… Egy spanyol mondás szerint anyját öli meg, aki fecskét öl. A magyar nép ISTEN MADARÁNAK nevezi, s azt tartja, hogy aki vendégszeretően fogadja a fecskét, annak házába nem üt a mennykő, aki pedig leveri fészkét, az megbűnhődik érte…”

Óriási csökkenés van a fecskeállományban, a szakemberek szerint 2,5, vagy akár 3 millió fecske is hiányozhat a néhány évtizeddel korábbi adatokhoz képest az ország területéről. Ennek egyik oka az a szomorú és érthetetlen mai mentalitás, hogy az emberek nem tűrik meg őket, leverik a fészkeiket. Szerencsére Sajópálfalán nagy becsben tartják a madarakat, s hogy könnyebb legyen az együttélés, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai fecskepelenkákat tettek a községházán otthonra találó madarak fészkei alá. Kisvideónkban Boldogh Sándor biológus mesél ,,fecskedolgokról”.

– Ne űzzük el fecskéinket! ITT
Kapcsolódó videók: – Denevérkolóniák Isten házaiban ITT
– A fényszennyezés ,,elrejti” a Teremtőt ITT
– Kaszával a monostordombon ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

 

Kaszával a monostordombon

KINCSKÉNT TEKINTSÜNK A TERMÉSZETRE!

– Nagyon fontos, hogy úgy tekintsünk a teremtésre, mint az Istentől kapott hatalmas ajándékra – figyelmeztet Kiss Attila sajópálfalai paróchus, akit felkísértünk a templomdombra, hogy videón megörökítsük, amint lekaszálja a monostor melletti területet. Gyönyörű természet, madárdalos, kaszasuhogásos csönd, amolyan igazi ,,Isten jelenlétében”-érzés… – közben Attila atya gondolatai a teremtésvédelemről.

Kapcsolódó videó: – Denevérkolóniák Isten házaiban ITT
– Tanuljunk a természettől ITT
– Becsben tartott fecskék Sajópálfalán ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Történelmi talajtár

A TALAJOK EMLÉKEZNEK. A történelem és a természettudomány egy különleges ága, a talajtan találkozik ebben a sorozatban, Dr. Dobos Endrének, a talajtan tudósának köszönhetően.
2020. december 5-én, a talaj világnapján átadták a Miskolci Egyetemen a Treitz Péter Talajtani Előadót, ahol az ország – sőt, talán a világ – legnagyobb (több mint 200 darabos) talajszelvény-gyűjteménye található: negyed század munkájának eredménye, jórészt Endre keze nyomán. Ezen az alkalmon mesélt arról, milyen sok rendezési elv lehetséges, melyek közül ,,szíve csücske” a magyar történelem főbb helyszíneinek talajtárát kialakítani. Sok helyről van már szelvény a vereckei hágótól a somogyvári Szent László emlékhelyig… És remélhetőleg sorozatunk is sok helyszínt érinthet majd 🙂

AZ ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL ÉS A MUHI CSATÁRÓL…

Gyönyörű természeti környezetben, a Sajó-parton mesél Dr. Dobos Endre a történelem és a talajtan találkozásáról, s a történelmi tények ismertetése mellett a talajszelvényt is bemutatja…
– Ha pontosan nem is mutatható meg az a pont a Sajó-parti szelvényben, amely akkor keletkezett, mikor a Muhi csata vagy az Ónodi országgyűlés zajlott, de a rétegek megerősítik, alátámasztják a történelmi tényeket: a Sajó mozgása csapatokat állított meg, országgyűlést ,,helyezett át”… Végeredményben némi számítgatással ,,belőhetnénk”, ,,hol” van – (hol volt) – a muhi vagy az ónodi esemény a talajban, bár – mint a videóból is kiderül – a területet a Sajó és a Hernád minden áradásnál pusztítja, építi, átrendezi, így lehet, hogy a csata nyomait őrző talajrétegek azóta már a Tisza árterén emlékeznek…

(Dr. Dobos Endre egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének vezetője)

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A béka imája

Ha egy varangyot közelebbről szemügyre veszünk, a tekintete kifejezetten barátságos, szája mosolyra görbül, szemei fémeszöld színűek.

Egy éjszaka béka brekegése zavarta meg a kolostor kertjében imádkozó szerzetest. Megpróbált nem a brekegésre figyelni – mindhiába. Elfutotta a méreg, és rákiáltott a békára:
– Csönd! Imádkozom!
A szerzetes kérése – mivel szent ember volt – meghallgatásra talált az égben. Minden teremtmény nyomban elnémulva adta meg neki az imához szükséges csendet.

Olvassa tovább!

Tanuljunk a természettől!

TANULJUNK!
Meg nem állást – a víztől;
Az önzetlen, haszontalan szépet – a virágtól;
Sötétben is hinni a napban – a gyökértől;
Az otthonérzést kiénekelni – a madártól;
Az őszintén egymás szemébe nézést – a partoktól;
Elviselni a meleget, vihart és másoknak frissességet, fészekhelyet és árnyékot adni – a fától;

Olvassa tovább!

Gombaszögi nagymacska az Európai jaguár

Kretzoi Miklós paleontológus 1942-ben Gombaszögön ásta ki az Európai jaguár csontjait, ezért lett a latin megnevezése Panthera gombaszoegensis. A felvidéki településen egy kút hívja fel a figyelmet erre a kuriózumra.

NOÉ BÁRKÁJA rovatunkból ajánljuk:
– ,,Isten állatkertje” – A karitatív vörösbegy ITT
– ,,Lehajlok a szent humuszig” – talajozó ITT
– A titokzatos szalamandra ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Ima kinyíló kezekért

,,…termékeny és tiszta földet hagyjunk gyermekeinkre. ”

Bocsásd meg, Urunk, önteltségünket. Nem tudjuk felismerni határainkat, saját szükségleteink és munkánk annyira lekötnek bennünket, hogy közben elfelejtünk hálát adni az ajándékokért, amelyeket tőled kaptunk az előttünk járó nemzedékeken keresztül.
Bocsásd meg, Urunk, szűklátókörűségünket, mely megakadályozza, hogy lássuk a holnapot, és meggátol abban, hogy termékeny és tiszta földet hagyjunk gyermekeinkre. 

Olvassa tovább!

Égi levendulaillatban

Egy súlyos autóbaleset után olyan megélhetési forrást keresett családjával Romhányi Csaba, amely valamiféle megnyugvást és kiegyensúlyozott életet adhat. A kert adott volt, némi gondolkodás után levendula került bele. Bár a feladat rengeteg, a munkában nincs megállás, ráadásul napról-napra újabb akadályok gördülnek eléjük, lelkesen, boldogan ,bírkóznak” a kihívásokkal. – Nem tudatosan építettük, mindig csapódtunk ide-oda, mégis összeállt és fejlődik a farm – mondja Csaba. – A Jóisten terelgeti a mi kis utunkat: bár vérverejtékes munkával, de valahogy mindig kilábalunk a nehézségekből… A Föntiek tudják, minek mi a rendje, az hogy mi káosznak látunk valamit, csak a mi tudatlanságunk. Én mondhatom ezt, hiszen hatszor jöttem vissza onnan, ahová az idős emberek tartanak. Hat agyműtétem volt, s mindannyiszor 1 százalék esélyt adtak a túlélésre… – mondta a zagyvaszántói Romhányi Balu levendula farm vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy a Kisjézust is nyugtató levendulaillat burkolta be…

Szeretettel ajánljuk: – Lukáts Márta: A tulipán imája ITT
Emberjellem, ,,virágnyelven” – Tompa Mihály ,,virágregéiről” ITT
– ,,Lehajlok a szent humuszig” – talajtani érdekességek ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

,,ISTEN ÁLLATKERTJE” – A karitatív vörösbegy

,,Minden védelmet érdemlő, becsületes madár.” (Herman Ottó)

Egy legenda szerint azért lett piros a vörösbegyek tollazata a fejük, mellkasuk tájékán, mert a purgatóriumba hordtak vizet az ott szenvedőknek, és közben megperzselődtek…

A vörösbegy hangja ITT hallgatható meg

Olvassa tovább!

Az elveszett madártoll

Tanulságos mese kapzsiságról, becsületről, s az olykor szükséges kiállásról…

Boldizsár Ildikó meséjét olvassa fel Mikita Dorka Júlia

Kapcsolódó írás: – ,,Isten állatkertje”– a karitatív vörösbegy ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.