Különleges kaland az Úrral

A csönd egyik felét ,,kapják” a bükkszentkereszti Betlehem házban lelkigyakorlatozók, hiszen a körülölelő természet – bár lehet, hogy épp’ ujjongó, dicsőítő dalolásra –, de inkább hallgatásra, nézelődésre, s nagy rácsodálkozásokra késztet. A másik felét viszont nekik kell megteremteni: a lelki vezetők jellemzően szótlanságot várnak a résztvevőktől. – Azért hallgatunk el, hogy az igazi szót halljuk meg: az Igét, Jézust. Nagyra értékeljük a szavakat, pont ezért fogjuk vissza kicsit magunkat, hogy ne kényszeres beszélők legyünk, és jobban meg tudjuk különböztetni, melyik szónak van értéke, súlya, melyiknek nincs. Ez a csend nem annyira némaság, inkább hallgatás, odahallgatás: fülelünk Valakire… Beszédes az Ő csöndje… – mondja Czopf Éva Klára nővér, Szent Ferenc Kisnővérei Közösségének tagja, több lelkigyakorlat vezetője.

Szeretettel ajánljuk: – Fókuszban a Naphimnusz ITT
– Szent Ferenc éneklő kisnővérei ITT

Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981. Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot

Lucanus – regényrészlet 18.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

PRISCUS, A MEGBÉKÉLT SZÁZADOS

Hillel ben Hamram újra fiatalon és életerősen kelt fel betegágyából. Hallani sem akart arról, hogy a két orvostól végleg elváljon.
– Halott voltam, és te visszahoztál az életbe – jelentette ki harsányan Hillel, és magához ölelte Lucanust. Megállapodtak: Lucanus és Arieh folytatják munkájukat a kereskedelmi hajón, és Hillel követi őket a saját luxusvitorlásán, amíg Lucanus szerződése le nem jár. Akkor a két orvos átszáll a gazdag ifjú hajójára, és együtt fognak Izraelbe utazni.
Amikor a különböző kikötőkben hajójuk kellő hosszan időzött, esténként a közös vacsora után együtt maradtak lámpafénynél, és Hillel elbeszélését hallgatták, mindent, amit csak tudott és hallott a Názáreti Jézusról.
Lucanus egyre nagyobb érdeklődéssel figyelte a történeteket. Majd késő éjjel, amikor egyedül volt, leírta a hallottakat. A tanult emberek kristálytiszta alaposságával és kifejezőerejével írt, és egyben a görög tudósokra jellemző tárgyilagos, de szenvedélyes ékesszólással. Úgy érezte, mintha ő is szemtanúja lett volna az eseményeknek. Így kezdte el nagy evangéliumát, amelyet az egész világnak és az egész emberiségnek szánt. Mert ő azt is tudta, ami Hillel elől rejtve maradt, hogy Isten nemcsak a zsidókért, hanem az egész emberiségért öltött emberi testet.

Olvassa tovább! →

Elhunyt Ferenc pápa

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtóközleménye 2025. április 21., hétfő 10:23

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai megrendülten értesültek arról, hogy Ferenc pápa földi útját befejezve hazatért a Mennyei Atya Házába.
A Gondviselő Isten iránt érzett hálatelt szívvel gondolunk személyére és szolgálatára. Jorge Mario Bergoglio, Ferenc pápa egész élete tanúságtétel volt mindannyiunk számára. Személyes példát mutatott különösen is a szegények, elesettek, rászorulók iránti szeretetről. Hálával emlékezünk a világ magyarságához, illetve Magyarországhoz fűződő különleges kapcsolatára, amelyről hazánkban tett utazásain túl is számos egyéb gesztuson keresztül biztosított bennünket.
Kérünk minden jószándékú embert, hogy imáiban emlékezzen meg Ferenc pápáról, továbbá buzdítjuk testvéreinket, hogy imádkozzunk Egyházunkért.

Szeretettel ajánljuk: – Ferenc pápával a Szűzanyához ITT

Lucanus – regényrészlet 17.

Munkácsy Mihály: Golgota

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

MŰKÖDIK A KEGYELEM 

– Utolsó látogatásod után, jó Lucanus – nyöszörgött az idős ember –, hosszú hetekig nyugalmam volt, és már arra gondoltam, hogy meggyógyultam. De nem jössz elég gyakran – folytatta a vén uzsorás ingerülten. – Vettem magamhoz egy új háziorvost; de az sem jobb, mint a többiek. Kénytelen voltam többször megkorbácsoltatni. Amikor megvizsgált, csak annyit mondott –, merészelt mondani az a kutya! –, hogy nem a testemmel van baj, hanem a lelkemmel!
Szánalom ébredt fel Lucanusban. – Szeretnék beszélni az új háziorvosoddal. Mi is a neve?
–  Számosz, mert állítólag azon a szigeten született – sziszegte az uzsorás.
… – Az a nézetem, Számosz –, kezdte Lucanus, hogy az uraddal kapcsolatos diagnózisod nagyon pontos. – Volna kedved mellettem dolgozni? Akarod, hogy megvásároljalak és ha sikerül, felszabadítalak? Csak annyit kérek, hogy a kísérőm légy, mert magányos vagyok, és nincsenek barátaim…

Olvassa tovább! →

Az Isteni Irgalmasság litániája

Uram, irgalmazz! – Uram, irgalmazz!
Krisztus, kegyelmezz! – Krisztus, kegyelmezz!
Uram, irgalmazz! – Uram, irgalmazz!
Krisztus, hallgass minket! – Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!– Krisztus, hallgass meg minket!
Mennybéli Atyaisten, Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten, Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen, Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten, Irgalmazz nekünk!

Isteni Irgalom, a Teremtő fenséges tulajdonsága –, Bízunk Benned!
Isteni Irgalom, a Megváltó legnagyobb tökéletessége…,
Isteni Irgalom, a Megszentelő végtelen szeretete…,
Isteni Irgalom, a Szentháromság felfoghatatlan titka…,

Olvassa tovább! →

Időtlen Tanyaidő

HÁRMAS HARMÓNIÁBAN
A TEREMTŐVEL

KÉP 1. – Az ablak alatti kerek asztalon gyertya ég, mellette a láthatóan sokat forgatott nagy Biblián kis imafüzet… Az ablakon túl a bokrokon vastag, tiszta hótakaró, melyet a kép jobb oldalán pirosas fényjáték tesz még hangulatosabbá: tükröződő kályhaláng. 

Már a bekötőúton ,,lelassul” az idő. Most még lassítanak a kátyuk is, az autót vissza kell fogni, nehogy ,,rosszul lépjen”… A pár száz méteres földút napról napra más arcot mutat, a fákon-bokrokon mindig másféle madarak köszöntenek. Tavaly nyáron a szomszéd gazda jóvoltából napraforgó mezőt csodált az utat használó. S a megérkezés misztikuma: ködből előtűnve, hóban fehérülve, napsütésben csillogva léphetünk be az időtlen Tanyaidőbe. – Itt a tanyán megváltozik az idő fogalma: mindenre – és mindenkire – van idő. Amint megérkezem, érzem, hogy megszűnik az a fajta rohanás, ami ,,kint” van. Megszűnik a kinti idő. Számomra ez egy másik világ, s azt szeretném, hogy idővel másoknak is az legyen! – mondja Zsekov Éva Mónika hegedűművész tanyatulajdonos, akinek már az alaptermészetében is megvan ez a példaértékű békés ,,időtlenség”. Ha egyszerre három helyen kell lennie, valahogy képes úgy alakítani, hogy mindenütt ott is van… És ,,kint” is nagyon tud figyelni mindenkire…

– Úgy érzem barátságunk okán, hogy ha csak csendben sétálgatnánk a tanya ,,ösvényein”, az is ,,mélyinterjú” lenne… Az egész helyet gyönyörű, harmonikus hármas egység jellemzi, ami természetesen belőled fakad, a te mindenben Istent kereső – és találó – személyiséged: a zene, a természet, az imádság…
– Tényleg bennem van mindhárom… Negyven éves koromig tulajdonképpen a zene töltötte ki az életemet… Gyerekkoromban bérházban nem lehetett állatom, de nyaranta nagymamámnál, aki a tanyán élt, mindig sokféle jószágot etettem, simogattam… Az ima pedig kettős vonal: anyukám által római katolikusnak lettem nevelve, pár hónapos koromtól vitt templomba. Sokat imádkoztunk együtt otthon: ha baj volt bárkivel a családban, vagy jött egy megoldhatatlannak látszó probléma, kettesben leültünk rózsafüzért imádkozni. Nekem azóta is mentőöv az ima…

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 16.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

LEVELEK

Miután Lucanus elköszönés nélkül magára hagyta a római centuriot a fedélzeten, leindult a kabinjához, hogy ott fogyassza el szerény vacsoráját. Letört egy darab kenyeret, közömbösen rámeredt, majd letette. Rossz közérzete támadt, de nem tudta az okát. A feje fájt, izzadságcseppek, mint jeges víz gördültek végig a bőrén; ízületei fájtak. Elvégzett néhány rövid vizsgálatot magán, de mind negatív eredményt adott. Mégis határozottan betegnek érezte magát. Elgondolkodott: – Nem kételkedem a százados jószándékában és elbeszélésében, hogy minden pontosan úgy történt, ahogyan elmondta. De nekem, mint orvosnak megvan a saját magyarázatom ezekről a dolgokról. Valami oknál foga ez a kafarnaumi százados mégis teljesen felkavart.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 15.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

NEM VAGYOK MÉLTÓ

Midőn Lucanus egy kisebb, gyorsjárású római vitorláson utasként a húga esküvőjére igyekezett Rómába, még napnyugta előtt egy római százados és családja csatlakozott a hajó utasaihoz valamelyik kevésbé ismert afrikai kikötőben. Miután a százados a családját a belső utastérben elhelyezte, visszajött a fedélzetre, levette sisakját, és izzadt homlokát törölgette. Amikor a görögöt megpillantotta, arca barátságos kifejezést vett fel. Nyilvánvaló volt, hogy társaságra vágyik. Lucanus ekkor felállt, és udvariasan meghívta magához egy pohár borra. Bemutatkoztak, és egymáshoz húzták a fedélzeti nyugszékeiket.

Olvassa tovább! →

Op. ∞ Dei – Kották a ködből

KÉPMEDITÁCIÓ…
Zene-csönd és csönd-zene hegedűre, faágra

      Az opusszám (rövidítve op.) egy zenemű sorszáma a zeneszerző életművében. Például Hubay Jenő egyik hegedűciklusát, melyben az Ima c. darab is szerepel, Op. 121.-el jelölik. Jó is egy hegedűművész barát, aki ilyenekkel megismertet… Gyönyörű dallam, az Isten ihlette, adta/küldte, Ő száll rajta/vele, s Övé a hálánk, mert rátalált arra, aki elfogadta/lejegyezte…
De az ember zene-csöndjével egyenrangú a természet csönd-zenéje… Mennyi ,,partitúra” van ,,odakint”, mennyi harmónia simítja át meg át a tájakat…

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 14.

Akropolisz

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
A HONTALANSÁG ÉS LELKI VÁLSÁG ÖRVÉNYEIBEN

Lucanus ugyan Antochiában született, de Szíria nem volt a hazája. Kezdetben úgy vélte, hogy ősei földjén, Görögországban fogja megtalálni állandó otthonát. Azonban hamarosan arra a keserű felismerésre jutott, hogy ott is csak egy idegen, és valójában sehol sem érzi otthonosan magát. Hajóorvosként később bejárta a Nagy Tenger minden kikötőjét és városát, és többfelé kisebb házai voltak, azokban élt, amikor nem volt tengeren. Otthonra azonban, ahol barátai lehettek volna, vagy nyugalmat élvezhetett volna, sehol sem lelt. A nehéz sorsúak, a nélkülözők, az elhagyatottak és a rabszolgák, a kis bazárok és apró üzletek nyomorúságos kereskedői és kézművesei mind áldották a nevét és csókolgatták kezét-lábát. Mégis idegen maradt, örökös kívülálló egy idegen országban. Jóllehet több nyelvet bírt, továbbra is csak a helyi nyelven beszélő külföldi volt.

Olvassa tovább! →