TRIANON 103 – Hiányzol, Hajdó pap bácsi… 

Fotó: Gulyás László

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Hajdó István főesperes-plébánosra halálának 12. évfordulóján (2023. július 8-án) az ő saját szavaival, valamint Vencser László volt gyulafehérvári teológiai tanár gondolataival emlékezünk.

Hajdó István 1942. december 18-án született a Hargita megyei Bogárfalván kilencgyermekes család hatodik gyermekeként. Az elemi iskolát szülőfalujában, az általános iskola felső tagozatát Székelyszentléleken végezte. 1958 és 1962 között a gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskola diákja, 1962-től 1968-ig pedig a Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Tizennyolc évfolyamtársával együtt 1968. április 21-én szentelte pappá Isten szolgája Márton Áron a püspöki székhely ezeréves székesegyházában. Papságának első állomáshelye 1968-tól 1978-ig Nyikómalomfalva volt. Ott töltött tízéves szolgálati idejének utolsó éveiben Orbán Balázs szülőfalujában, Székelylengyelfalván is ellátta a lelkipásztori teendőket. Mindezekről ő maga így mesélt:

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – A Jótanács Lelkére hallgatva

Körmenet a Bécsi Csíksomlyói Búcsún

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Visszatekintés elmúlt évszázadokra és évtizedekre
a 2009. évi, 27. Bécsi Csíksomlyói Búcsún

P. András Imre SJ (1928–2011) atya életútjának és munkásságának minapi bemutatásakor szóltunk arról, hogy bécsi tartózkodásának több mint fél évszázada alatt mindig szívügyének tekintette földijei sorsát, támogatta kezdeményezéseiket s nemritkán azok élére állt. Az Ausztriában élő magyarok számára a jóságos, bölcs, jó tanácsaival minden helyzetben eligazítani képes, igazi atya volt. Elmondtuk, hogy a nehéz időkben, amikor az Ausztriába menekült erdélyi és a Kárpát-medence más vidékeiről érkezett magyarok számára – menekültstátusuk miatt – szülőföldjük s benne Csíksomlyó megközelíthetetlen volt, életre hívta a „Bécsi Csíksomlyói búcsút”. 1983-tól kezdődően 2011-ig huszonkilenc alkalommal szervezte meg Szentháromság vasárnapján a magyarok találkozását, hogy azok erőt merítsenek az együttlétből, az Istenhez való közelkerülésből, a Csíksomlyói Szűzanya segítő erejéből. (Az eseményt az Erdélyi Magyarok Ausztriai Egyesülete az András Imre atya halála utáni években is megszervezte.) 

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – „Hűséges az Isten”

P. András Imre SJ 2010-ben a Bécsi Csíksomlyói Búcsún

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

   A székely jezsuita szociológus, P. András Imre SJ (1928–2011) értékteremtő életútja

  A súlyos betegségekkel megküszködő, számos viszontagságon átkelt, a történelem fordulataitól „kalandos” utat bejárt, mégis alkotásokban tevékeny és munkaeredményekben gazdag életet élt, a szétszóratásban „felnövő” és feladatot vállaló nagy nemzedék méltó alakja, András Imre jezsuita szerzetes 1928. október 30-án született a székelyföldi Csíktaplocán, András Gyárfás és Lajos Juliánna nyolc gyermekének egyikeként. Csíktaploca ma Csíksomlyóval együtt a nagyvárossá nőtt Csíkszereda része. Az elemi iskolát Imre atya a szülőhelyén, a középiskolát 1940–1947 között a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban végezte. Érettségije után nyomban jelentkezett a szatmárnémeti jezsuitákhoz, és hogy hivatását követhesse, még ugyanazon év őszén, 19 évesen, 1947. szeptember 7-én átszökött a román–magyar határon. Másnap felvették a budapest-zugligeti Manrézába és megkezdte a noviciátust. Alig 21 évesen, 1949 nyarán súlyosan megbetegedett: tébécés fertőzés jelentkezett a tüdején, orvosai már-már szinte lemondtak róla – emiatt a fogadalomtétele is elmaradt, illetve elhalasztották. 

Olvassa tovább! →

MOZGÓ KÉPESLAP: Prága, Szent Vitus katedrális

Hat percnyi kikapcsolódás: gyönyörű templom, gyönyörű zenével.
A prágai Szent Vitus székesegyházat csodáljuk meg videónkban, s a hat percnyi képsor zenei illusztrációjaként Léon Boëllmann: Gótikus szvitjét választottuk. A Szent Vitus székesegyház az európai gótika remeke, a cseh királyok koronázásának helyszíne és temetkezési helye, a prágai Hradzsin (Várnegyed) egyik leglátogatottabb műemléke.

Az orgonaművet Őri Gergely adja elő.

Szeretettel ajánljuk: – Ima a Prágai Kisjézushoz ITT
– Óránként menetelő apostolok (Orloj) ITT
– A száguldó óriásfüstölő – Santiago de Compostela katedrálisában ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

A száguldó óriásfüstölő

Mészáros Béla motorral zarándokolt el Miskolcról Santiago de Compostelába, s telefonjával videót készített a település – Szent Jakab sírja fölé épült – katedrálisának jelképévé vált óriásfüstölő, a Botafumeiro templomi ,,száguldozásáról”. Megható, felemelő pillanatok…

Szent Jakab, a zarándokok védőszentjének ünnepe: július 25. Sírja – s ereklyéi – Santiago de Compostelában, a róla elnevezett katedrálisban találhatók. Az i. sz. 44-ben lefejezett idősebb Jakab apostol holttestét tanítványai egy hajóra tették, Galiciába vitték és ott temették el. Ám a sír helye feledésbe merült, majd egy legenda szerint a IX. században egy csillag mutatta meg a helyet, s a település neve is innen eredeztethető (campus stellae, „csillagrét”).
Santiago de Compostela székesegyháza az El Camino zarándokút végét jelenti. Nemrég a miskolci Mészáros Béla motorral zarándokolt oda – az odaút során 3972 km-t tett meg. Mesélt útja lelki indíttatásáról, tartalmáról (Új Misszió, 2023 július), és elmondta azt is, hogy az egyik legmeghatóbb látnivaló számára az volt, mikor a székesegyház ismert jelképe, a füstölő lengett a hívek feje fölött.
Az óriásfüstölő, a Botafumeiro első említése a XV. századból való. Nyolc ember működteti egy csigákból álló szerkezet révén. A füstölő a székesegyház kereszthajójában, az oltár előtt leng ide-oda, többször elszáguld a hívek feje felett, akár 70 kilométer/órás sebességgel. A szerte szálló tömjénnel eleinte azért (is) hintették be a templomot, hogy elnyomja a megfáradt zarándoktömegek izzadtságszagát. A világ legnagyobb füstölőjének tartják, súlya 60 kilogramm körüli.

Szeretettel ajánljuk: – Beszélj szeretetből! – Szent Ágoston sírjánál, Paviában ITT
– Prága, Szent Vitus székesegyház ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

A Lélek elszavalt gyümölcsei

ISTEN A SZERETET címmel rendezett szavalóversenyt a miskolci Versbarátok Köre. A versenysorozat témáját a Lélek gyümölcsei adják, a 2023-as évnek ezek közül a SZERETET volt a kulcsszava. Kisvideónk felvételei a május 12-én megtartott elődöntőn készültek, s elhangzik benne a kötelezőként megadott Bódás János: Elveszíthetetlen öröm című verse.

Zenés pillanatok: Pintér Béla – A szeretet nem fogy el sosem

Szeretettel ajánljuk: – Isten a szeretet – szavalóversenyen (beszélgetés Dr. Hortai Rita főszervezővel) ITT
– Reményik Sándor: Mindennapi kenyér – Hortai Rita előadásában ITT
– A 2022-es szavalóverseny győzteseinek előadása ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

TRIANON 103 – Megpróbáltatások sorozata 

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Az egyházüldözés kezdete Erdélyben (1948)

Az egyházüldözések 1948-ban konkrét formában kezdték támadni a gyulafehérvári egyházmegyét, iskolarendszerét és intézményeit. Az első megpróbáltatás a katolikus iskolák 1948. augusztus 3-i, 176. számú határozatban rögzítetteknek megfelelő államosítása volt: az állam megfosztotta az egyházmegyét óvodáitól, általános, közép- és főiskoláitól, és elkobozta a fenntartásukat szolgáló vagyonát is.
Másik megpróbáltatásként azt kellett az egyháznak elszenvednie, hogy megfosztották az eszmeterjesztés eszközeitől is: felszámolták nyomdáit, megszüntették folyóiratait.

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – „Én itt lettem ember”

Jakab Antal püspök a római tanulmányai idején, Ostiában. Forrás: Jakab Antal Keresztény Kör archívuma

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Jakab Antal püspök Rómában a Lateráni Egyetem hallgatójaként 1939 és 1942 között

Püspökké szentelése (1939. február 12.) után Márton Áron azonnal Rómába küldte továbbtanulni tehetséges, fiatal papját, Jakab Antalt, akiben nagy jövőt látott. Annak a tudományos fokozatnak a megszerzésére, amely négy évet igényelt volna, Jakab Antal három évet kapott. „Három évet kap. Amit ez alatt elér, azzal tér vissza!” – e szavakkal bocsátotta őt útjára Márton Áron.

Olvassa tovább! →

ISTEN ÁLLATKERTJE – Nádi dalnok a Balatonnál

Gyönyörűen éneklő nádirigó Balatonszemesen, a mólónál. Nagyon kedves látvány, ahogy dalol és dalol, amennyire csak kifér kis élénkpiros torkán. 🙂

Szeretettel ajánljuk: – A ,,karitatív” vörösbegy ITT
– Ne űzzük el fecskéinket ITT

Herman Ottó így ír a nádirigóról A madarak hasznáról és káráról c. könyvében
(Élmény olvasni magyar nyelvünk régies szépségeit.)
A nádirigó kizáróan csak a nádasokat lakja, melyek aztán fiasítás idején ugyancsak hangosak dalától… Nem lévén ritka, szép számmal lakja egyazon nádast, s ekkor ahány van, annyi versenyez torkaszakadtából egymással, hogy csak úgy zeng tőle a táj, még jobban, mint a kecskebéka brekegésétől. Hogy azután mit is énekel? hát elkezdi:
“Csak-csak-csak, csik-csik-csik

Olvassa tovább! →

TRIANON 103 – Kevés napfény, sok sötétség

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

A 85 évet élt Székely Gergely atya vallomása
a megsemmisítő munkatáborról

Az előző rész – Meghurcolt ártatlanság  ITT

Székely Gergely c. kanonok, c. esperes, plébános Gyergyóalfaluban született 1923. október 19-én. A középiskolát a csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumban és a kolozsvári piarista gimnáziumban, teológiai tanulmányait Kolozsváron, Zircen (egy félévet) és Gyulafehérváron végezte. 1948. június 20-án szentelte pappá Márton Áron püspök. Káplánként Gelencén, Gyergyóújfaluban és Gyergyószentmiklóson szolgált. Utóbbi helyszínen 1951. február 2-án letartóztatták, azzal gyanúsítva, hogy részt vett a rendszer megdöntésére irányuló földalatti szervezkedésben. Félévig vizsgálati fogságban tartották, majd 1951. augusztus közepén a ghenceai elosztólágerbe vitték. 1951 szeptemberétől 1952 májusáig a Fekete-tenger partján a Capul Midia-i lágerben a Duna-csatorna építésénél dolgoztatták, májustól október 3-i szabadulásáig pedig Bukaresttől keletre, Baraganon a funduleai gazdaságban főleg gyapottermeléssel foglalkoztatták. Szabadulása után Csíkdánfalván szolgált. 1956-tól Vágáson volt plébános, ahol, nem törődve a kommunista hatalom sokszori zaklatásával, 1974-ben a hívek önzetlen segítségével templomot építtetett Jézus Szíve tiszteletére.

Olvassa tovább! →