Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Hajdú Gyula atya hatvanöt papi éve három nagy fejezetben
Hajdú Gyula pápai prelátus, kanonok, teológiai rektor a Kovászna megyei Székelypetőfalván született 1927. július 7-én. Elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Kézdivásárhelyen, teológiai tanulmányait a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Utóbbiról így mesélt:
– A teológián 1947 szeptember közepén már megkezdődött a tanév, csakhogy az én irataimat a plébánosom tévesen állította ki, így hiába vártam a felvételemről szóló értesítést.
FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL
A néhai Bodó Péter atya visszapillantásai közel fél évszázadra
Bodó Péter pápai káplán, címzetes esperes, nyugdíjas plébános Csíkszentdomokoson született 1928. január 26-án. Az elemi iskola elvégzése után Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában, majd Gyulafehérváron folytatta tanulmányait. 1957. április 28-án szentelte pappá Márton Áron püspök. Papi pályáját mint segédlelkész 1958-ban Gyergyószentmiklóson kezdte, majd plébánosként Borszékon, Csíkkarcfalván, Harasztoson és Nyikómalomfalván folytatta. Nyugdíjas éveiben ismét visszatért Gyergyószentmiklósra, ahol szívesen besegített a lelkipásztori munkába. Jószívű, adakozó, segítőkész, imádságos lelkület jellemezte. Végrendeletében úgy fogalmazott: „Uram, hiszlek és reméllek, tiszta szívből szeretlek. Engedd meg, hogy végórámban legyenek e szavak számban és szívemben feljegyezve.” Méltóságteljesen megélt idős papi évek után, életének 94., papságának 65. évében, 2021. június 5-én tért haza a Mennyei Atya házába. Az alábbi emlékszemelvényeket e sorok írójának élőszóban adott interjúi, valamint írásban rögzített feljegyzéseiből szerkesztettük. Az elkövetkezőkben tehát Bodó Péter atya szavait olvassuk.
FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL
Böjte Csaba bizonyosságpéldái arra, hogy a szeretet minden jóra megtanít és hogy csak egymást boldogítva lehetünk boldogok
Őt pappá szentelő püspökére Böjte Csaba ferences szerzetes igen-igen megható történettel emlékezik a Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal című kötetben (Varga Gabriella–Vencser László, Kairosz Kiadó, Budapest, 2009). Ezt most teljes terjedelmében, változtatás nélkül sorozatunk részévé tesszük, s bár a történet oly mértékben ragadja magával és bilincseli le az olvasót, hogy egy ideig nem is ereszti tovább, mi mégis továbblépünk, és beszámolunk az említett kötet dévai bemutatójáról is. Azért tesszük ezt, mert úgy találjuk: a vágy, amellyel Böjte Csaba teológiai tanulmányai befejeztével a papi pályára lépett, az idők folyamán – és ezt már most kijelentjük – eljutott a beteljesülésig, ezt a külső szemlélőként 2009-ben szerzett, itt leírt tapasztalatok is kristálytisztán megmutatják. Tartsanak velünk, engedjék, hogy az emlékképkockák elkísérjék a nyolcvanas évek elején-közepén Gyulafehérvárra, majd bő két évtizeddel később Dévára!
Mailáth Gusztáv Károly, Xantus Géza bronzalkotásán
FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL
Főhajtás tegnap és ma a legendás erdélyi főpásztor,
Gróf Mailáth Gusztáv Károly
személye és emléke előtt
„1922. február 9.: a gyulafehérvári székeskáptalan körlevele megérkezik, amelyben egyházmegyénk Kegyelmes Főpásztora, Gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök úr 1922. május 1. püspökségének negyedszázados jubileumi napjának megünneplésére szólítja fel az összes erdélyi egyházmegyei híveket. Csíkgyimesi hívek 1922. május 1. ünnepélyes istentisztelettel szentelték meg. A káptalan levéltárába pedig a következő az istentiszteleten elmondott szentbeszéd küldetett be” – így kezdődik György Lajos csíkgyimesi esperes-plébános bejegyzése a mai gyimesbükki plébánia Domus Historiájában, majd folytatódik a szentbeszéddel, amelyet Gróf Mailáth Gusztáv Károly püspökké szentelésének 25. évfordulója napján, 1922. május 1-jén mondott el. Ezt idézzük.
Az egyházüldözések 1948-ban konkrét formában kezdték támadni a gyulafehérvári egyházmegyét, iskolarendszerét és intézményeit. Az első megpróbáltatás a katolikus iskolák 1948. augusztus 3-i, 176. számú határozatban rögzítetteknek megfelelő államosítása volt: az állam megfosztotta az egyházmegyét óvodáitól, általános, közép- és főiskoláitól, és elkobozta a fenntartásukat szolgáló vagyonát is. Másik megpróbáltatásként azt kellett az egyháznak elszenvednie, hogy megfosztották az eszmeterjesztés eszközeitől is: felszámolták nyomdáit, megszüntették folyóiratait.
FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL
Antal Zoltán doktor feljegyzéseivel emlékezünk a 13 évnyi börtönrabságból 59 éve szabadult Jakab Antal püspökre
Dr. Jakab Antal gyulafehérvári teológiai tanárt, vicerektort és titkos ordináriust koholt vádak alapján 1951. augusztus 24-én tartóztatta le és hurcolta el a kommunista államhatalom. Az egyházmegye későbbi püspöke 42 éves korától 55 éves koráig raboskodott Románia megsemmisítő börtöneiben. Az igazságtalan és kíméletlen fogságból 12 év, 7 hónap és 23 nap elteltével, az 1964-es általános amnesztia eredményeképpen, 1964. április 16-án szabadult.
FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL
Az örökkévalóság Urának szolgálatában a mártíromságig
– Pálfi Géza nyolcvankét éves lenne –
Lehet-e bármi újat mondani a 82 évvel ezelőtt (1941. április 14-én) született és 39 évvel ezelőtt (1984. március 12-én) elhunyt, azaz 43 évet élt erdélyi pap, egykori teológiai líceumi és főiskolai tanár, spirituális, volt székelyudvarhelyi főesperes-plébános Pálfi Gézáról? Igen, lehetne, sőt kellene is újat mondani róla, mégpedig halála okáról és körülményeiről, amelyek máig nem tisztázottak. De ez még várat magára, úgyhogy marad az emlékezőnek e különös tehetségekkel-képességekkel megáldott, rendkívüli személyiség jellemző tulajdonságaiból, sajátosságaiból, életútja fordulataiból néhánynak a felemlítése. S még ez is kihívás a javából, mert Pálfi Géza valóban minden szempontból maga a nem mindennapiság.
A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. További információ itt! Szolgáltatásaink igénybevételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Ok!
Adatvédelem & Cookie szabályzat
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének
