,,…Egész létük ajándék és üzenet az embervilág számára: szépség, szabadság, gyönyörű repülés, élet, növekedés, játék, derű, áldozat, hazavágyódás… Egy spanyol mondás szerint anyját öli meg, aki fecskét öl. A magyar nép ISTEN MADARÁNAK nevezi, s azt tartja, hogy aki vendégszeretően fogadja a fecskét, annak házába nem üt a mennykő, aki pedig leveri fészkét, az megbűnhődik érte…”

A néphagyomány szerint a fecskék március 18-19-20-án érkeznek, a meleget zsákban hozó Sándor, József és Benedek neve napján.

Hihetetlen és érthetetlen, hogy a magyarság korábban oly’ kedves madarát, a fecskét a mai kor (lelketlenebb ?) embere sem városon, sem vidéken nem tolerálja: leverik a fecskefészkeket, az épületek eresze alá pedig tüskesort szerelnek, hogy ne telepedhessenek meg újra a madarak. Ez a mentalitás az egyik komoly oka, hogy a nyarukat nálunk töltő fecskék létszáma évről évre folyamatosan, szemmel láthatóan csökken. De ok a környezetszennyezés vagy a meggondolatlan hulladékkezelés is.

A molnárfecskék egyedszáma 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké pedig 30 százalékkal csökkent 10 év alatt Magyarországon. Ha ez a tendencia folytatódik, a 2020-as évtizedben a fecskeállomány teljesen eltűnhet Magyarországról. A fecskék pusztulásához nagymértékben hozzájárult a 2007. és 2008. szeptember közepén beköszöntő rendkívül hideg időjárás… De a füsti fecskék fészke mellé szerelt nejlonszatyor-riasztó sem tesz jót a madaraknak (erre a Hortobágyon találtak példát), s előfordult az is, hogy egy molnárfecske-fióka nyakára rátekeredett a fészekanyag sarába került bálazsinór, s ettől fulladt meg.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy a fajok eltűnése és a biodiverzitás csökkenése nem csak az egyes állatfajokra, hanem az emberekre is hatással van. A fecskék eltűnése a Magyarországon és a globálisan is megfigyelhető változások hírnöke. Ezek közé a változások közé sorolhatjuk a klímaváltozás miatt kialakult és egyre növekvő számban jelentkező szélsőséges időjárási helyzeteket, aszályokat, tomboló viharokat, özönvízszerű csapadékot, árvizeket és földcsuszamlásokat, amelyek balesetveszélyt, hatalmas mezőgazdasági károkat valamint időszakos ellátási problémákat okoznak.
A környezetszennyezés leginkább a városban élő molnárfecskéket érinti, viszont a vidékies környezetben élő füsti fecskék száma azért csökken, mert az elmúlt évtizedekben összeomlott az intézményes és a háztáji állattartás is.

Fecskepelenka, sárgyűjtő hely…

Ahonnan a fecskéknek mindenképpen menniük kell, ott a fészkelőhely-vesztés kiegyensúlyozható azzal, hogy az épületek közelébe mesterséges molnárfecske-telepet helyeznek ki. Ha fecskepelenkát, műfészket és fészekalapot rakunk a ház falára, azzal hozzájárulhatunk a fecskeállomány-csökkenés akadályozásához. Mivel a települések egyre jobban beépülnek, és betonnal, aszfalttal illetve járólapokkal burkolunk mindent, a fecskék nem találnak fészekrakáshoz szükséges sarat. Ezért a szakemberek mesterséges sárgyűjtő helyek létesítését javasolják.

A FECSKEFÉSZKEK LEVERÉSE BÜNTETENDŐ! Aki azt látja, hogy valaki fecskefészket ver le, vagy más módon árt a madaraknak, a rendőrség hívószámán jelentheti a hatóságoknak, de bármelyik madármentő szervezetet is értesíthető, akik megteszik a szükséges feljelentéseket. (Erről bővebb cikk itt.)

Illusztrációnk Fertőrákoson készült – Fotó: Dobos Klára/Új Misszió

Szeretettel ajánljuk: – Becsben tartott fecskék Sajópálfalán ITT
– Denevérkolóniák Isten házaiban IDE KATTINTVA
– Miből lesz a cserebogár? – játékosan a komposztálásról ITT
– Cinegék a szószékben ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.