Zarándoklat

Akol ,,kétlábú bárányoknak”

Sziklakápolna Miskolctapolcán 2. – JELENből alakuló JÖVŐ

– A Jézus Szíve tiszteletére szentelt sziklakápolna megálmodója, Szabó Pius ferences szerzetes abból indult ki, hogy a magyarok között a történelem folyamán sokszor folyt életeket is követelő viszálykodás. Azért fohászkodott, hogy a szentély középpontjába állított Jézus Szíve szoborból áramló szeretet békítse meg az ellentétes magyar érzelmeket, próbáljunk egy nemzeten belül békében élni. Ez sajnos ma is nagyon aktuális, reméljük, előbb-utóbb látjuk majd ennek a jeleit… – mondta Sedon László hejőcsabai plébános. A különleges templomot bemutató kisvideónk 2. részében a nagyobb károk elkerülése végett sürgősen megoldandó problémákról –beázás, talajvíz – is beszél a hejőcsabai plébános.

– Az előző rész (a múlt) ITT tekinthető meg
– Sedon László atya aranymisés gondolatai ITT hallgathatók meg 

(Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.)

Órajáték, felpörgetve

BOLDOGASSZONY ANYÁNK, SZÉKESFEHÉRVÁROTT

(Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.)

Kapcsolódó videó: – Óránként menetelő apostolok – a prágai Orloj bábjátéka ITT

Lassan vonulnak el a nézők szeme előtt a székesfehérvári órajáték legendás magyar királyokat ábrázoló figurái, míg a harangok eljátsszák a Boldogasszony anyánkat és egy középkori dallamot („O Pastor aeterne”). Videónk érdekessége, hogy nem várjuk végig a mintegy 5 perces szemlét, hanem kicsit felpörgettük a képkockákat, és így csak régi néphimnuszunk dallamsorában köszönt bennünket a harsonás, Szent István király, Szent Imre herceg, Szent László király, Szent Erzsébet, Szent Margit, Mátyás király és Beatrix királyné.

Olvassa tovább! →

Akol ,,kétlábú bárányoknak”

Sziklakápolna Miskolctapolcán – 1. A múlt
– A ‘60-as években valaki kiírta a miskolc-tapolcai ,,sziklatemplom” kapujára, hogy ,,meghalt az Isten”. Amikor ezt említették Lászlófalvi Gusztáv akkori hejőcsabai plébánosnak, azonnal kihírdette, hogy a következő vasárnap már misét tart a Sziklakápolnában. Ezzel kezdődött a földalatti kápolna ,,újkori” története… Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy különleges istentiszteleti hely ez, hasonló egy van még: a pálosoknak, a Gellért-hegyen – mondta Sedon László plébános, aki kisvideónkban összefoglalja a kápolna történetét.

– A 2. rész (Jelenből alakuló jövő) ITT tekinthető meg

Szeretettel ajánljuk:
– Görömbölyi pincekápolna – a ’38-as Eucharisztikus Világkongresszus tiszteletére ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Beköszönés a csíksomlyói Szűzanyához

A Kelemen Didák minorita szerzetes erdélyi útján járó miskolci zarándokcsoport a csíksomlyói Szűzanyához is beköszönt. Másfél perc erejéig tartsunk velük. (2019 ősz)

CSÍKSOMLYÓ HUNGARIKUMMÁ LETT 

„…a kegyhely elsődleges szerepe a hit őrzése, megerősítése és továbbadása.  Szent VI. Pál pápa mondotta, hogy a kegyhelyek lelki klinikák, emellett az ősi kegyhelyeknek kultúramegőrző, identitáserősítő szerepük is van. Csíksomlyó szerepe továbbra is hitünk megőrzésére, erősítésére és továbbadására buzdít” – nyilatkozta egy helyen Urbán Erik OFM, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke azzal a hírrel kapcsolatban, hogy 2020 májusában a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet hungarikummá nyilvánították, elismerve ezzel is a hely egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét, valamint a székelység több száz éves hagyományát, az egész Kárpát-medencei magyarság közös szellemi értékét.

Olvassa tovább! →

Magyar Kálvária – ,,atyai” szemmel

A sátoraljaújhelyi Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária múltjáról és jelenéről mesél Tóth Gábor, újhelyi születésű atya. Szóba kerül a Szent István Vándorlás, kiderül, miért kék a Kék túra, s invitál az atya a kálvária Szent István-kápolnájánál elsőpéntekenként tartott szentségimádási alkalomra is, melyet magyar nemzetünkért ajánlanak fel.

Kapcsolódó írás: Magyar Kálvária a Szár-hegyen
Versvideó:Trianon 100, Versjegyzetekkel – vitéz Somogyváry Gyula: Magyar Miatyánk 1919-ben ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A plébánostól tudjuk: Trianon-emlékkő Füzéren

Nem sokon múlott, hogy a füzéri vár a Zemplén további gyönyörű területeivel a ,,helyén” maradhatott –, szomszédaink jóval többet szerettek volna kihasítani országunkból. Sokat jelentett, hogy voltak olyan füzériek, akik kiálltak amellett, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, még ha ezért a zsandárok meg is verték őket. Ennek állít emléket a Füzér központjába került Trianon emlékkő – s ennek kapcsán mesél kisvideónkban Tóth Gábor füzéri plébános.

Szeretettel ajánljuk:
– Trianon, versjegyzetekkel 1. – Reményik Sándor: Ahogy lehet ITT
– Lorettói litánia Füzéren ITT
– A Magyar Hiszekegy faluja – a felvidéki Jánok (Füzér testvértelepülése) – beszélgetés a plébánossal ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ?
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

Zarándokház a Jópásztorhoz

Az idei pünkösd mindenütt más volt, mint az eddigiek… A szikszói Bethánia Szeretetotthon Jópásztor kápolnája is zarándokok nélkül maradt, pedig közel 10 éve, hogy a Mária út része, pihenőhelye lett az egykori zárda, jelenlegi idősek otthona és óvoda intézményegyüttesének gyújtópontjában található kápolna. Az ide imádkozni, megpihenni betérő zarándokok közül sokan éltek át itt olyan élményeket, amelyek később is visszahozták őket a Mária útra.

Olvassa tovább! →

Nagyhét, versjegyzetekkel – 5. Nagycsütörtök

DSIDA JENŐ: NAGYCSÜTÖRTÖK
Ez a nap Jézus önfeláldozó, határtalan szeretetének kiáradása, az Eucharisztia megszületése által.
De a széthúzás napja is. Júdás más útra lépett,
Péter Jézus ellen vallott, tanítványai nem álltak ki mellette.
Mi össze tudunk-e fogni jó ügyek érdekében, éberek vagyunk-e, figyelmesek vagyunk-e mások iránt?

A verset elmondja: Mikita Dorka Júlia, Zenei fuvallat: Szilas Imre
Felvételeink Sajóládnál, a Sajó-parton készültek.
Az előző rész (Szent-Gály Kata-vers) ITT
A következő rész (Reményik Sándor-vers) ITT

Szeretettel ajánljuk: – Dsida Jenő: Karácsonyi utazás ITT
– Dsida Jenő: Tíz parancsolat IDE KATTINTVA
– Dsida Jenő: Kóborló délután kedves kutyámmal (részlet) ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Magánmise, madárkántorokkal

,,Két-patak-parton, erdő közepén,
Zöld hegyek alján mondom a misém.
Belecsengenek, belezsonganak
Kántoros kedvű kicsi madarak.
Az erdőből is ide-idezeng
A tölgyek orgonája. Így még nagyobb a csend.”
Sík Sándor Erdei mise című verse visszaadja azt a hangulatot, melyet Tóth Gábor (füzéri plébános, PAPBÁCSIS rovatunk gazdája) gyönyörű fotói láttán érezhetünk. S bár a járványhelyzet miatt hívek ugyan nem voltak a környéken, azt viszont nem mondhatja, Gábor atya, hogy a madár se járt arra, hiszen mint írta: ,,A madarak voltak a kórus, a kántorom helyett. Ami feltűnt, hogy néhány énekesmadár a mise alatt néha egészen közel jött, mintha érezné, hogy ez itt nem egy turista szieszta.”
Persze a szomorúság is kicsendül a bejegyzésből: ,,21 éves papságom alatt először fordult velem elő, hogy a rögtönzött tábori misémen nem voltak jelen sem cserkészek, sem hittanosok, mint máskor, amikor a hordozható tábori miséző készletemet a természet lágy ölén bárhol bevetettem…

Szeretettel ajánljuk: – Katasztrófákban is velünk a Szűzanya ITT
– ,,Lehajlok a Szent humuszig” ITT
– Szentmise a Sajó-parton ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Tisztelgés a tüzér őrnagy előtt

GÁBOR ÁRON a magyar szabadságharc erdélyi küzdelmeinek aktív részeseként vagyonát pénzzé tette, hogy támogassa a szabadságharcot, és a honvédsereg számára ágyúkat tudjon önteni. Mindenét feláldozta a szabadságért, a hazát védve a csatamezőn vesztette életét, amikor a kökösi ütközetben (1849. július 2.) az orosz tüzérség ágyúgolyója eltalálta.
Kisvideónkban Kányádi Sándor A kökösi hídon című versét – Gábor Áron kézdivásárhelyi szobránál – Asztalos Julianna mondja el.

– Magunknak csináljuk az ünnepet – hangsúlyozta az erdélyi Kézdialmásra (Kelemen Didák szülőhelyére) zarándokló miskolci csoport vezetője, Várhelyi Krisztina, s végigkísérték a négynapos utat a tiszteletadásról szóló megható pillanatok: Segesváron Petőfi Sándort, Kézdivásárhelyen Gábor Áront, Gelencén Szent Imrét, Sepsiszentgyörgyön Szent Istvánt, Farkaslakán Tamás Áront köszöntötte ének és vers, Csíksomlyón pedig imádsággal tértünk be a Szűzanyához… Ünnepeljenek velünk Önök is!
Kapcsolódó videó: – Petőfi Sándor: Magyar vagyok (Segesváron)
– Kelemen Didák lemhényi emlékhelyén ITT
– A megszenvedettség hitele – beszélgetés Kányádi Sándorral ITT

Gábor Áronról bővebben ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.