NOÉ BÁRKÁJA – Lipicai lovas világörökség

A magyar lótenyésztés büszkesége a lipicai: főleg azért, mert nemzetünknek nagy szerepe volt a fajta kialakításában, de azért is, mert ezekkel a lovakkal fogathajtásban az élmezőnyben vagyunk.
A lipicai lótenyésztés hagyománya a szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára 2022 novemberben. A témát az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül nyolc ország – köztük hazánk – közösen terjesztette elő. Az értékelő testület példaértékűnek tartotta a jelölését, amely a benyújtó államok szoros összefogásáról tanúskodik, összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel.

,,Jóllehet a tenyésztői munkát elkezdő ménes a Karszt-hegységben volt, majdnem az egész tenyészterületet a Kárpát-medence, az egykori Magyarország adta: a felvidéki, az erdélyi hegyek, a Bükk a Mátra tájai. A termőtalajban rendkívül szegény Lipicát a virágzó mezőgazdasági kultúrájú Dunántúl látta el zabbal és szénával…” – olvashatjuk a szakirodalomban. De nem csak élelemmel segítettek a magyarok, hanem többször előfordult, hogy törzsmént küldött a mezőhegyesi ménes Lipicára. Ráadásul a nyolc vérvonalból kettő is magyar: az Incitato és a Tulipán. Korábban pedig többször is hazánk látta vendégül a franciák elől menekülni kényszerülő ménest…

Lovakkal a hársfa körül…

A hársfát (lipovec vagy lipizza) a szlávok az élet fájának tartják. Lipica település – illetve a lovak is – a falu közepén álló hársfáról kapták a nevüket. A lipicai története 1580-ban kezdődött, amikor I. Ferdinánd német-római császár magyar és cseh király fia, II. Károly főherceg az 1572-ben alakult bécsi spanyol lovasiskola számára egy tenyésztő telepet alapított – a császársághoz tartozó Trieszt közelében, a Karszt-fennsíkon fekvő Lipiken a mai szlovéniai Lipicán.

Olvassa tovább!

Test és lélek együtt ,,üdül”

Egy zarándok tudja, hol a határ 🙂

Mi ,,fér bele” egy zarándoklatba, hogyan lehet szépen megélni… – erről beszélgettünk Huszár Géza Lőrinc ciszterci szerzetessel egy szlovéniai zarándoklat alkalmával. A felvillanó képsorok helyszínei: Trojane, Brezje, Bled, Ptujska Gora, Zalec…

A zarándoklat résztvevői nagyrészt a Boldog Batthyány Strattmann László imakör tagjai voltak, egyesületük a budai Szent Imre plébánia keretei között működnek –, itt káplán Lőrinc atya, s többször vezette már zarándoklatukat.

(Az interjú a 2018 decemberi számban írott formában is megtalálható.)

Kapcsolódó videók: Szlovénia Nemzeti Kegyhelye: Brezje ITT
– Sörkóstolgatás ciszterci szerzetessel ITT
Kapcsolódó írás: (Zarándok)út, ami visz… ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Sörkóstolgatás ciszterci szerzetessel

Zöld sörtől meggysörig…
Sörkóstolgatás egy zarándoklat során a szlovéniai Zalecben Huszár Géza Lőrinc ciszterci szerzetes atyával –, a rendhez tartozó zirci apátsági sört emlegetve.

Szeretettel ajánljuk: Szlovénia Nemzeti Kegyhelye, Brezje ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

NOÉ BÁRKÁJA – ,,Fürdés” az orchideóceánban

Pálmaház – paradicsom Dobronakon

A magyar határtól mindössze öt kilométerre fekvő, többségében magyarok lakta Dobronakban (Dobrovnik) működik Közép-Európa egyetlen orchideatermesztő vállalkozása, az Ocean Orchids. Négy hektáron 2 millió orchideát nevelnek. ,,Ez a látogatóknak paradicsom. Lehet rajtuk látni, hogy a sok zöld és a színpompás orchideák látványa pihenteti, kikapcsolja őket… Mi is ugyanígy vagyunk ezzel: miközben persze tesszük a dolgunkat, élvezzük, amit csinálunk, jól érezzük magunkat a növények között” – mondja Anita Huzjan, aki ugyan szlovén, de munkája miatt megtanulta nyelvünket.
Kapcsolódó videó – a kis mimóza ITT

Szeretettel ajánljuk: – Fényjáték a füvészkertben ITT