Az állatok ,,isteni párája”
Szent Pál a Kolosszeiekhez írt levelében olvasható, hogy minden teremtmény Isten lelkéből és szívéből lett teremtve.
VI. Pál 1978-ban adott hangot annak a véleményének, miszerint haláluk után az állatok is a mennybe juthatnak – egy nap Krisztus örökkévalóságában látjuk majd viszont őket.
II. János Pál 1990-ben úgy fogalmazott, hogy az állatokból sem hiányzik a lélek („isteni pára” – soffio divine) – s már Aquinói Szent Tamás is úgy vélte, az állatoknak is van lelke, csak másmilyen, mint az embereknek.
Ferenc pápa is azzal vigasztalt egy kedvenc állata halála miatt szomorkodó kisfiút, hogy a mennyország az emberekhez hasonlóan az állatok előtt is nyitott. Ezzel ellentétes XVI. Benedek pápa állásfoglalása, aki annak ellenére, hogy kedvelt macskája még pápai lakosztályába is elkísérte, úgy véli, az állatoknak csak erre a földi létre szorítkozik a létezésük – és ez tekinthető a katolikus egyház hagyományos véleményének is.
Állatokkal megáldva – beszélgetés a pasztorálpszichológussal IDE KATTINTVA
Képünkön: Szent II. János Pál pápa 1986-os ausztráliai útján egy koalával – Fotó: Világháló
(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)