A nem emberi kéz által szentelt ,,mennyei bazilika”
Dél-Olaszországban, nem messze San Giovanni Rotondótól – ahol Pio atya is élt –, a Gargano-félszigeten fekszik Monte Sant’Angelo városa, s az a barlangból kialakított templom, amelyet Szent Mihály alapított és áldott meg. Ez az egyetlen szentély a világon, amelyet nem emberi kéz szentelt fel.
A történet szerint 490-ben elveszett egy sipontói nemes legjobb birkája. Keresésére indult, s meg is látta: egy barlang szája előtt térdelt. Nem tudott a közelébe jutni, mivel járható út nem vezetett oda. Ezért le akarta lőni, ám nyila visszapattant, és őt sebesítette meg. Elmesélte ezt püspökének, aki erre háromnapos böjtöt és bűnbánatot rendelt el. A végére érve megjelent Szent Mihály a püspöknek, és azt mondta: „Szent Mihály arkangyal vagyok, és mindig Isten jelenlétében állok. A barlang szent számomra, kiválasztottam magamnak, magam vagyok az őrizője. Ott, ahol a sziklák szélesre tárulnak, az ember bűneit megbocsátják. Amit itt imában kérnek, megvalósul. Ezért menj a barlanghoz, és szenteld fel a keresztény vallás számára”.
A püspök nem tette ezt, két évvel később azonban a mennyei seregek vezére segített neki egy csatában: Siponto városát pogányok ostromolták. Utolsó összecsapásukat mennykövek és villámok kísértek – mire az ellenség eltűnt. Ekkor a püspök úgy döntött, mégis felszenteli a grottát, de az arkangyal újra megjelent neki, és elmondta: ő már megtette ezt. A főpásztor hét másik püspökkel, papokkal és hívekkel együtt körmenetben indult a barlanghoz, miközben sasok repültek felettük kiterjesztett szárnyakkal, hogy védjék őket az erős napsütéstől. A templomhoz érve meglepve látták, hogy ott már van cinóbervörös terítővel letakart oltár kristálykereszttel, és Szent Mihály arkangyal lábnyomát is megtalálták.
A „mennyei bazilikát” Szent Ferenc és sok más szent is meglátogatta, és csodák sora is köthető a helyhez.