Zarándoklat

Szoborállítás ócskavasgyűjtésből

,,Mindenki hozta a maga kis ócskavasát” 🙂

Márton Áron szobrára nem akármilyen módon gyűjtöttek az erdélyi Gelence településen: Pityu atya (Bereczi István) amolyan ,,székelyes ötlettel” ócskavasgyűjtésre kérte a helyieket. Az összegyűlt ócskavasat elszállítottak egy hulladéktelepre, ahol épp mozdonyokat bontottak. S mert a telep vezetője az atya barátja, így a hulladékvasért cserébe megkapták a mozdonyokból kiszedett rézanyagot… 1500 kg kellett a szoborhoz. (Részletek kisvideónkban Pityu atyától.)

Szeretettel ajánljuk: – Szűzanya és Szentatya Alsózsolcán ITT
– Egy egri Szűzanya-szobor története ITT
– Petőfi Sándor: Magyar vagyok (Segesváron) IDE KATTINTVA

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Séta a mátrai Máriácskához

VIDEÓKÉPESLAP – A Mátrafüred központjától 2 km-re lévő Máriácska-kegyhelyre sétálunk Schubert Ave Mariáját hallgatva (2015. okt. 23.)

További VIDEÓKÉPESLAPJAINKBÓL:
Nyári 🙂 MÁRIAGYÜD, Kabócás csöndben ITT
Őszi 🙂 – Boldogmondások ősszel – a plitvicei tavaknál ITT
Téli 🙂 Szent Margit hópelyhes emlékezete ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Ima Lemhényben

Kelemen Didák Lemhényben kialakított emlékhelyének szentelésére zarándokolt egy miskolci csoport, 2019. szept. 29-én. A gyönyörű erdélyi templomban keresztelték a Miskolcon iskolát és templomot alapító Didák atyát. Háromperces kisvideónkat Cserei Lázár kézdialmási (Didák atya szülőfaluja) egyházközségi gondnok szavai vezetik be. A videó második felében elhangzó imát Rancz Teréz erdélyi Kelemen Didák-kutatótól kaptuk, Mikita Gábor olvassa fel.

Kapcsolódó videók: Kelemen Didák lemhényi emlékhelyén ITT
– A Tisza-vidék apostola ITT
– Leírás a lemhényi Szent Mihály-templomról ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Kelemen Didák lemhényi emlékhelyén

Kelemen Didák szentéletű minorita szerzetes az erdélyi Kézdialmáson született, s a szomszédos Lemhényben keresztelték. Sorsa úgy alakult, hogy a Nyírségben és Miskolcon tevékenykedett, végső nyughelyre a miskolci minorita templomban lelt. A ,,bölcső” és a ,,koporsó” egyre erősebb kapcsolatot jelent, az erdélyi és az anyaországi települések együtt ,,dolgoznak” Didák atya boldoggá avatásáért.

Olvassa tovább! →

Test és lélek együtt ,,üdül”

Egy zarándok tudja, hol a határ 🙂

Mi ,,fér bele” egy zarándoklatba, hogyan lehet szépen megélni… – erről beszélgettünk Huszár Géza Lőrinc ciszterci szerzetessel egy szlovéniai zarándoklat alkalmával. A felvillanó képsorok helyszínei: Trojane, Brezje, Bled, Ptujska Gora, Zalec…

A zarándoklat résztvevői nagyrészt a Boldog Batthyány Strattmann László imakör tagjai voltak, egyesületük a budai Szent Imre plébánia keretei között működnek –, itt káplán Lőrinc atya, s többször vezette már zarándoklatukat.

(Az interjú a 2018 decemberi számban írott formában is megtalálható.)

Kapcsolódó videók: Szlovénia Nemzeti Kegyhelye: Brezje ITT
– Sörkóstolgatás ciszterci szerzetessel ITT
Kapcsolódó írás: (Zarándok)út, ami visz… ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Sörkóstolgatás ciszterci szerzetessel

Zöld sörtől meggysörig…
Sörkóstolgatás egy zarándoklat során a szlovéniai Zalecben Huszár Géza Lőrinc ciszterci szerzetes atyával –, a rendhez tartozó zirci apátsági sört emlegetve.

Szeretettel ajánljuk: Szlovénia Nemzeti Kegyhelye, Brezje ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Zarándoklatok – 2019. augusztus 17. és 20.

Zarándoklatot hirdet a Mária Út és a Mária Rádió augusztus 17-ére és augusztus 20-ra. 17-én bűnbánati zarándoklat lesz Böjte Csaba testvérrel, 20-án pedig a Szent István zarándoklat. Részletek az alábbiakban:  Olvassa tovább! →

,,Térkövezett” beatmise

Ünnep Balatonszabadi-Sóstón
Balatonszabadi-Sóstó Szent István-kápolnája 1938-ban épült. Tavasztól őszig minden vasárnap tartanak itt szentmisét (nyáron kettőt is), és jellemzően meg is telik – helyiekkel és az itt nyaraló hívőkkel – a fedett szabadtéri ,,templomhajó”. Rengetegen voltak azon a júliusi vasárnapon is, amikor a kápolna fejlődéséért adtak hálát a jelenlévők.

Mint megtudtuk, a helyiek változtatni szerettek volna azon, hogy eső esetén befolyt a fedett részen is a víz a padok alá, s a szentmisék résztvevői sárban tocsogtak, vagy  ha esküvő volt épp’ itt, a gyönyörű ruhákat kellett ,,megmenteni” a latyaktól. Ezért térkövezték a területet, a régi padok helyett pedig újakat készíttettek.

Olvassa tovább! →

Magyar Kálvária a Szár-hegyen

A kálváriákat többnyire azért keressük fel, hogy átelmélkedjük Jézus szenvedésének állomásait. A sátoraljaújhelyi Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária azonban kivétel: ott népünk szenvedésére is emlékezhetünk…

1920. június 4-én Trianonban a magyarságra gyász borult, hisz’ Magyarország elveszítette területének 71, lakosságának 63, nemzeti vagyonának 62 százalékát. Be kellett fogadnia az utódállamokból menekült nemzettársait, harcolnia kellett az üldöztetéssel, de legalábbis diszkriminációval sújtott kint élő több mint 3 millió magyar emberibb sorsáért. Az Új helyzet „fizikai túlélése” mellett „bent” és „kint” szívet szakítóan szembesülnünk kellett még azzal a szellemi abszurditással is, hogy pl. Petőfink Romániában esett el, a reformkori országgyűlés Szlovákiában ülésezett, Hunyadi János Jugoszláviában harcolt a törökkel, Rákóczi fejedelmünk a Szovjetunióban nézte anyja oldalán, hogy az ellen Mukacsevo várát ostromolta…

Olvassa tovább! →