NOÉ BÁRKÁJA – Lipicai lovas világörökség

A magyar lótenyésztés büszkesége a lipicai: főleg azért, mert nemzetünknek nagy szerepe volt a fajta kialakításában, de azért is, mert ezekkel a lovakkal fogathajtásban az élmezőnyben vagyunk.
A lipicai lótenyésztés hagyománya a szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára 2022 novemberben. A témát az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül nyolc ország – köztük hazánk – közösen terjesztette elő. Az értékelő testület példaértékűnek tartotta a jelölését, amely a benyújtó államok szoros összefogásáról tanúskodik, összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel.

,,Jóllehet a tenyésztői munkát elkezdő ménes a Karszt-hegységben volt, majdnem az egész tenyészterületet a Kárpát-medence, az egykori Magyarország adta: a felvidéki, az erdélyi hegyek, a Bükk a Mátra tájai. A termőtalajban rendkívül szegény Lipicát a virágzó mezőgazdasági kultúrájú Dunántúl látta el zabbal és szénával…” – olvashatjuk a szakirodalomban. De nem csak élelemmel segítettek a magyarok, hanem többször előfordult, hogy törzsmént küldött a mezőhegyesi ménes Lipicára. Ráadásul a nyolc vérvonalból kettő is magyar: az Incitato és a Tulipán. Korábban pedig többször is hazánk látta vendégül a franciák elől menekülni kényszerülő ménest…

Lovakkal a hársfa körül…

A hársfát (lipovec vagy lipizza) a szlávok az élet fájának tartják. Lipica település – illetve a lovak is – a falu közepén álló hársfáról kapták a nevüket. A lipicai története 1580-ban kezdődött, amikor I. Ferdinánd német-római császár magyar és cseh király fia, II. Károly főherceg az 1572-ben alakult bécsi spanyol lovasiskola számára egy tenyésztő telepet alapított – a császársághoz tartozó Trieszt közelében, a Karszt-fennsíkon fekvő Lipiken a mai szlovéniai Lipicán.

Olvassa tovább!

NOÉ BÁRKÁJA: Tündérrózsán lebegve

Néhány éve már kedves program a budapesti Füvészkertben, hogy kipróbálják, milyen súlyt bírnak el a Viktória tündérrózsa levelei, mégpedig úgy, hogy gyerekeket ültetnek rájuk. Az idei levelek nagyon erősnek bizonyultak, még egy testvérpárt is elbírtak, s csak kicsit lett vizes a ruhájuk. 🙂 Kiszel Péter főkertész mesélt többek között arról, miért is olyan ,,trükkös” ez a növény, és hallhatunk a ,,levélpróba” hagyományáról is.

Szeretettel ajánljuk NOÉ BÁRKÁJA rovatunkból: – A tavirózsa imája ITT
– Fényjáték a Füvészkertben ITT
– Szemináriumi ,,titkos kert” ITT
– ,,Fürdés” az orchideaóceánban ITT

(Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.)

Ne szomjazzanak! – Működtessünk madáritatót!

NOÉ BÁRKÁJA Videónkban szomjukat oltó és boldogan pancsoló madarak vonulnak fel a csuszkától a rigókig, s bepillanthatunk a madártársadalom életébe, pillanatok alatt lejátszódó kis drámáikba…

Madaraink többségének naponta akár többször innia és fürdenie kell, ami az egyre szárazabb nyarakon és hómentes teleken mind nehezebb számukra. Ezért, ha van rá lehetőségünk, egész évben működtessünk a kertben madáritatót –, amire persze nem csak madarak érkeznek. Ezzel sokat segítünk nekik, minket pedig szórakoztathat a megfigyelésük. A legjobb, legegyszerűbb itató és madárfürdő a 45-50 cm átmérőjű (vagy nagyobb) műanyag virágalátét, melynek mélysége a kistestű fajok számára is biztonságos 5-7 cm. Az itatók vizét lehetőleg naponta frissre kell cserélni. FIGYELJÜNK ARRA, hogy a kisebb madarak számára az 5-10 cm-nél mélyebb víz veszélyt jelent, ezért itatónak ne használjunk mély, vízzel telt hordót, konténert, kádat, vödröt stb., kerti tavak építése esetén alakítsunk ki sekély parti részt. Még az 5-10 cm mély itatók vizébe is érdemes beletenni egy kinyúló ágat, nagyobb, lejtős oldalú követ, ahol a madarak kényelmesen és biztonságosan meg tudnak állni.
Szeretettel ajánljuk: – Becsben tartott fecskék ITT
– A pipacs imája ITT
– Az elveszett madártoll – Mese becsületről, kapzsiságról, kiállásról ITT

(Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.)

NOÉ BÁRKÁJA – Fényjáték a Füvészkertben

A pesti füvészkertben szinte mindenki megfordult már – legalábbis képzeletben, hiszen Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regényének kulcsfontosságú helyszíne. Elnevezése is a regény nyomán terjedt el, s maradt meg a hétköznapi használatban. Érdemes azonban személyesen is felkeresni az író által legendássá varázsolt – a fiatalok körében hangulatos randihelyként emlegetett – békebeli kertet, amely az elmúlt időszakban ünnepelte fennállásának 250. évfordulóját.

A Füvészkert 1960 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2005 szeptemberétől Magyar Örökség-díjas hely, 2006 májusában pedig mint kulturális örökség is védelem alá került.

Olvassa tovább!

NEK-TEKINTŐ – Erdei spiritualitás

A Teremtő otthont ad nekünk. Mikor nehéz az élet, a természetbe kell visszatérni: az erdei kirándulás rendezi a lelket, erősíti a szívet – mondta Felföldi László pécsi megyéspüspök az egyik – az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus emlékére állított – kereszt megáldásakor. Mind a 21 állami erdőgazdaság területére kerül egy ilyen feszület. Kisvideónkban a bükki kereszt mellett sétálunk, s a zenei aláfestés segít, hogy a 3 és fél perc (videó)fohász legyen. (A választott zene a NEK zárómiséjén hangzott el: Vaughan Williams, Werner Gábor: Áldott az Úr)

Szeretettel ajánljuk: – NEK-TEKINTŐ: Gyertyás körmenet ITT
– Séta a mátrai Máriácskához ITT

– Kaszával a monostordombon ITT

Magasról messzire
A keresztény gyökereinkre, magyarságunkra és összetartozásunkra emlékeztető kereszt áll már többek között a bujáki Sas-bérci kilátónál, a Börzsönyben Nagyirtás-pusztán, a Kékes-tetőn az Angyalok tisztásán.

Olvassa tovább!

Becsben tartott fecskék

FECSKEPELENKÁKKAL OLDHATJUK A KONFLIKTUST

,,…Egész létük ajándék és üzenet az embervilág számára: szépség, szabadság, gyönyörű repülés, élet, növekedés, játék, derű, áldozat, hazavágyódás… Egy spanyol mondás szerint anyját öli meg, aki fecskét öl. A magyar nép ISTEN MADARÁNAK nevezi, s azt tartja, hogy aki vendégszeretően fogadja a fecskét, annak házába nem üt a mennykő, aki pedig leveri fészkét, az megbűnhődik érte…”

Óriási csökkenés van a fecskeállományban, a szakemberek szerint 2,5, vagy akár 3 millió fecske is hiányozhat a néhány évtizeddel korábbi adatokhoz képest az ország területéről. Ennek egyik oka az a szomorú és érthetetlen mai mentalitás, hogy az emberek nem tűrik meg őket, leverik a fészkeiket. Szerencsére Sajópálfalán nagy becsben tartják a madarakat, s hogy könnyebb legyen az együttélés, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai fecskepelenkákat tettek a községházán otthonra találó madarak fészkei alá. Kisvideónkban Boldogh Sándor biológus mesél ,,fecskedolgokról”.

– Ne űzzük el fecskéinket! ITT
Kapcsolódó videók: – Denevérkolóniák Isten házaiban ITT
– A fényszennyezés ,,elrejti” a Teremtőt ITT
– Kaszával a monostordombon ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

 

Kaszával a monostordombon

KINCSKÉNT TEKINTSÜNK A TERMÉSZETRE!

– Nagyon fontos, hogy úgy tekintsünk a teremtésre, mint az Istentől kapott hatalmas ajándékra – figyelmeztet Kiss Attila sajópálfalai paróchus, akit felkísértünk a templomdombra, hogy videón megörökítsük, amint lekaszálja a monostor melletti területet. Gyönyörű természet, madárdalos, kaszasuhogásos csönd, amolyan igazi ,,Isten jelenlétében”-érzés… – közben Attila atya gondolatai a teremtésvédelemről.

Kapcsolódó videó: – Denevérkolóniák Isten házaiban ITT
– Tanuljunk a természettől ITT
– Becsben tartott fecskék Sajópálfalán ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Történelmi talajtár

A TALAJOK EMLÉKEZNEK. A történelem és a természettudomány egy különleges ága, a talajtan találkozik ebben a sorozatban, Dr. Dobos Endrének, a talajtan tudósának köszönhetően.
2020. december 5-én, a talaj világnapján átadták a Miskolci Egyetemen a Treitz Péter Talajtani Előadót, ahol az ország – sőt, talán a világ – legnagyobb (több mint 200 darabos) talajszelvény-gyűjteménye található: negyed század munkájának eredménye, jórészt Endre keze nyomán. Ezen az alkalmon mesélt arról, milyen sok rendezési elv lehetséges, melyek közül ,,szíve csücske” a magyar történelem főbb helyszíneinek talajtárát kialakítani. Sok helyről van már szelvény a vereckei hágótól a somogyvári Szent László emlékhelyig… És remélhetőleg sorozatunk is sok helyszínt érinthet majd 🙂

AZ ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉSRŐL ÉS A MUHI CSATÁRÓL…

Gyönyörű természeti környezetben, a Sajó-parton mesél Dr. Dobos Endre a történelem és a talajtan találkozásáról, s a történelmi tények ismertetése mellett a talajszelvényt is bemutatja…
– Ha pontosan nem is mutatható meg az a pont a Sajó-parti szelvényben, amely akkor keletkezett, mikor a Muhi csata vagy az Ónodi országgyűlés zajlott, de a rétegek megerősítik, alátámasztják a történelmi tényeket: a Sajó mozgása csapatokat állított meg, országgyűlést ,,helyezett át”… Végeredményben némi számítgatással ,,belőhetnénk”, ,,hol” van – (hol volt) – a muhi vagy az ónodi esemény a talajban, bár – mint a videóból is kiderül – a területet a Sajó és a Hernád minden áradásnál pusztítja, építi, átrendezi, így lehet, hogy a csata nyomait őrző talajrétegek azóta már a Tisza árterén emlékeznek…

(Dr. Dobos Endre egyetemi docens, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének vezetője)

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A béka imája

Ha egy varangyot közelebbről szemügyre veszünk, a tekintete kifejezetten barátságos, szája mosolyra görbül, szemei fémeszöld színűek.

Egy éjszaka béka brekegése zavarta meg a kolostor kertjében imádkozó szerzetest. Megpróbált nem a brekegésre figyelni – mindhiába. Elfutotta a méreg, és rákiáltott a békára:
– Csönd! Imádkozom!
A szerzetes kérése – mivel szent ember volt – meghallgatásra talált az égben. Minden teremtmény nyomban elnémulva adta meg neki az imához szükséges csendet.

Olvassa tovább!

Tanuljunk a természettől!

TANULJUNK!
Meg nem állást – a víztől;
Az önzetlen, haszontalan szépet – a virágtól;
Sötétben is hinni a napban – a gyökértől;
Az otthonérzést kiénekelni – a madártól;
Az őszintén egymás szemébe nézést – a partoktól;
Elviselni a meleget, vihart és másoknak frissességet, fészekhelyet és árnyékot adni – a fától;

Olvassa tovább!