Felhők fölött a Guadalupei Szűzanyával

,,…Kimerítő volt a menet, 50 lépésenként tudtam csak haladni, közben imádkoztam Jézushoz: erősítse meg a lábaimat, hogy elérhessem a csúcsot. Sokszor volt olyan érzésem, mintha nem is én lépnék, hanem valaki más helyettem.”
Kriván Anita a ,,Volcanic Seven Summits” kihívás keretében 2019. december 31-én feljutott Észak-Amerika legmagasabb vulkánja, az 5636 méter magas Pico de Orizaba (Citlaltépetl, Mexikó) tetejére. Kétperces kisvideónkban Anita a csúcsról tekint körbe, megmutatja a gyönyörű tájat, s a Gudalaupei Szűzanyát ábrázoló keresztet is.

Szeretettel ajánljuk: – Hitvallás a hegycsúcsról ITT
– Anyaszáj 🙂 ITT
– ,,Hegyi beszéd” a hegymászásról ITT
– Batikolt Guadalupei Szűzanya ITT
Beszámoló a 2020. februári Új Misszióban.

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

,,Lehajlok a szent humuszig”

Élet – kőbe zárt világból

A Jóisten miért a legelső dolgok között teremtette a talajt? Hogyan rajzolódik ki a talajszelvényekből a történelem? Hogyan segíti – mert nagyon! – a talajtani tudomány a mezőgazdaságot? Miért a thai király lányának születésnapjára esik a talaj világnapja (dec. 5.)? – többek között ezekre a kérdésekre kapunk választ videóinterjúnkban Dr. Dobos Endre egyetemi docenstől, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatikai Intézetének vezetőjétől. A felvétel a Miskolci Egyetem UV-dombján kialakított talajtani bemutatószelvénynél – amely egyben Magyarország első talajtani bemutathóhelye – készült.

Van olyan megállapítás, miszerint hazánk nemzeti kincsének 40 %-a a talaj, 40 %-a az édesvíz, a maradék 20 % pedig az emberi tudás, az épített infrastruktúra és minden más, amink van. Ennek ellenére a talaj fontossága, értéke nincs benne a társadalmi köztudatban. Pedig az egyik legnemzetibb tudományunk lehetne a talajtan: gyakorlatilag a mi tudósaink fejlesztették ki, ma is előbbre járunk benne a nagy európai nemzeteknél, s az adottságaink is különlegesek. Hihetetlen a talajtani változatosság és sokszínűség hazánkban, csodájára járnak a külföldi tudósok…

Szeretettel ajánljuk:
– ,,Atyai” szavalat – Ady Endre: A magyar Ugaron ITT

Miből lesz a cserebogár? – Játékosan a komposztálásról ITT

(ZENEFUVALLAT: Makám)
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Séta a mátrai Máriácskához

VIDEÓKÉPESLAP – A Mátrafüred központjától 2 km-re lévő Máriácska-kegyhelyre sétálunk Schubert Ave Mariáját hallgatva (2015. okt. 23.)

További VIDEÓKÉPESLAPJAINKBÓL:
Nyári 🙂 MÁRIAGYÜD, Kabócás csöndben ITT
Őszi 🙂 – Boldogmondások ősszel – a plitvicei tavaknál ITT
Téli 🙂 Szent Margit hópelyhes emlékezete ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Zöldítsük vissza a földünket! 

Faültetésre hív a Görögkatolikus Metropólia

Isten a kert közepébe helyezte az embert, hogy művelje és őrizze azt. Ma már kétségtelen jelei mutatkoznak annak, hogy nem őriztük meg a ránk bízott földet: ahelyett, hogy műveltük volna, kizsákmányoltuk. Tönkretettük Istentől kapott gyönyörű ajándékunkat. Egyre többen mondják, hogy ez már helyrehozhatatlan, a folyamat visszafordíthatatlan. Sajnos nem kizárt, hogy igazuk van a tudósoknak, ám hiszünk abban, hogy a mindenható Teremtő világában minden helyrehozható. Nekünk tehát mindent meg kell tennünk azért, hogy ezen a téren is a Teremtő munkatársaivá legyünk.

Archív fotónkon: Faültetés az edelényi görögkatolikus iskolában
Fotó: Dobos Klára/Új Misszió

Olvassa tovább!

A pipacs imája

– VIDEÓ-VIRÁGFOHÁSZ – Pipacsos képsorok, kedves virágima…
A verset felolvassa: Mikita Dorka Júlia
Röpke zenei gondolat: Tímár Krisztián és Fehér Sándor

A sorozat előző részei: A nárcisz imája IDE KATTINTVA
A leánykökörcsin imája IDE KATTINTVA

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A nárcisz imája

– VIDEÓ-VIRÁGFOHÁSZ – Nárciszos képsorok, kedves virágima…
Lukáts Márta versét Mikita Dorka Júlia olvassa fel
Röpke zenei gondolat: Tímár Krisztián és Fehér Sándor

Kapcsolódó videók: A leánykökörcsin imája IDE KATTINTVA
A pipacs imája IDE KATTINTVA

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A leánykökörcsin imája

– VIDEÓ-VIRÁGFOHÁSZ – Kökörcsines képsorok, kedves virágima…
Lukáts Márta versét Mikita Dorka Júlia olvassa fel

Kapcsolódó videók: A nárcisz imája IDE KATTINTVA
A pipacs imája IDE KATTINTVA

Szent II János Pál pápa rózsája IDE KATTINTVA
Emberjellem, ,,virágnyelven” – Tompa Mihály ,,virágregéiről” ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

,,Gyökeres” kötődések – 1.

A pécsi havi-hegyi mandulafa
– Az örök megújulás szimbóluma

(A 2019-es Európai Év Fája 🙂 )

A Havas Boldogasszony-templom előtt álló mandulafa 135 éve örvendezteti meg virágaival a látogatókat. A mandulavirágzás Janus Pannonius püspök 1466-ban egy mandulafáról írt verse óta az örök megújulás és a műveltség szimbóluma is a 2000 éves városban. A fehér sziklákon álló, szelekkel dacoló matuzsálemről már 100 éve is szeretettel írtak, de a csodálatos panoráma, melyet a táj varázsának és a történelmi korok lenyomatának összefonódása teremt meg itt, azóta is sokakat rabul ejt.

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A továbbiakban Janus Pannonius verse, illetve Az Európai Év Fája verseny részletei

Olvassa tovább!

Ne űzzük el fecskéinket!

A néphagyomány szerint a fecskék március 18-19-20-án érkeznek, a meleget zsákban hozó Sándor, József és Benedek neve napján.

Hihetetlen és érthetetlen, hogy a magyarság korábban oly’ kedves madarát, a fecskét a mai kor (lelketlenebb ?) embere sem városon, sem vidéken nem tolerálja: leverik a fecskefészkeket, az épületek eresze alá pedig tüskesort szerelnek, hogy ne telepedhessenek meg újra a madarak. Ez a mentalitás az egyik komoly oka, hogy a nyarukat nálunk töltő fecskék létszáma évről évre folyamatosan, szemmel láthatóan csökken. De ok a környezetszennyezés vagy a meggondolatlan hulladékkezelés is.

Olvassa tovább!

A titokzatos szalamandra

A 2019-es Év kétéltűje

Legutóbb a Mátrabeli ,,Máriácskánál” találkoztam egy példányával: a csendes esőben kukucskált ki a hálatáblák alól –, megkapó látvány volt.

Olvassa el a témáról írt cikkünket:

Olvassa tovább!