Az első beatmise

OLYAN ÚJ VOLT, ÉS OLYAN FRISS…

– Óriási érzés, hogy még mindig beszél az emberekhez ez a zene, és nemcsak mint valami ritkaság vagy öreg múzeumi darab, hanem élő zeneként segíti most is az embereket közelebb az Istenhez. Ennél nagyobb ajándék nincs! – vallja Szilas Imre, (talán) a világ első beatmiséjének szerzője…. Több mint fél évszázada született művének 2019. júliusi ünnepi előadásán, Balatonszabadiban beszélgettünk vele.

Ajánlott videók: Üdvözlégy Mária – beatmiséből klasszikus ITT

A hit (beat)zenés ajándékai – 70. születésnapi beszélgetés Sillye Jenővel ITT
Csak egy gitár és én… – zenés beszélgetés Szarvas Péter atyával ITT 
– A Házigazdának szolgálva – Zenés beszélgetés Pipó Józseffel ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Az áhítat pillanatai

Szentek, faszobrokon, a Szepességből
Az áhítat pillanatai (Gótikus és barokk szobrok – a Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum kincsei) címmel nyílt kiállítás – a Miskolci Galériában 2019. június 6.-án. A tárlat július 27-ig látogatható. Kisvideónkban a kiállítást megnyitó Ilkó Krisztina művészettörténész mutatja be a Szepességből származó, szenteket ábrázoló faragott szobrokat.

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot – s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Ajánlott videók: Az öreg halász maga a sátán? IDE KATTINTVA
Tanúságtétel ,,fényszilánkokból” ITT


Sík Sándor: Az Oltárkő alatt

Képünkön: Az Oltárkő (Békás-szoros) egy 2008-as lapszámunk borítóján – Fotó: Dobos Klára

Mert forrást adtál s patakot,
Áldom Uram neved.
De hogy földrázó haragod,
Még az is csupa szépet szaggatott
A sziklából: hogyan dicsérjelek!

Olvassa tovább!

A szeretet költő-pedagógusa

Sík Sándor emlékfélév (1.)

Születésének 130. évfordulóján munkásságát megidéző sorozattal szeretne hozzájárulni lapunk, hogy Sík Sándor életműve ismét visszakerüljön a köztudatba.

,,Ki voltam én? Mi voltam én? / Ki mondja meg nekem? / Valami kötél elszakadt: / Elment az életem. / Elszabadult és nyomtalan / Az űrben elbolyong, / Mint a nehéz köd-ég mögött / A néma napkorong”
Sík Sándor költői jóslatát az idő, a XX. század második fele beteljesítette: az alkotóval együtt az életmű is eltűnt a látókörünkből.

Olvassa tovább!

Ipiapacs, Kisjézus…

,,A kis Jézus megkérdi: anyu, kiengedsz egy kicsit játszani a fiúkkal? Mária ad egy nagy puszit a buksijára:  menj, szaladj. S szalad elől a nagy Isten, utána az emberek fiai Názáret poros utcáin. Ipiapacs, Kisjézus , ki vagy ütva. A csuda egye meg, legközelebb én kaplak el… Játszik. Köztünk van…”

Böjte Csaba testvér gondolatai a Jézus a mi királyunk címmel megrendezett miskolci vakációnyitó-tanévzáró lelki programon.

Ajánlott videó: Krízisekre kisbabát – Csaba testvér gondolatai ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Magyar Kálvária a Szár-hegyen

A kálváriákat többnyire azért keressük fel, hogy átelmélkedjük Jézus szenvedésének állomásait. A sátoraljaújhelyi Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária azonban kivétel: ott népünk szenvedésére is emlékezhetünk…

1920. június 4-én Trianonban a magyarságra gyász borult, hisz’ Magyarország elveszítette területének 71, lakosságának 63, nemzeti vagyonának 62 százalékát. Be kellett fogadnia az utódállamokból menekült nemzettársait, harcolnia kellett az üldöztetéssel, de legalábbis diszkriminációval sújtott kint élő több mint 3 millió magyar emberibb sorsáért. Az Új helyzet „fizikai túlélése” mellett „bent” és „kint” szívet szakítóan szembesülnünk kellett még azzal a szellemi abszurditással is, hogy pl. Petőfink Romániában esett el, a reformkori országgyűlés Szlovákiában ülésezett, Hunyadi János Jugoszláviában harcolt a törökkel, Rákóczi fejedelmünk a Szovjetunióban nézte anyja oldalán, hogy az ellen Mukacsevo várát ostromolta…

Olvassa tovább!

Rákóczi és az ikrek

Matei Szofi és Lotti, hetedikes (iker)lányok a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár pályázatára küldték el a fejedelmet ábrázoló rajzaikat, melyeket a zsűri beválogatott a kiállításra… A lányokkal izgalmas kutatásba kezdtünk a könyvtárban: a mai fiatalokra jellemzően először telefonjukhoz nyúltak, s a világhálót ,,szelték át” a mosoni templom legendájáért, majd azt remélve, hogy ha ott nem leljük, hát majd segítenek a könyvek, ,,R” betűket keresve kószáltunk a polclabirintusban… A templom történetét ugyan sikerült megtalálni, csak abban épp’ nem szerepel a fejedelem… De biztos, hogy van ilyen legenda, akit érdekel, járjon utána – és küldje el nekünk is. 🙂

A könyvtárban készültek az alábbi felvételek is:
Maczkó Mária – Áldjad Teremtődet IDE KATTINTVA
Mindigpalacsintás Fecske-versek IDE KATTINTVA

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Kik az Istennek szentelt szüzek?

A kassai püspök 2019. április 28-án szüzeket avat az Egyháznak. De kik is az Istennek szentelt szüzek? Erről szól Puss Sándor SJ, kassai segédlelkész írása, melyben olvashatunk többek között a Párizsi Opera szólótáncosnőjéből lett „Istennek szentelt szűzről”, aki megmutatta a világnak, hogy a tánc is lehet imádság és imádkozni tánccal is lehet….

Olvassa tovább!