Pályaművek Somorjáról

A felvidéki Somorjáról is érkeztek rajzok a Legnagyobb szeretet címmel, „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt. 87,7) mottóval az Oltáriszentséget középpontba állító rajzpályázatra, melyek közül néhányat közreadunk az Új Misszió folyóirat későbbi számaiban is. 

Képünkön: Dominik Oross (12 éves) Átváltoztatás című munkája

Olvassa tovább!

Krúdy Gyula: Utazás a Szepességben (Részletek)

,,Takácsok szövőgépe kattog a téli délután kékségébe borult házikókból, amely szövőszékeken egykor Krisztus urunk ingecskéjét szőtték, hogy örökké az tartson, s együtt növekedjen a gyermekkel…”

Képünk Bártfa főterén készült – Fotó: Mikita Gábor

Hallottátok már a felvidéki harangokat? Milyen másképpen szólnak a harangok a Felvidéken, mint az Alföldön! Középkorias csengésükben történelmi zenekarok szólalnak meg, kifinomodott hangjukra mindenféle látományok tűnnek fel szemeink előtt, az ó-tornyok körül eszünkbe jutnak hazánk históriájából való jelenetek; minden harangütés egy varázsló szó, amely csengve, zengve, énekelve mond el borongó századokból való történeteket. Az ember egyszerre közelebb érzi magát nemzeti históriájához, mikor a felvidéki városok harangjait hallja: ősei is ugyanezen harangokat hallották, midőn az akkor még új kockaköveken a templom felé lépegettek, keresztet vetettek, felfohászkodtak, és ugyanezen harangok gyönyörű zenéje mellett elvonultak a város falai közül, hogy itthagyják nekünk izgalmas vagy szomorú történetüket, egy nevet vagy egy évszámot a múlt időkből.

Olvassa tovább!

BÁRTFA – Templom az ablak(ok)ban

Felvidéki világörökség

A lengyel ciszterci szerzetesek alapította felvidéki Bártfa belvárosa főterével –, a Szent Egyed-templommal, a gótikus városházával – 2000 óta a Világörökség része. Rövidke videóképeslapunkban Bártfa főterét és az ott található gótikus Szent Egyed-templomot mutatjuk be – nagyrészt tükröződéseken keresztül.

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

Kapcsolódó írás: Krúdy Gyula: Utazás a Szepességben IDE KATTINTVA

További videóképeslapok: Kabócás csönd Máriagyüdön IDE KATTINTVA
Régi magyar áldás – miskolc-tapolcai képek IDE KATTINTVA

95. Szív-búcsú Mezőkövesden – 2018. június 10.

REPRÓ-rovat
Régen azt mondták: a fürdőbe megyünk 

1923 óta töretlen hagyománnyal rendelkezik a mezőkövesdi Jézus Szíve-búcsú. A lelki tartalom mellett színpompás ez az egyházi ünnep: népviseletbe öltözött résztvevők vonulnak az ünnepi szentmise végén körmenetben.

Idén (2018) június 10-én délelőtt 10 órakor kezdődik a szentmise, melynek főcelebránsa Fábry Kornél atya, a 2020-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus előkészítő bizottságának főtitkára. 

Mi először 28 éve számoltunk be az eseményről, ebből az írásból idézünk néhány mondatot:

Olvassa tovább!

Denevérkolóniák Isten házaiban

Teremtményein keresztül dicsérni a Jóistent 

A viszlói görögkatolikus hívek egy része talán nem is tudja, milyen óriási értékkel élnek együtt. Nem anyagi értékről van szó, sokkal különlegesebbről: országos szinten is az egyik legjelentősebb méretű – és legtöbb denevérfajt számláló – denevérkolónia él Isten ottani görögkatolikus házában. Boldogh Sándor, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság biológusa a denevérvédelemről beszél, illetve általában a teremtésvédelemről: Assisi Szent Ferenccel vallja, hogy a Jóistent a teremtményein keresztül is fontos dicsérni, áldani, s pontosan ezt tesszük, ha védjük őket. Ez nem amolyan ,,divathullám” kell hogy legyen, hanem létfeltétel is, kötelezően követendő!

(Az illusztrációk között a Szent Ferencet ábrázoló kép ,,kakukktojás”, hiszen nem a környékről való – Máriabesnyőn látható.)

Kapcsolódó videó: A fényszennyezés ,,elrejti” a Teretmtőt IDE KATTINTVA

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

LéleKzet – Csillagok alatt, csodákról…

A  fényszennyezés ,,elrejti” a Teremtőt

Megható a korábban eléggé ,,bulis” életet élő apáca világhálón látható visszaemlékezése, melyben megtérését ahhoz a pillanathoz köti, mikor egy éjszaka kinézett az ablakon, s a csillagos égboltot látva érezte: nincs egyedül, valaki ,,figyeli”. A fényszennyezés miatt azonban elveszíthetjük a hasonló lehetőségeket… 

Olvassa tovább!

,,Fejedelmi” hitvallás

Történetek az Oltáriszentségről 1.

II. Ferdinánd császár és magyar király minden héten szentáldozáshoz járult. Az ál­dozás előtti napon szigorú böjtöt tartott. Mi­kor az Úr asztalához járult, oly áhítattal imádkozott, hogy úgy látszott, mintha az is­tenszeretettől lángoló lelke elhagyni ké­szül­ne a testet, hogy az Üdvözítője felé siessen.

Olvassa tovább!

Tompa Mihály: A madár fiaihoz

Tallián Mariann színművész szavalja Tompa Mihály gyönyörű, az 1848-49-es szabadságharc leverését követően írt versét… Egy magyar költőnő a vers ,,erejét” úgy illusztrálta, hogy ha kitennénk a határokon egy oszlopra, s a hazát váltani készülők elolvasnák, utána könnyeiket törölgetve vissza is fordulnának…

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

Kapcsolódó videó: Gondolatok a kőkönyvtárban – Tompa Mihály: A vándor könyvébe IDE KATTINTVA

Magyar Litánia

Imádkozzuk hazánkért!

Krisztus, kegyelmezz!
– Krisztus, kegyelmezz!

Uram, irgalmazz! – Uram, irgalmazz!
Krisztus, hallgass minket!
– Krisztus, hallgass minket!

Krisztus, hallgass meg minket!
– Krisztus, hallgass meg minket!

***
Mennyei Atyaisten, – Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten, – Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen, – Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten, – Irgalmazz nekünk!
***
Szentséges Szűz Mária (szept. 8) – Könyörögj érettünk!
Istennek Szent Anyja (jan. 1) – Könyörögj érettünk!
Szeplőtelenül fogantatott Szent Szűz (dec. 8) – Könyörögj érettünk!

Olvassa tovább!

A ,,legmagyarabb lengyel város”

LENGYEL-MAGYAR: Séta Tarnowban

,,Fogalmatok sincs, mennyire szerettem min­dig Tarnówba jönni!” – fogalmazta meg kötődését e len­gyel városhoz 1987-ben Szent II. János Pál pápa, s a lengyel-ma­gyar kapcsolatokat erősítő tör­­ténelmi szá­lak miatt a ma­gyar zarándo­kok szívéhez is kü­­­lönösen közel áll Tar­nów városa.

Olvassa tovább!