Magyar Kálvária a Szár-hegyen

A kálváriákat többnyire azért keressük fel, hogy átelmélkedjük Jézus szenvedésének állomásait. A sátoraljaújhelyi Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária azonban kivétel: ott népünk szenvedésére is emlékezhetünk…

1920. június 4-én Trianonban a magyarságra gyász borult, hisz’ Magyarország elveszítette területének 71, lakosságának 63, nemzeti vagyonának 62 százalékát. Be kellett fogadnia az utódállamokból menekült nemzettársait, harcolnia kellett az üldöztetéssel, de legalábbis diszkriminációval sújtott kint élő több mint 3 millió magyar emberibb sorsáért. Az Új helyzet „fizikai túlélése” mellett „bent” és „kint” szívet szakítóan szembesülnünk kellett még azzal a szellemi abszurditással is, hogy pl. Petőfink Romániában esett el, a reformkori országgyűlés Szlovákiában ülésezett, Hunyadi János Jugoszláviában harcolt a törökkel, Rákóczi fejedelmünk a Szovjetunióban nézte anyja oldalán, hogy az ellen Mukacsevo várát ostromolta…

Olvassa tovább!

Rákóczi és az ikrek

Matei Szofi és Lotti, hetedikes (iker)lányok a miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár pályázatára küldték el a fejedelmet ábrázoló rajzaikat, melyeket a zsűri beválogatott a kiállításra… A lányokkal izgalmas kutatásba kezdtünk a könyvtárban: a mai fiatalokra jellemzően először telefonjukhoz nyúltak, s a világhálót ,,szelték át” a mosoni templom legendájáért, majd azt remélve, hogy ha ott nem leljük, hát majd segítenek a könyvek, ,,R” betűket keresve kószáltunk a polclabirintusban… A templom történetét ugyan sikerült megtalálni, csak abban épp’ nem szerepel a fejedelem… De biztos, hogy van ilyen legenda, akit érdekel, járjon utána – és küldje el nekünk is. 🙂

A könyvtárban készültek az alábbi felvételek is:
Maczkó Mária – Áldjad Teremtődet IDE KATTINTVA
Mindigpalacsintás Fecske-versek IDE KATTINTVA

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Kik az Istennek szentelt szüzek?

A kassai püspök 2019. április 28-án szüzeket avat az Egyháznak. De kik is az Istennek szentelt szüzek? Erről szól Puss Sándor SJ, kassai segédlelkész írása, melyben olvashatunk többek között a Párizsi Opera szólótáncosnőjéből lett „Istennek szentelt szűzről”, aki megmutatta a világnak, hogy a tánc is lehet imádság és imádkozni tánccal is lehet….

Olvassa tovább!

A megbékélés (zarándok)útján

FELVIDÉK: Alsóbodok

Alsóbodokon, a gróf Esterházy János zarándokközpontban járt 2019 hamvazószerdáján a Charta XXI. Megbékélési Mozgalom tagjaiból álló zarándokcsoport, hogy részt vegyenek az ott a boldoggá avatás sikeréért minden hónap első szerdáján tartott szentmisén. Kisvideónkban a mozgalom alapítója és a zarándoklat vezetője, Surján László kereszténydemokrata politikus foglalja össze a boldoggá avatási eljárása kezdetén álló, a megbékélés szimbólumává vált mártír politikus napjainknak szóló üzenetét.

(Cikk az Új Misszió áprilisi számában)

Kapcsolódó videók:
– A pápa és a gróf a kiengesztelődésért – Ďurčo Zoltán, a nyitrai egyházmegye helynökének gondolatai ITT
Nagyapa mesél – Trianonról a szétszakított városban ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A pápa és a gróf a kiengesztelődésért

FELVIDÉK: Érsekújvár

Ďurčo Zoltán püspöki helynök, érsekújvári plébános szerint az irgalmasság aranyszálként szövődik át az üdvösség történetén. Az irgalmasság – s benne a kiengesztelődés – fonala erősen kötődik Szent II. János Pál pápához és gróf Esterházy Jánoshoz, s mindketten ,,kötődnek” Érsekújvárhoz. A Szentatya például 2018 őszén állított szobrával, mely egy porrá lett gesztenyefa helyén ,,nőtt ki”. Kisvideónkban helynök atya a Charta XXI. mozgalom zarándokainak meséli a szoborállítás történetét, mozaikokat rak elénk az egyházmegye szülötte, gróf Esterházy János életéből, s információkat oszt meg a felvidéki település magyar vonatkozásairól… (A felvétel 2019 hamvazószerdáján készült.) 

Pósa Lajos: Magyar vagyok IDE KATTINTVA
Magyar Hiszekegy – a költőnő szülőhelyén IDE KATTINTVA

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Esterházy-díjas helynök

Ďurčo Zoltánt Esterházy-díjjal tüntette ki a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság.

Olvassa tovább!

Havonta magyar mise a csángóknak

,,A magyar az ördög nyelve!” – hallhatták egyházi személyektől is a moldvai csángók, akik – mondhatjuk talán: többszáz, de az biztos, hogy – több, mint száz éve küzdenek azért, hogy anyanyelvükön szentmisét hallgathassanak, engedélyezzék ezt számukra az egyházi elöljárók. Ám a legmagasabb egyházi vezetés nem értékelte/segítette az egyes területeken tömbben élő, a régi magyar határokon kívülre vándorolt csángó magyarok anyanyelvükhöz való ragaszkodását, sőt, a román nyelv erőszakos (egyházi) terjesztésével asszimilációjukat segítették…

Képünkön: csángó zászló, szép magyar felirattal

Olvassa tovább!

Mátyás király élete, üzenete – 2018. november 12.

Mátyás király emlékévében életét, mának szóló üzenetét foglalta össze az Új Misszió folyóiratban több hónapon keresztül Dobos Zsolt. Többek között ezek az írások képezik az alapját a miskolci Szent Anna Kolping Házban tartandó előadásának, 2018. november 12-én, hétfőn este fél 7 órától.

Mátyás király idei emlékévében születésének 575., trónra lépésének 560. évfordulóját ünnepeljük, és ünnepelheti egész Európa és a keresztény világ. Apjától örökölt célja ugyanis a közép-európai népek összefogásával az akkori oszmán birodalom terjeszkedésének megállítására képes erős hatalom kiépítése, és erejének felhasználása volt. Személyes nagyságát, uralkodásának erényeit már Zrínyi Miklós költő és hadvezér is példának állítja saját korában a Mátyás király életéről való elmélkedések című, 1656-ban íródott munkájában. Erőskezű irányítással, jó politikai érzékkel, de orgyilkosságok és esküszegések nélkül (amik korában nem voltak példanélküliek) rendet teremtett országában, azt Európa egyik hatalmi tényezőjévé tette, és életműve révén az még évtizedekig halála után is meg tudta őrizni függetlenségét. Az üzenet egyébként máig is ható, mert bensőjében széthúzó, kormányozhatatlan ország népe semmi jóra nem számíthat – olvashattuk a sorozat tartalmának összefoglalását a lapban.

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

– A nemzeti összeomlás fájdalmas gyásza – Dobos Zsolt előadása Trianonról
– …gondolatai Mindszenty József hercegprímásról IDE KATTINTVA