,,…minden malmunk újra járjon.”

,,…De az utódállamokkal történő egymás mellett élést sorsunkká formálta a történelem, és miért ne lehetne ez
igazi együttélés?!”

Mécs László XX. századi magyar katolikus költőnk kisebbségi sorsban, a Trianon utáni sokkban megírt meghatóan szép és mélységesen igaz versének kiemelt sora jutott eszembe. Sőt, ami nagyon pozitív, csak részben vágyálomként.  Csak a nem túl régi eseményekkel bevezetve: a szerb-magyar II. világháborús (‘41/’44) borzalmak áldozatai előtti kölcsönös államfői főhajtás szoborrá testesülése; miniszterelnökünk eszéki látogatásán a Dráva két oldalán élő kisebbségeink boldogságának víziója; a romániai forradalom temesvári – ottani felkérésre tartott – megemlékezésen ünnepi beszéde. A negatívumokról – sajnos akad(t) bőven – itt most (!) ne essen szó. Ellenük ugyanis csak az őszinte párbeszéddel kisért józan, határozott kiállásunk lehet eredményes. Célunk ugyanis, hogy kölcsönösen erősödve kirajzolódjon egy Kárpát-medencei egység (V4 helyett akár V9) kinyújtott karokkal az osztrákok, olaszok… felé, és nem csak a magyar állam, de elszakított testvéreink érdekeit képviselve.

Olvassa tovább!

Trianon100: Ima harangszóval – Újharangodon

10 percig szólt a harang Trianon 100. évfordulóján az újharangodi katolikus templomban: Rabócz Istvánné és Kormos Csaba gesztelyi plébános húzták felváltva, a nemzetünkért elmondott Miatyánkhoz pedig csatlakozott még Kassai Lászlóné és Gyurgyánszki Józsefné is. Kérjük a bármikori hallgatókat, mondják velük az Úr imáját, szintén hazánkért felajánlva azt. Az 1950-ben alapított, idén 70 éves Újharangodot 1968-ban csatolták Gesztelyhez, melynek mindmáig társtelepülése.

– Hitvallás, harangszóval – miközben Csaba atya harangozni tanul ITT
Trianon–emlékkő Füzéren ITT
Szeretettel ajánljuk Trianon 100, versjegyzetekkel sorozatunkat:
Az egyik rész: Juhász Gyula: Trianon ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Isten nem világpolgárnak teremtett!

 SZÉKELY JÁNOS PÜSPÖK ATYA TRIANONRÓL

– Az, hogy vannak népek, kultúrák, a Teremtő Isten akarata, Ő alkotta ilyennek az embert, hogy egy nemzethez tartozva van történelme, nyelve, kultúrája, ezeken belül bontakoztatja ki magát. Minden gyerek az édesanyjától tanulja az anyanyelvét. Az az ország, ahol egy ember felnő, az neki az anyaföld, amibe a gyökereit ereszti. Nem világpolgárnak teremtett minket az Isten, hanem azt akarta, hogy legyen az embernek hazája, családja.

Olvassa tovább!

Trianon, versjegyzetekkel, 7.

JUHÁSZ GYULA: TESTAMENTOM
,,Szeretnék néha visszajönni még, / Ha innen majd a föld alá megyek,
Feledni nem könnyű a föld izét, / A csillagot fönn és a felleget…”

Juhász Gyula: Testamentom című versét Mikita Gábor mondja el a sátoraljaújhelyi Magyar Kálváriánál.
Előző rész: Juhász Gyula: Trianon ITT

A hely bemutatása ITT: Magyar Kálvária – ,,atyai” szemmel
Kapcsolódó írás: Magyar Kálvária a Szár-hegyen

– Juhász Gyula: Imádság a gyűlölködőkért – nagyheti verssorozatunkból ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Trianon, versjegyzetekkel, 6.

JUHÁSZ GYULA: TRIANON
,,Nem kell beszélni róla sohasem, / De mindig, mindig gondoljunk reá.”

Juhász Gyula: Trianon című versét a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvárián mondja el Hortai Rita, Mikita Dorka Júlia és Mikita Gábor.

Előző rész: Reményik Sándor: A csonka test ITT
Következő rész: Juhász Gyula: Testamentom ITT

A hely bemutatása ITT: Magyar Kálvária – ,,atyai” szemmel

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Trianon, versjegyzetekkel, 5.

REMÉNYIK SÁNDOR: A CSONKA TEST
,,Talán, mire a völgyfenékre ér, / Ezer szilánkra zúzza önmagát,
De azt is, aki szembejő vele,…”

Reményik Sándor: A csonka test című versét felolvassa: Mikita Dorka Júlia

Előző rész: Sajó Sándor: Magyarnak lenni ITT
Következő rész: Juhász Gyula: Trianon ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Trianon, versjegyzetekkel 4.

SAJÓ SÁNDOR: MAGYARNAK LENNI
,,…Féltőn borulni minden magyar rögre,
S hozzátapadni örökkön-örökre!”

A verset Füzéren, a község felvidéki és erdélyi testvértelepüléseitől kapott emlékköveknél mondja el Hortai Rita és Mikita Dorka Júlia

Előző rész: Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz ITT
Következő rész: Reményik Sándor: A csonka test ITT

Szeretettel ajánljuk: – Magyar Hiszekegy – a költőnő szülőhelyén ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Beköszönés a csíksomlyói Szűzanyához

A Kelemen Didák minorita szerzetes erdélyi útján járó miskolci zarándokcsoport a csíksomlyói Szűzanyához is beköszönt. Másfél perc erejéig tartsunk velük. (2019 ősz)

CSÍKSOMLYÓ HUNGARIKUMMÁ LETT 

„…a kegyhely elsődleges szerepe a hit őrzése, megerősítése és továbbadása.  Szent VI. Pál pápa mondotta, hogy a kegyhelyek lelki klinikák, emellett az ősi kegyhelyeknek kultúramegőrző, identitáserősítő szerepük is van. Csíksomlyó szerepe továbbra is hitünk megőrzésére, erősítésére és továbbadására buzdít” – nyilatkozta egy helyen Urbán Erik OFM, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke azzal a hírrel kapcsolatban, hogy 2020 májusában a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet hungarikummá nyilvánították, elismerve ezzel is a hely egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét, valamint a székelység több száz éves hagyományát, az egész Kárpát-medencei magyarság közös szellemi értékét.

Olvassa tovább!

Trianon 100, versjegyzetekkel – 3.

REMÉNYIK SÁNDOR: EREDJ, HA TUDSZ
,,…Eredj, ha azt hiszed, / hogy odakünn a világban nem ácsol
a lelkedből, ez érző, élő fából / az emlékezés új kereszteket…”

A verset a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvária egyik stációjánál Mikita Dorka Júlia olvassa fel.

Előző rész: vitéz Somogyváry Gyula: Magyar Miatyánk 1919-ben ITT
Következő rész: Sajó Sándor: Magyarnak lenni ITT

Kapcsolódó videók: – Nagyapa mesél Trianonról ITT
A hely bemutatása ITT: Magyar Kálvária – ,,atyai” szemmel

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Magyar Kálvária – ,,atyai” szemmel

A sátoraljaújhelyi Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária múltjáról és jelenéről mesél Tóth Gábor, újhelyi születésű atya. Szóba kerül a Szent István Vándorlás, kiderül, miért kék a Kék túra, s invitál az atya a kálvária Szent István-kápolnájánál elsőpéntekenként tartott szentségimádási alkalomra is, melyet magyar nemzetünkért ajánlanak fel.

Kapcsolódó írás: Magyar Kálvária a Szár-hegyen
Versvideó:Trianon 100, Versjegyzetekkel – vitéz Somogyváry Gyula: Magyar Miatyánk 1919-ben ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.