Isten nem világpolgárnak teremtett!

 SZÉKELY JÁNOS PÜSPÖK ATYA TRIANONRÓL

– Az, hogy vannak népek, kultúrák, a Teremtő Isten akarata, Ő alkotta ilyennek az embert, hogy egy nemzethez tartozva van történelme, nyelve, kultúrája, ezeken belül bontakoztatja ki magát. Minden gyerek az édesanyjától tanulja az anyanyelvét. Az az ország, ahol egy ember felnő, az neki az anyaföld, amibe a gyökereit ereszti. Nem világpolgárnak teremtett minket az Isten, hanem azt akarta, hogy legyen az embernek hazája, családja.

Olvassa tovább!

,,Trianon 100”, versjegyzetekkel – 2.

VITÉZ SOMOGYVÁRY GYULA: MAGYAR MIATYÁNK 1919-ben
,,…Torkunk rekedt a rimánkodástól… / 
az ős magyar föld: merülő gálya.
Jaj! Tedd a szent kezed föléje, / oltalmazd meg, vigyázz rája…

A TRIANON 100 apropóján készült verssorozatunkban vitéz Somogyváry Gyula: Magyar Miatyánk 1919-ben című versét Hortai Rita mondja el – a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvária egyik stációjánál.

– A hely bemutatása cikkben ITT: Magyar Kálvária a Szár-hegyen 
– A hely bemutatása videóban ITT: Magyar Kálvária – ,,atyai” szemmel

Előző rész: Reményik Sándor: Ahogy lehet ITT
Következő rész: Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A plébánostól tudjuk: Trianon-emlékkő Füzéren

Nem sokon múlott, hogy a füzéri vár a Zemplén további gyönyörű területeivel a ,,helyén” maradhatott –, szomszédaink jóval többet szerettek volna kihasítani országunkból. Sokat jelentett, hogy voltak olyan füzériek, akik kiálltak amellett, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, még ha ezért a zsandárok meg is verték őket. Ennek állít emléket a Füzér központjába került Trianon emlékkő – s ennek kapcsán mesél kisvideónkban Tóth Gábor füzéri plébános.

Szeretettel ajánljuk:
– Trianon, versjegyzetekkel 1. – Reményik Sándor: Ahogy lehet ITT
– Lorettói litánia Füzéren ITT
– A Magyar Hiszekegy faluja – a felvidéki Jánok (Füzér testvértelepülése) – beszélgetés a plébánossal ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre. 

,,Trianon 100”, versjegyzetekkel – 1.

REMÉNYIK SÁNDOR: AHOGY LEHET

,,…És amit hagynak, egyre kevesebb: / Hát vesd meg lábad ott, ahol megállhatsz,
/ S azt mentsd, azt a talpalatnyi helyet, / Szikrát a tűzből, cseppet a folyóból,
/ A töredéket eltört mondatodból,
/ Minden megmaradt árva keveset:
Ahogy lehet…

A verset a füzéri Trianon-emlékkőnél Mikita Dorka Júlia olvassa fel. 

Következő rész: vitéz Somogyváry Gyula: Magyar Miatyánk 1919-ben ITT
Kapcsolódó videó: Trianon–emlékkő Füzéren ITT  (Tóth Gábor füzéri plébános mesél az emlékhely történetéről)

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre. 

Trianon 100: Szóljanak a harangok

Felekezettől függetlenül minden Kárpát-medencei egyházközséget és gyülekezetet felkér a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének országos elnöksége, hogy 2020. június 4-én magyar idő szerint 16 óra 30 perckor száz másodpercig szólaltassa meg temploma, imaháza harangját mementóként Trianon százéves évfordulójára.
A harangszó után mondjunk el egy Miatyánkot a magyar nemzet egységéért és a keresztény/keresztyén hit védelmében kapcsolódva ezzel a nemzeti összetartozás évéhez.

Aki a harangszót hallja vagy megszólaltatja harangjait, tegye ezt az imádság lelkületével, könyörögjön hazánkért, népünkért határainkon innen és túl, és Közép-Európa összes népeiért, hogy békében, szeretetben és alkotó együttműködésben építhessük közös jövőnket – kéri a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.

Sok településen faültetéssel emlékeznek a trianoni évfordulóra, mi is buzdítjuk erre olvasóinkat.
Képünkön: Harang Egerben, Magyarok Nagyasszonya díszítéssel. Fotó: Dobos Klára/Új Misszió

Kapcsolódó bejegyzések: – Nagyapa mesél Trianonról ITT
– Magyar Hiszekegy – a költőnő szülőhelyén IDE KATTINTVA
– Dobos Zsolt előadása Trianonról 1. rész IDE KATTINTVA
Magyar Kálvária a Szár-hegyen ITT
– Trianon, versjegyzetekkel 1. – Reményik Sándor: Ahogy lehet

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Magyar Kálvária a Szár-hegyen

A kálváriákat többnyire azért keressük fel, hogy átelmélkedjük Jézus szenvedésének állomásait. A sátoraljaújhelyi Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária azonban kivétel: ott népünk szenvedésére is emlékezhetünk…

1920. június 4-én Trianonban a magyarságra gyász borult, hisz’ Magyarország elveszítette területének 71, lakosságának 63, nemzeti vagyonának 62 százalékát. Be kellett fogadnia az utódállamokból menekült nemzettársait, harcolnia kellett az üldöztetéssel, de legalábbis diszkriminációval sújtott kint élő több mint 3 millió magyar emberibb sorsáért. Az Új helyzet „fizikai túlélése” mellett „bent” és „kint” szívet szakítóan szembesülnünk kellett még azzal a szellemi abszurditással is, hogy pl. Petőfink Romániában esett el, a reformkori országgyűlés Szlovákiában ülésezett, Hunyadi János Jugoszláviában harcolt a törökkel, Rákóczi fejedelmünk a Szovjetunióban nézte anyja oldalán, hogy az ellen Mukacsevo várát ostromolta…

Olvassa tovább!

A nemzeti összeomlás fájdalmas gyásza (2/2.)

A történelmet ismerni kell!
Felejteni soha! Ma békésen jogot védeni, segíteni magyar testvéreinknek mindig, mindenkor, jó államközi kapcsolatok mellett – adta a ,,megoldás receptjét” diákoknak tartott előadásában Dobos Zsolt ny. középiskolai tanár, a miskolci Andrássy középiskolában. Az előadást összefoglaló kisvideónk második részében az esemény történelmi tényeit veszi végig az előadó…

Előző rész: http://ujmisszio.hu/eloadas-trianonrol-21/
Rövid ráhangoló: http://ujmisszio.hu/nagyapa-mesel-trianonrol/

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A nemzeti összeomlás fájdalmas gyásza (2/1.)

Nemzeti gyásznap, és a nemzeti összetartozás napja
Előadás Trianonról

A megbékélésre törekedve sem adhatjuk történelmünket! Az ezeréves magyar állam egysége, történelme és hősei akkor is a mieink, ha most Romániában, Szlovákiában vagy bárhol máshol van a hozzájuk kötődő helyszín – mondta többek között diákoknak tartott előadásában Dobos Zsolt ny. középiskolai tanár, a miskolci Andrássy középiskolában. Az előadást összefoglaló kisvideónk első részében az esemény tragikumairól hallunk, de ,,bemutatkoznak” leghűségesebb városaink is…

– Az előadás 2. része: IDE KATTINTVA
Nagyapa mesél – Trianonról a szétszakított városban ITT
– Magyar Kálvária a Szár-hegyen ITT

,,A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borzongós, őszies levegőben tovahömpölygő szomorú hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt”… – írta a korabeli Napló, az előadó ezt is idézte.

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Nagyapa ,,mesél” – Trianonról a szétszakított városban

Fájó sebről az újhelyi határnál

Dobos Zsolt ny. középiskolai tanár (lapunk szerzője) arról mesél, hogy annó diákjaival ,,ráijesztettek” a szlovák határőrökre mindössze azzal, hogy megálltak Sátoraljaújhelyen a határnál, a kicsinyke Ronyva patak magyar oldalán. Kisvideónkban ezt a történetet meséli el, illetve Trianon kapcsán szól hegesedő sebekről, mai viszonyokról… Mintegy bevezetője ez a rövidke kisvideó a miskolci Andrássy középiskolában tartott előadásának, melyet két részben adunk közre.

Dobos Zsolt előadása Trianonról 1. rész IDE KATTINTVA
Dobos Zsolt előadása Trianonról 2. rész IDE KATTINTVA
Magyar Kálvária a Szár-hegyen ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.