ARS SACRA – Szentes szekkó Ináncson

A Miskolci Ars Sacra Fesztivál szervezésében egy napos buszos kirándulás során többek között Ináncsra látogattak el az érdeklődők, ahol Máger Ágnes festőművész, a helyi katolikus templom magyar boldogokat és szenteket ábrázoló szekkójának készítője mutatta be a templomot, mesélt a munkafolyamatról s az ábrázolt személyekről.

Zenei fuvallat: Fülep Márk

Szeretettel ajánljuk: – A mindenség szendrői modellje ITT
ARS SACRA: – Az Úrral való egység imája ITT
– Áldott programokon ITT

Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981. Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot

Lucanus – regényrészlet 1.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

1. A NAGYÚR, DIODORUS CYRINUS, SZÍRIA HELYTARTÓJA

Az ügyek ma különösen bosszantóak és undorítóak voltak. Tisztjei társaságában Diodorus azt szemlélte, miként rakodják fel a rabszolgák Szíria termékeit – mézet, olajbogyót, olívaolajat, gyapjút – és sok más egyebet egy római hajóra. Jóllehet december volt, és már közeledett a Szaturnália ünnepe, a Nap az évszakhoz képest tüzesen sütött; a levegő megtelt párával, a szennyes víz mintha vékony zsírtól csillogott volna. A munkafelügyelők rikoltozása rendkívül idegesítő volt, és az ostorszíjak csattogása megállás nélkül verődött vissza a levegő páradús faláról. Ám az erősen izzadó rabszolgák mégis lassúak voltak. Akkor Diodorus heves káromkodással felpattant, otthagyta a parton asztalát, és megragadott egy különösen nagy ládát, könnyedén a vállára hajította, mintha az csak egy fiatal bárány lenne. Fellépdelt a hajó fedélzetére, és egy gyors, pontos dobással ráhajította a többi láda tetejére. Ekkor megállt, és elégedetten mosolygott.
A tisztek szájtátva álltak. A munkafelügyelők és a rabszolgák sóbálvánnyá dermedtek. Diodorus akkor meglazította izmait, majd mélyet lélegzett és odaszólt:

Olvassa tovább!

A Károly-híd szentjei

A Moldva fölött átívelő Károly-híd (Karlov most) Európa egyik legrégibb hídja, Prága szimbóluma. A Moldva első állandó hídja. Az UNESCO világörökség részét képező hídon
30 – főként barokk – szenteket ábrázoló szobor található. 

A helyén először egy fahíd állt, majd a Judit-hídnak nevezett kőhíd, ami építtetőjéről, Türingiai Juditról (Judith von Thüringen , 1135-1174), II. Ulászló cseh király feleségéről kapta a nevét. Judit királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágaiaknak, akik kimondottan nem szerették királyuk német származású feleségét.
Miután a Judit-hidat 1342 tavaszán elvitte a jeges ár, annak alapjait felhasználva 1357-ben kezdték építeni az új hidat, aminek terveit Peter Parer német építész készítette, akinek munkássága később döntően meghatározta Prága arculatát. Az alapkövet maga IV. Károly német-római császár helyezte el 1357. szeptember 7-én. Mintegy 45 éven át készült az új híd.

Olvassa tovább!

Szeretettől megrészegült lelkek

SIENAI SZENT KATALIN LEVELEIBŐL 3.
Sienai Szent Katalin leveleit már életében elkezdték gyűjteni: ,,családjának” tagjai a nekik szóló leveleket lemásolták és elküldték egymásnak, hogy mások is meríthessenek Katalin tanításából.

SORAI HÁROM BÁTYJÁHOZ, FIRENZÉBE:
Drága Bátyáim Krisztusban, az édes Jézusban. Elgondolkodom azon a mérhetetlen szereteten, ami édes Üdvözítőnkben volt, aki meghalt azért, hogy nekünk adja a Kegyelem életét. Nem mást akart a mi édes Üdvözítőnk, mint – látván, hogy elhagytuk a szeretet rendjét – visszavezetni minket a szeretet egységébe; egyesíteni akart bennünket a legkegyetlenebb halál által, amit csak választani lehetett.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – Élet az életért

Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből

Orbán László kolozsvári egyetemi lelkész 2008-ban, 39 évesen Duna-deltai táborozásuk alkalmával életét ajándékozta egy vízben fuldokló diákjáért

„Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).

Orbán László katolikus pap, egyetemi lelkész, a Fokoláre Mozgalom tagja 1969. május 11-én született Kolozsváron. Rövid életének útját az imalanc.ro leírása szerint ismertetjük.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – „Cél iránti alázat”

Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből

Mindszenty József bíboros-hercegprímás
52 évvel ezelőtt,
1971. október 23-án érkezett
meg Bécsbe,
a Pázmáneumba, ahol élete hátralévő éveit töltötte

Mindszenty József, a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb XX. századi alakja, a nyilaskeresztes és a kommunista uralom által is üldözött esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása a Vatikán és a magyar állam között létrejött megállapodás következtében 1971. szeptember 28-án hagy(hat)ta el az amerikai nagykövetséget (ahol tizenöt éven át tartózkodott) és ezzel egyidejűleg Magyarországot. Hosszú meghurcoltatásából és a diplomáciai szükségvédelemből való szabadulása után először VI. Pál pápát kereste fel, majd 1971. október 23-án megérkezett Bécsbe, a Pázmáneumba. Az osztrák fővárosban élő magyarokkal 1971. november 19-én találkozott először az első nyilvános szentmiséjén. 1975. május 6-án bekövetkezett haláláig a hercegprímásnak a Pázmáneum volt az otthona, innen látogatta a világban szétszóródott hívő magyarok közösségeit.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – „Az Úr az én erősségem”

Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből

Hetvenkilenc éve szentelték püspökké a görögkatolikus Romzsa Tódort

A huszonkét éve boldoggá avatott munkácsi vértanú, Romzsa Tódor püspök 1911. április 14-én született Kárpátalján, Máramaros vármegye rahói járásában, Nagybocskón, görögkatolikus, szerény körülmények között élő család kilencedik gyermekeként.

Olvassa tovább!

TRIANON 103 – „Itt vagyok, engem küldj!

Trianon 103 – Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből

Tizenhét éve, 2006. szeptember 17-én avatták boldoggá Budapesten Salkaházi Sára szociális nővért

Boldog Salkaházi Sára, a Szociális Testvérek Társasága apácanővére közel száz magyarországi zsidót mentett meg a nyilas rémuralom idején, ezért kellett mártírhalált halnia. Boldoggá avatási eljárását a Szociális Testvérek Társasága 1996 végén kezdeményezte, lefolytatását a Szentszék 1997 januárjában engedélyezte. Boldoggá avatási dekrétumát XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írta alá, ünnepélyesen pedig szeptember 17-én hirdették ki Budapesten a Szent István-bazilika előtti téren. Magyar nagyasszonyok sorozatában Józsa Judit kerámiaszobrász is megmintázta a szűz és vértanú alakját. A kompozíció talapzatának első részén a Duna hullámait látjuk, Salkaházi Sára térdeplő alakja előtt jobbra a levetett cipőit az örökkévalóság és az áldozat tölgy- és babérlevelei borítják. A Szociális Testvérek viseletében, imára kulcsolt kézzel, mezítláb, szemüvege alatt égre emelt tekintettel adta vissza lelkét Teremtőjének.

Olvassa tovább!

Mennyei szép rózsa – Mária (báb)misztériumjáték

A Mennyei szép rózsa c. Mária misztériumjátékban archaikus népi imádságaink, szenténekeink, és legendáink idézik meg az Istenszülő Szűzanya alakját. Egyik felvételünk alapja az előadás végén elhangzó Boldogasszony anyánk magyar néphimnusz, néhány kis részlettel kibővítve, a másik pedig az ,,Akkor jussak az eszedbe…” kezdetű népdal Utolsó vacsorára emlékeztető változata. A helyszín a zsámbéki romtemplom.

Szeretettel ajánljuk: – Jöjjetek, Égiek ITT
– Szarka Tamás: Szeretethimnusz ITT
– Ős-operák: Szent Márton játék ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

TRIANON 103 – Sic debuit esse

A sopronkőhidai fogvatartottak festményei a ferences vértanúkról

FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL

Erős és Igaz Istenünk, dicsőítsd meg hét ferences vértanú szolgádat szent egyházadban

A déli országterületek 1942-es visszacsatolása után a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartományt felkérték, hogy a betelepített magyar lakosság lelkipásztori ellátása végett alapítsanak rendházat Újvidéken. A ferencesek megszervezték a hitoktatást és a népmissziókat, de már 1944 őszén szembe kellett nézniük a szerb partizáncsapatok előretörésével, akik ellenségnek tekintették a katolikus egyházat.

Olvassa tovább!