SZENTEK – VELÜNK

A dicsőséges olvasó titkai

Szent II. János Pál pápa elmélkedése

A dicsőséges olvasó titkai:
A bevezető három Üdvözlégyre:
1. aki gondolatainkat irányítsa, 2. aki szavainkat vezérelje,
3. aki cselekedeteinket kormányozza
A tizedekre: 1. aki a halálból feltámadt, 2. aki a mennybe felment, 3. aki nekünk a Szentlelket elküldte, 4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett, 5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott

Első titok: a feltámadás

Haec est dies quam fecit Dominus — „Ezt a napot az Úr szerezte” (Zsolt 118,24). Már előre a saját napjává tette ezt a napot a teremtés történetének csodálatos fejlődésében, mely magába foglalja a létet, a jóságot és a dicsőséget. Ezen a napon „megpihent” és az embernek is elrendelte, hogy pihenjen. És amikor az engedetlenség miatt megjelent a földön a halál, Isten újra saját napjává tette ezt a napot a halál feletti győzelemmel.

Olvassa tovább! →

Mennyei ima-harmat

,,…Az Üdvözlégy Mária mennyei harmat, mely a földet, vagyis lelkünket öntözi, hogy az idejében gyümölcsöt hozzon… A Miatyánk után a legszebb imádság ez, a legtökéletesebb hódoló köszöntés, melyet Szűz Máriának mondhattok…”

Kisvideónkban részlet Grignon Szt. Lajos Mária: A tökéletes Mária-tisztelet (1944.) című írásából, egy szép, Szűzanyát köszöntő énekből (Fratellák – zenei vezető: Regős Zsolt), a képsorok pedig az Ave Maria című könyvet ,,pörgetik át”.

Olvassa tovább! →

Szent Antal ének

Egy Kapitány Dénes orgonaművész által közreadott videóból vágtuk ki ezt a Szent Antal éneket – s természetesen ENGEDÉLYÉVEL adjuk tovább.
Az eredeti videó, melyen Tóth József orgonál-énekel több régi magyar katolikus éneket, ITT található.

– Nagy szeretettel emlékezem egykori tanáromra, a dalok előadójára, Tóth Józsefre – írta az orgonaművész. – Tóth József a kalocsai zeneiskola zongoratanára volt, és kántorkodott szülőfalujában, Miskén. Szeme világát gyermekkorában elveszítette, így kifinomult hallására, emlékezetére hagyatkozhatott.

Olvassa tovább! →

Hitújonc a háborgó habokban

Történetek az Oltáriszentségről 2.

Ugrás a szentségi Jézussal

Szent Ambrus (340–397) bátyja, Szent Satyrus temetésén mondott beszédében a következő történetről emlékezett meg:
– Egy alkalommal, amikor Saty­rus Afrikából Itáliába hajózott, a tenger hirtelen erősen kezdett hullámozni; az ég teljesen elsötétült. A villámok fülsiketítő dörgés­sel csaptak le a már közeli partokba. A vihar a sziklás part felé sodorta a hajót. Az utasok között keresztények is vol­tak, kik az Oltáriszentségtől vártak segítséget – abban az időben megengedett volt, hogy a világi személyek is ma­guk­kal hordhatták az Oltáriszentséget.

Olvassa tovább! →

,,Szeretetből halok…”

,,Nem kapok elég földi levegőt: vajjon mikor szívhatom már a Mennyországét?”
– kérdezte a haláltusáját vívó Lisieux-i Szent Teréz, aki 1897. szeptember 30-án tért meg a Teremtőhöz.
Halálhoz való viszonyáról, szenvedéséről illetve életének utolsó napjairól szól e megható, hitet erősítő  összeállítás.

Liziői Szent Terézke halála

Világtól búcsúzva csak egyet akarok:
Szeretetből halok.
Szeretetből halni legédesebb halál,
Ez a vértanúság a szívembe talál;
Szerelmes Jegyesem egyről álmodozok:
Szeretetből halok.

1897-ben írja a legcsodálatosabb mélységű leveleit misszionárius testvérének címezve.
A VIII. levelét így kezdi: „Ami a mennyei haza felé vonz, az az Úr Jézusnak hívó szózata és az a remény, hogy ott végre úgy fogom szerethetni, mint ahogyan akarom szeretni. Ott megszerettethetem Jézust a lelkek megszámlálhatatlan sokaságával, akik aztán magasztalni fogják Őt mindörökkön örökké. Sohasem kértem a jó Istentől, hogy fiatalon haljak meg; ezt gyávaságnak tartottam volna, de kora gyermekségemtől fogva belém öntötte azt a titkos sejtelmet, hogy földi pályafutásom rövid lesz.”

Olvassa tovább! →

,,Megszólaló” szentképek: ,,Bútól aszok, epedek!”

Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből –, s a képhez íródott gondolatai:

„Valék Siralom tudatlan,
Siralomtól süppedek,
Bútól aszok, epedek!…”

A magyar költészet legrégebbi és legszebb középkori emléke a XII. századból fennmaradt Ó-magyar Mária siralom kezdő versszaka jut eszembe, mikor lélekben rátekintek a kereszt alatt álló Máriára. Ebből is látszik, milyen ősi népünk fájdalmas anyához való ragaszkodása…

Olvassa tovább! →

Szent Hildegárd házi patikája

„Minden betegség gyógyítható, Isten soha nem engedett volna betegséget megszületni, ha nem teremtett volna ellene való gyógyszert is.” – vallotta Szent Hildegárd. Az alábbiakban néhány gondolat róla, illetve receptek az általa ajánlott házi patikából az allergiától az idegerősító kekszig.

Bingeni Szent Hildegárd német misztikus, természettudós, apátnő, zeneszerző 1098-ban született –, a ,,12. század csodájaként” is szokták emlegetni nemcsak életszentsége, hanem tudományos ismeretei, természettel és a gyógyítással foglalkozó írásai miatt is. A középkor nagy női szentjei közé tartozik. Clairvaux-i Szent Bernát mellett ő is a ,,század világossága“ volt, óriási tisztelet övezte.

Olvassa tovább! →

Összhang a szívben

Szentek és Eucharisztia – Limai Szent Róza

Limai Szent Róza beteges volt, néha templomba menet is annyira elfáradt, hogy csak anyja karjára támaszkodva juthatott az Úr házába. Áldozás után azonban annyira felvidult, hogy gyorsabban tudott hazamenni, mint anyja. Egy alkalommal ezt mondta: „Az Üdvözítő testével az isteni Báránynak csodás sze­­lídsége is szét­árad lelkemben. En­nek folytán rendkí­vüli erőt, felüdülést s a vidámságnak, nyu­­­galomnak, bé­ké­nek oly nemét, a haj­lamoknak és ér­zéseknek oly össz­hangját érzem szí­vemben, hogy azt szó­val kimondani nem lehet”.

Olvassa tovább! →