ÉRDEKESSÉG

Op. ∞ Dei – Kották a ködből

KÉPMEDITÁCIÓ…
Zene-csönd és csönd-zene hegedűre, faágra

      Az opusszám (rövidítve op.) egy zenemű sorszáma a zeneszerző életművében. Például Hubay Jenő egyik hegedűciklusát, melyben az Ima c. darab is szerepel, Op. 121.-el jelölik. Jó is egy hegedűművész barát, aki ilyenekkel megismertet… Gyönyörű dallam, az Isten ihlette, adta/küldte, Ő száll rajta/vele, s Övé a hálánk, mert rátalált arra, aki elfogadta/lejegyezte…
De az ember zene-csöndjével egyenrangú a természet csönd-zenéje… Mennyi ,,partitúra” van ,,odakint”, mennyi harmónia simítja át meg át a tájakat…

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 14.

Akropolisz

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
A HONTALANSÁG ÉS LELKI VÁLSÁG ÖRVÉNYEIBEN

Lucanus ugyan Antochiában született, de Szíria nem volt a hazája. Kezdetben úgy vélte, hogy ősei földjén, Görögországban fogja megtalálni állandó otthonát. Azonban hamarosan arra a keserű felismerésre jutott, hogy ott is csak egy idegen, és valójában sehol sem érzi otthonosan magát. Hajóorvosként később bejárta a Nagy Tenger minden kikötőjét és városát, és többfelé kisebb házai voltak, azokban élt, amikor nem volt tengeren. Otthonra azonban, ahol barátai lehettek volna, vagy nyugalmat élvezhetett volna, sehol sem lelt. A nehéz sorsúak, a nélkülözők, az elhagyatottak és a rabszolgák, a kis bazárok és apró üzletek nyomorúságos kereskedői és kézművesei mind áldották a nevét és csókolgatták kezét-lábát. Mégis idegen maradt, örökös kívülálló egy idegen országban. Jóllehet több nyelvet bírt, továbbra is csak a helyi nyelven beszélő külföldi volt.

Olvassa tovább! →

Fényszennyezés fényfüzérekkel?

Az adventhez napjainkra hozzátartozik az ünnepi díszkivilágítás. Kétségtelenül hangulatformáló elem, jó esetben még ez is figyelemfelkeltés: különleges Vendég érkezik közénk! Ám a városok ,,fénybe borítása” – lássuk be – elsősorban mégsem azért történik, hogy Odafentről is látható legyen várakozásunk –, inkább csak a magunk szórakoztatására. Végül is így is, úgy is az ünnephez kapcsolódik a látvány, s ha sikerül elegánsan kialakítani, nem ízlés- (és szem-)rombolóan szétvillódzni az éjszakákat, akkor szép lehet ez… Hiszen vannak azért sokan, akiknek egy a napi rutint ,,kifújó” esti sétán a sok pici izzóból egyesülő fénycsillag úgy ,,vonzza” a lelkét, ahogy a Nagy Fenti kétezer éve a háromkirályokat hívta. Akik persze pontosan tudták, miért/Kiért kell követniük az égi fényt…
Add kérlek, Istenem, hogy földi, városi fényeink is téged világítsanak gyenge reflektorokként –, s burkolózzunk a Te mindent elnyomó Fényedbe, melyet furcsa földi paradoxonként teljességében mégsem enged észlelni a sötétség.
Hála érte, hogy itt-ott azért áthatol…   D. K.

NOÉ BÁRKÁJA – A FÉNYSZENNYEZÉS ÉS AZ ADVENTI DÍSZKIVILÁGÍTÁS

Az ünnepi kivilágítás tervezésénél ne feledkezzünk meg arról, hogy az eget nem nekünk kell kivilágítanunk, megtette azt a Jóisten a csillagokkal, égitestekkel 🙂 Egyre növekszik a fényszennyezés, s rengeteg környezetkárosító hatása van.

Olvassa tovább! →

Angyalok karjában – megtisztulva

A lelki tisztaság miatt nagyon fontos a gyónás szentsége. A miskolci Herman Ottó Múzeumban a Görögkatolikusok évszázados öröksége címmel megrendezett kiállítás egyik kiemelt tárgya a hajasdi, XVIII. századi Utolsó ítélet-ikon többek között erre hívja fel a figyelmet. A tárgyról Vámosi Katalin művészettörténész, a kiállítás kurátora mesél.
Zenei fuvallat: Szent Efrém Férfikar

Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981. Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot

Lucanus – regényrészlet 11.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE           

CSALÁDI KÖRBEN, RÓMÁBAN

Lucanus szakszerű orvosi beavatkozása megtörte a pestises halálesetek sorozatát a hajón. A még beteg evezősök is gyors – szinte csodaszámba menő – gyógyulást mutattak. Ekkor a kapitány lelkendezve állapította meg: nem is pestis volt a kór, a fiatal és kevésbé tapasztalt orvos talán melléfogott a diagnózisával.
Lucanus nem vitatkozott, némán tűrte ezt a megaláztatást, és még jobban magába fordult. Azonban hamarosan újabb kihívás érte. Egyik kikötőben levél várt rá. Keptától jött. Elolvasása után Lucanus fájdalmas kiáltást hallatott, majd az odasiető Kusa karjaiba vetette magát, és önfeledten zokogni kezdett. A levél Diodorus halálhírét hozta…

Olvassa tovább! →

Olimpikonok tiltott tanúságtétele

Jegyzetek a párizsi Olimpiához

,,Számomra az aréna olyan, mintha templomban lennék. Nem énekléssel dicsőítek, hanem a lábaimmal, melyek átugorják a lécet.”

Csodaszép eredménnyel zárta a 2024-es olimpiát a magyar csapat, büszkék lehetünk rájuk! A szervező franciák azonban nem annyira lehetnek büszkék nemzetükre a botrányos megnyitó alapján: még a francia katolikus püspöki konferencia is kikérte magának a vallásgyalázást.

Az Utolsó vacsora transzvesztitákkal történt ábrázolása nagy port kavart. Az olimpia szervezői a nagy nyomás hatására bocsánatot kértek. Később a főrendező cáfolta, hogy a Leonardo-festmény lett volna a minta, s ha ez igaz is (bár nem valószínű), lássuk be, azért némi – gyanúsan tudatosan becsúsztatott – áthallás mindenképpen adódott… Hiszen ha nem így lenne, nem háborodott volna fel annyi ember, egyházi – de még világi – szervezet is. (A ,,sima” lmbtq-érzékenyítés, az olimp – vagy bármilyen – prájd már sajnos az egyházat se nagyon készteti megszóla- lásra). A bibliai téma, a kereszténység egyik legszentebb pillanatának megcsúfolása beszennyezte az olimpiai eszményt.
,,FACEBOOK-KATEKÉZIS”
– Ez már a pokol kapuja. Tudatlanságukban azt nyitogatják, feszegetik… – olvashattuk a facebookon.
– Ez nem olimpia, hanem sátánista találkozó.
– A Szajnán úszó végtermékelemek megkoronázták a mindent lehet baljós üres-pompáját, a szabadság szabadosságát, az egyenlőség értelmét vesztettségét, a sunyi vallástiprást…

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 10.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

,,– Ha nem fékezem meg a betegséget, Gallo, akkor az átterjed az utasokra és a legénységre. És akkor lehet, hogy csupa hullával fog a hajó a partra sodródni…”

,,BETEGES” KUTYASZORÍTÓ

Amikor az alexandriai kikötőben már a hajó fedélzetén állt, és a tarka, zajos várost nézte, Lucanus csak akkor érzett  váratlan nyilallást a szívében. Szép búcsúajándékokat adott tanárainak; most azonban érezte, hogy azokat teljesen érzelemmentesen adta át, és emiatt szégyenérzete támadt. A méretes kereskedelmi hajó lustán himbálódzott horgonyán.
– Uram –, lépett mellé a személyes védelmére kirendelt két fiatal római centurio egyike –, szolgálatodra megjelentünk.
– Nincs szükségem semmire – jelentette ki Lucanus kelletlenül.

Olvassa tovább! →

A komédiás mártír

A Genesius-ünnep logója

GENESIUS, A SZÍNHÁZIAK SZENTJE

A keresztény hitre téréséért mártírhalált halt római színész, Szent Genesius a színházi világ
,,szereplőinek” patrónusa.

A színházi előadás közben Krisztushitre tért színész tisztelete már a 4. században kezdetét vette: templomot építettek Rómában a tiszteletére, melyet III. Gergely pápa újíttatott fel 741-ben.

Szent színház – Genesius-ünnep
A szent tiszteletének erősítésére törekedve jelentette be a miskolc Ars Sacra fesztivál keretében 2023 szeptemberében Mikita Gábor, a Miskolci Színészmúzeum (Thália-ház) színháztörténész-muzeológusa, hogy családjával, Dobos Klára újságíróval és Mikita Dorka Júlia színinövendékkel együtt új színházi ünnepet indít, amely Szent Genesiusról, a színészek védőszentjéről kapta a nevét. A cél, hogy találkozási fórumokat teremtsenek a színházi világban hittel élő, a szakralitás iránt érdeklődő művészeknek, a színházi dolgozóknak és a közönségüknek. Merev szabályok és műfaji megkötöttség nélkül szerepelnek majd Szent Genesius ünnepének rendezvényei között színházi produkciók, kiállítások, ismeretterjesztő előadások, beszélgetések, főleg a szent ünnepéhez, augusztus 25-höz kötődően –, de bámikor máskor is. 🙂

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 9.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

EGY LEHETETLEN SZÉPLÉLEK

A hamarosan esedékessé váló római visszatérésük előtt felgyorsultak a teendők mind Lucanus, mind a háztartását ellátó Kusa és felesége számára.
– Amikor négy hét múlva visszatérünk Rómába, Calliope, majd viszontláthatod a barátnőidet, kedvedre pletykálhatsz és szórakozhatsz – szólalt meg Kusa a konyhában. – Akkor már nekünk is lesz lehetőségünk kisebb baráti összejövetelekre. Az adoptált fiának Diodorus már biztosított egy tisztiorvosi állást Rómában ragyogó fizetéssel. Nem Lucanus hibája, hogy itt nincs társaságunk. Idegenek vagyunk ebben a rengetegben.
– De ő is teljesen magányosan él abban a hideg, márvány némaságban – jegyezte meg Calliope. – Csak Rubriára gondol; soha nem felejtette el. Az a lány egy istenség számára.  A börtönöket persze látogatja, és gyógyítja a betörőket, rabszolgákat, és vigaszt nyújt nekik. Egy lehetetlen széplélek! Szerintem azt a római állást vissza fogja utasítani. 

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 8.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

– Ó, egyetlenem – panaszkodott Asah –, bár sose fogtál volna bele azoknak a leprásoknak kezelésébe! De te olyan önzetlen, emberszerető orvos vagy, nem tudtál mást tenni, mint gyógyítani őket. Az istenek és az emberek látod kegyetlenek, igazságtalanok, ezért jutalmul e rettenetes kór átszállt rád a védenceidről, és elűznek asszonyod ölelésétől és gyermekeid csókjaitól. 

GYÓGYÍTÓ KEGYELEM!

Olvassa tovább! →