ÉRDEKESSÉG

A teátristák szentjei

SZÍNÉSZEK IMÁJA
Színészek imája Uram, Jézus Krisztus, színésznek lenni azt jelenti, hogy eszközöd vagyok az élet szépségének, drámájának és értelmének megmutatásában, amelyet itt a földön adtál nekünk. Ma, amikor magamra vállalom e komoly felelősséget, adj nekem​ ​egészséges testet, hogy fogadjam a Szentlelket, és legyen erőm a stressz, a lelki nyomás és minden fizikai fenyegetés ellen; ​Adj nekem tiszta lelket, hogy megküzdjek a hírnév, a szerencse, az önzés és a hiúság kísértésével; ​A​dj nekem őszinte szívet, hogy hatékonyan adjam tovább üzenetedet a színpadon. Ezeket a tulajdonságokat alázatosan kérem tőled, Uram Jézus Krisztus, mert csak egészséges testtel, tiszta lélekkel és őszinte szívvel szolgálhatlak igazán színészként. ​Köszönöm, hogy megadtad a lehetőséget, hogy az legyek, akivé tenni ​akarsz. Mindent felajánlok Neked uram. Dicsőséged maradjon szívemben örökkön-örökké. Amen

A Színházi Világnapon, március 27-én számtalan ünnepi program mellett két szentre is emlékezhetünk, hiszen a teátristák világának több védőszentje is van.
Szent Genesius (képükön) és Szent Vitus többek között a színészek, valamint a táncosok, zenészek védőszentjei. Érdekes módon mindketten a Diocletianus-féle keresztényüldözések áldozatai voltak.
A megtérő gúnyolódó
Genesius az ókori Róma ünnepelt színésze volt, aki népszerűségét leginkább Jézus Krisztus színpadon való kigúnyolásának köszönhette.

Olvassa tovább! →

NOÉ BÁRKÁJA: Léleksimogató télizöld-sziget

MOZGÓ KÉPESLAP Lentiből
Lenti parkerdejét (Zala vármegye) tavasszal káprázatos virágszőnyeg díszíti. A vadvirágok között a (kékeslilás virágú) télizöld meténgből is alakulnak ,,szigetek” – a látványuk léleksimogató… A dalt Szvorák Katalin énekli.

Szeretettel ajánljuk NOÉ BÁRKÁJA rovatunkból: – A hóvirág imája ITT
– Lipicai lovas világörökség ITT
– Denevérkolóniák Isten házaiban ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ?
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

A Jóistennel a viziteken

HIT-VALLÁS – Varga Lili doktornő 

– Mindig jönnek a provokatív kérdések: hogy tudom elfogadni a szenvedést, hogy engedheti azt meg a Jóisten?! Nem tudom, hogy engedheti meg, és nem tudom, miért van a szenvedés, nem kerestem az okát, csak azt keresem, hogyan tudom a szenvedés mértékét csökkenteni. És elfogadom hogy a ,,többi” a Jóisten ,,dolga” – vallja Varga Lili miskolci belgyógyász orvos. Az egerszalóki lelkigyakorlaton tartott tanúságtételében elmondta: a test teherbírásának, a figyelemnek vannak határai, de az ő munkájában nem lehet megengedni, hogy hibázzon.

Olvassa tovább! →

Költői gyermeklélektan 1.

Gyermeklélektan költeményeken keresztül – a sorozatból kiderül, hogy a poéták pszichológusokat meghazudtoló bölcsességgel közelednek e témához… – Dr. Hortai Rita gondolatai

Ahogyan próbálkozunk gyermekeink lelkéhez közelebb jutni, őket jobban megérteni, úgy jutunk egyre nagyobb felismerésekre saját életünk történetében. A teljesség igénye nélkül csak egy-egy lépést ragadtam ki életútjukból és talán a mi személyiségünk fejlődéséből is.

Már a házasélettel – nem együttélésről beszélek! – kialakul az elköteleződés, felelősségvállalás, mély kölcsönösség, alkalmazkodás egymás iránt s így az „én”-központúság fokozatos megszűnése előkészíti az új szakaszt a kis család életében.
Felfelé nézve
Egyre kevesebben vitatják, hogy az élet a fogantatással kezdődik. Ekkor már csak előre és felfelé szabad nézni, mert ha a két szülő kapcsolatában a Jóisten is jelen van, akkor a gyermekvállalással kapcsolatos nehézségek édes teherré szelídülnek.

Olvassa tovább! →

Kiemelkedő Szűzanya-szobor

A BETEGEK GYÓGYÍTÓJA A MOCSOLYÁSI DOMBOLDALON
Mocsolyás bejáratánál csodálatos tájba illeszkedik az ékszerdoboz-templom, ahonnan rálátni egy – a talapzatával együtt nyolc méter magas – Szűzanya-szoborra, amely a település másik végében áll, szintén elbűvölő környezetben. S természetesen ez ,,visszafelé” is igaz: a szobortól látszik az októberi őszbe burkolózott, köd-ülte domboldalon keresztül a kis templom… Kisvideónkban megszólal Nemcsák Károly színművész, a szobor alkotója, Szabó Sándor,
illetve képsorok a szoborállításról és szentelésről.

,,…Mindez egy kisebb csoda! Csoda, hogy valaki egy szobrot adományoz egy közösségnek, csoda az a hely, ahová került és csoda az is, hogy mennyi jó embert összehozott ez a nem mindennapi vállalkozás.” (Béres Anikó Csilla)

Szeretettel ajánljuk: – Jöjjetek, Égiek! ITT – Tolcsvay Bélával Mocsolyáson
– Harangszentelés Mocsolyáson ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ? Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

,,Akadémikus” vallásellenesség

Csókay András idegsebésznek is titkolnia kell hitét, ha legközelebb a MAB-székházban tart előadást.

,,…nem illik felkérni egyházi személyt MAB tudományos rendezvényre előadónak/hozzászólónak és MAB kiadványba szerzőnek…”

Az új illemkódex szerint a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MISKOLCI TERÜLETI BIZOTTSÁGA székházában nem tarthatna ma előadást Jedlik Ányos bencés szerzetes fizikus;  az ősrobbanás elméletét megalkotó Georges Lemaitre katolikus pap;  a mesterséges altatást bevezető  Opitz Celesztin prágai szerzetes; s még több mint ezer ,,tudós pap”, akiket a tudománykutatás számon tart.

Olvassa tovább! →

Pauline Marie Jaricot

ISMERETLEN SZENTJEINK – Pauline Marie Jaricot – Liturgikus emléknapja: január 9.

Hétgyermekes gazdag selyemgyáros családjába született Lyonban, 1799. július 22-én. Nagy hatást gyakorolt rá Phileas testvére, aki 1816-ban szüzességi fogadalmat tett. Ő is látogatni, segíteni kezdte Lyon szegényeit. Meghatározó volt számára Louis Dubourg püspök levelének megismerése, amely az USA-ban a francia emigráció káplánságának anyagi támogatásáról szólt. Elhatározta, és előkészületet is tett egy missziót támogató társaság létrehozására.

Olvassa tovább! →

Januári Új Misszió

(Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára:
OTP Bank, 11734004–20394981)

Címlapunkon: Szűz Mária a Betegek Gyógyítója-szobor Mocsolyáson

  • Ismeretlen szentünk: Paulina Maria Jaricot
  • Isten országának alkotmánya
  • Ajándékunk a Háromkirályoktól
  • ,,Alászállt” a templom Nyékládházán
  • Lélekig vezető gyertyasétány
  • HIT-VALLÁS – Bizonyság a szirmokból
  • A mártír politikus drámája
  • Vízkereszti hagyomány – Áldás a ház lakóira
  • A kommunizmus áldozatai – A harmónikás pap
  • Tanúságtevő kereszténység, bátrabb kiállás
  • A hit és a tudomány
  • Kubik Anna ,,víg hite”
  • Ragadd meg a türelem fegyverét – Sienai Szent Katalin leveleiből

Novellák, a hitéletet segítő olvasmányok… A lap 5 példány fölött a szerkesztőség címén rendelhető meg (3502 Miskolc, Pf. 232.). Egyéni előfizetés a Magyar Posta Hírlap-előfizető Irodánál lehetséges (Budapest, Orczy tér 1.).  Drótposta: hirlapelofizetes@posta.hu

– Az előfizetési lehetőségekről ITT: Önnek lelki épülés, nekünk támogatás

Új ,,miskolcikumok”: a pap és a professzor

Újabb „miskolcikumok”:
Kartal Ernő és Kabdebó Lóránt munkássága
Dr. Kartal Ernő minorita szerzetes szolgálata és munkássága valamint Prof. Dr. Kabdebó Lóránt munkássága  is hivatalos „miskolcikummá” lettek 2022 végén. A két jelentős, Miskolchoz kötődő személyiséget ezzel is elismeri a város – tudatta a Miskolci Települési Értéktár Bizottság 2022 végén.

A miskolci minorita Nagyboldogasszony templom igazgatói pozícióját 1973-tól töltötte be Dr. Kartal Ernő atya – s éveken át tagja volt az Új Misszió folyóirat szerkesztőbizottságának is. Ő szervezte meg a Nagyboldogasszony plébániát, miközben kezdeményezte és közreműködött Kelemen Didák minorita szerzetes boldoggá avatási anyagának összeállításában, emlékművének létrehozásában. Tartományfőnökként része volt a rendtartomány erősítésében, a miskolci és egri rendházak, templomok megújításában. Miskolc Megyei Jogú Város 2001-ben választotta díszpolgárának. Papi hivatását több mint 40 éven át Miskolcon és közvetlen környezetében teljesítette. Élete végéig a miskolci rendházban élt és dolgozott, a Minorita templom kriptájában helyezték örök nyugalomra 2006-ban.
Prof. Dr. Kabdebó Lóránt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének igazgatója, majd a Bölcsészettudományi Kar dékánja, 2006-tól az intézmény professor emeritusa volt. A 2022-ben elhunyt professzor sokoldalú munkásságában kiemelkedő fontosságú Szabó Lőrinc költő, műfordító életművének részletes feldolgozása. Számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el tevékenységét, többek között a Miskolc díszpolgára cím birtokosa is lett 2021-ben. A városhoz kötötte munkája és családja, végső nyugalomra is itt lelt.

Olvassa tovább! →

NOÉ BÁRKÁJA – Lipicai lovas világörökség

A magyar lótenyésztés büszkesége a lipicai: főleg azért, mert nemzetünknek nagy szerepe volt a fajta kialakításában, de azért is, mert ezekkel a lovakkal fogathajtásban az élmezőnyben vagyunk.
A lipicai lótenyésztés hagyománya a szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára 2022 novemberben. A témát az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai közül nyolc ország – köztük hazánk – közösen terjesztette elő. Az értékelő testület példaértékűnek tartotta a jelölését, amely a benyújtó államok szoros összefogásáról tanúskodik, összhangban a nemzetközi együttműködés elveivel.

,,Jóllehet a tenyésztői munkát elkezdő ménes a Karszt-hegységben volt, majdnem az egész tenyészterületet a Kárpát-medence, az egykori Magyarország adta: a felvidéki, az erdélyi hegyek, a Bükk a Mátra tájai. A termőtalajban rendkívül szegény Lipicát a virágzó mezőgazdasági kultúrájú Dunántúl látta el zabbal és szénával…” – olvashatjuk a szakirodalomban. De nem csak élelemmel segítettek a magyarok, hanem többször előfordult, hogy törzsmént küldött a mezőhegyesi ménes Lipicára. Ráadásul a nyolc vérvonalból kettő is magyar: az Incitato és a Tulipán. Korábban pedig többször is hazánk látta vendégül a franciák elől menekülni kényszerülő ménest…

Lovakkal a hársfa körül…

A hársfát (lipovec vagy lipizza) a szlávok az élet fájának tartják. Lipica település – illetve a lovak is – a falu közepén álló hársfáról kapták a nevüket. A lipicai története 1580-ban kezdődött, amikor I. Ferdinánd német-római császár magyar és cseh király fia, II. Károly főherceg az 1572-ben alakult bécsi spanyol lovasiskola számára egy tenyésztő telepet alapított – a császársághoz tartozó Trieszt közelében, a Karszt-fennsíkon fekvő Lipiken a mai szlovéniai Lipicán.

Olvassa tovább! →