Magyar Kálvária – ,,atyai” szemmel

A sátoraljaújhelyi Szár-hegyen lévő Magyar Kálvária múltjáról és jelenéről mesél Tóth Gábor, újhelyi születésű atya. Szóba kerül a Szent István Vándorlás, kiderül, miért kék a Kék túra, s invitál az atya a kálvária Szent István-kápolnájánál elsőpéntekenként tartott szentségimádási alkalomra is, melyet magyar nemzetünkért ajánlanak fel.

Kapcsolódó írás: Magyar Kálvária a Szár-hegyen
Versvideó:Trianon 100, Versjegyzetekkel – vitéz Somogyváry Gyula: Magyar Miatyánk 1919-ben ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A plébánostól tudjuk: Trianon-emlékkő Füzéren

Nem sokon múlott, hogy a füzéri vár a Zemplén további gyönyörű területeivel a ,,helyén” maradhatott –, szomszédaink jóval többet szerettek volna kihasítani országunkból. Sokat jelentett, hogy voltak olyan füzériek, akik kiálltak amellett, hogy Magyarországhoz akarnak tartozni, még ha ezért a zsandárok meg is verték őket. Ennek állít emléket a Füzér központjába került Trianon emlékkő – s ennek kapcsán mesél kisvideónkban Tóth Gábor füzéri plébános.

Szeretettel ajánljuk:
– Trianon, versjegyzetekkel 1. – Reményik Sándor: Ahogy lehet ITT
– Lorettói litánia Füzéren ITT
– A Magyar Hiszekegy faluja – a felvidéki Jánok (Füzér testvértelepülése) – beszélgetés a plébánossal ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot ?
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981 

Zarándokház a Jópásztorhoz

Az idei pünkösd mindenütt más volt, mint az eddigiek… A szikszói Bethánia Szeretetotthon Jópásztor kápolnája is zarándokok nélkül maradt, pedig közel 10 éve, hogy a Mária út része, pihenőhelye lett az egykori zárda, jelenlegi idősek otthona és óvoda intézményegyüttesének gyújtópontjában található kápolna. Az ide imádkozni, megpihenni betérő zarándokok közül sokan éltek át itt olyan élményeket, amelyek később is visszahozták őket a Mária útra.

Olvassa tovább!

Nagyhét, versjegyzetekkel – 5. Nagycsütörtök

DSIDA JENŐ: NAGYCSÜTÖRTÖK
Ez a nap Jézus önfeláldozó, határtalan szeretetének kiáradása, az Eucharisztia megszületése által.
De a széthúzás napja is. Júdás más útra lépett,
Péter Jézus ellen vallott, tanítványai nem álltak ki mellette.
Mi össze tudunk-e fogni jó ügyek érdekében, éberek vagyunk-e, figyelmesek vagyunk-e mások iránt?

A verset elmondja: Mikita Dorka Júlia, Zenei fuvallat: Szilas Imre
Felvételeink Sajóládnál, a Sajó-parton készültek.
Az előző rész (Szent-Gály Kata-vers) ITT
A következő rész (Reményik Sándor-vers) ITT

Szeretettel ajánljuk: – Dsida Jenő: Karácsonyi utazás ITT
– Dsida Jenő: Tíz parancsolat IDE KATTINTVA
– Dsida Jenő: Kóborló délután kedves kutyámmal (részlet) ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Magánmise, madárkántorokkal

,,Két-patak-parton, erdő közepén,
Zöld hegyek alján mondom a misém.
Belecsengenek, belezsonganak
Kántoros kedvű kicsi madarak.
Az erdőből is ide-idezeng
A tölgyek orgonája. Így még nagyobb a csend.”
Sík Sándor Erdei mise című verse visszaadja azt a hangulatot, melyet Tóth Gábor (füzéri plébános, PAPBÁCSIS rovatunk gazdája) gyönyörű fotói láttán érezhetünk. S bár a járványhelyzet miatt hívek ugyan nem voltak a környéken, azt viszont nem mondhatja, Gábor atya, hogy a madár se járt arra, hiszen mint írta: ,,A madarak voltak a kórus, a kántorom helyett. Ami feltűnt, hogy néhány énekesmadár a mise alatt néha egészen közel jött, mintha érezné, hogy ez itt nem egy turista szieszta.”
Persze a szomorúság is kicsendül a bejegyzésből: ,,21 éves papságom alatt először fordult velem elő, hogy a rögtönzött tábori misémen nem voltak jelen sem cserkészek, sem hittanosok, mint máskor, amikor a hordozható tábori miséző készletemet a természet lágy ölén bárhol bevetettem…

Szeretettel ajánljuk: – Katasztrófákban is velünk a Szűzanya ITT
 ,,Lehajlok a Szent humuszig” ITT
– Szentmise a Sajó-parton ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Tisztelgés a tüzér őrnagy előtt

GÁBOR ÁRON a magyar szabadságharc erdélyi küzdelmeinek aktív részeseként vagyonát pénzzé tette, hogy támogassa a szabadságharcot, és a honvédsereg számára ágyúkat tudjon önteni. Mindenét feláldozta a szabadságért, a hazát védve a csatamezőn vesztette életét, amikor a kökösi ütközetben (1849. július 2.) az orosz tüzérség ágyúgolyója eltalálta.
Kisvideónkban Kányádi Sándor A kökösi hídon című versét – Gábor Áron kézdivásárhelyi szobránál – Asztalos Julianna mondja el.

– Magunknak csináljuk az ünnepet – hangsúlyozta az erdélyi Kézdialmásra (Kelemen Didák szülőhelyére) zarándokló miskolci csoport vezetője, Várhelyi Krisztina, s végigkísérték a négynapos utat a tiszteletadásról szóló megható pillanatok: Segesváron Petőfi Sándort, Kézdivásárhelyen Gábor Áront, Gelencén Szent Imrét, Sepsiszentgyörgyön Szent Istvánt, Farkaslakán Tamás Áront köszöntötte ének és vers, Csíksomlyón pedig imádsággal tértünk be a Szűzanyához… Ünnepeljenek velünk Önök is!
Kapcsolódó videó: – Petőfi Sándor: Magyar vagyok (Segesváron)
– Kelemen Didák lemhényi emlékhelyén ITT
– A megszenvedettség hitele – beszélgetés Kányádi Sándorral ITT

Gábor Áronról bővebben ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Szemináriumi ,,titkos kert”

Mi a szerzetesi kertek jelentősége? Mit szimbolizál a tölgyfa? Milyen hordozóra festette Szent Lukács evangélista a Fekete Madonnát?…
A főváros belvárosának ,,titkos kertjeit” bejáró séta tagadhatatlanul legszebb állomása a Központi Papnevelő Intézet. – Egykori szerzetesi kertbe érkeztünk – hívja fel figyelmünket Bálint Angelika, az Imagine Budapest szervezésében megvalósuló program vezetője. Kedvesen, lelkesen mesél, míg mi lenyűgözve állunk a ,,betondzsungel” közepén, lelkünkbe szívjuk a zöld látványt, s örvendünk, milyen jó helyen vannak a kispapok: itt tényleg el lehet csendesedni, imádságosan elmélkedni, a kinti zaj nem jut be a ,,paradicsomba”.
(Dallamok a Czestochowai zarándokénekből – Mikita Dorka Júlia, Regős Zsolt)

Kapcsolódó videó: Júdásfa a társasházban ITT
Szeretettel ajánljuk: – ,,Fürdés” az orchideaóceánban ITT
A pipacs imája IDE KATTINTVA

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

REPRÓ-rovat: Taize Wroclawban (1989)

…Fiúk, lányok, lengyelek, magyarok, németek kuporognak egymás mellett a földön, és énekelnek: Áldjátok az Urat, minden népek…
2019. dec. 28. és 2020 jan. 1. között a lengyelországi Wroclaw ad otthont a Taizéi találkozónak. Húsz évvel ezelőtt szintén ez a város hívta a hívő fiatalokat. Akkor még az alapító (2005-ben elhunyt) Roger testvér vezette az imádságot a nagy, közös alkalmakon. Az 1989-es találkozó hangulatát idézzük fel.  

Sirály köröz az Odera fölött. Az élelmet osztó emberi kéz odacsalja a récéket, galambokat, hattyúkat is. Összegyűlnek, egy helyre gyűlnek, – ezt diktálja hitük, reményük egy magasabb rendű lényben… A sirályok röptében kapják el a morzsát… Ennyi embert talán nem láttak még a wroclawi madarak. És ennyi eleséghez sem jutottak tél közepén, mint most.

Képünkön: Újévi nagymise Wroclaw egy hatalmas, modern templomában. Több ezer ember, béke, hit… Mert sokat számít, hogyan is kezdődik az év.
Olvassa tovább!

Ima a Prágai Kisjézushoz

VIDEÓFOHÁSZ – Hódolat a Prágai Kisjézus előtt

Szeretettel ajánljuk: 
– Óránként menetelő apostolok – a prágai Orloj bábjátéka ITT
– Ima Lemhényben ITT
– Mindig csak adni (videófohász) – ITT
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

Szoborállítás ócskavasgyűjtésből

,,Mindenki hozta a maga kis ócskavasát” 🙂

Márton Áron szobrára nem akármilyen módon gyűjtöttek az erdélyi Gelence településen: Pityu atya (Bereczi István) amolyan ,,székelyes ötlettel” ócskavasgyűjtésre kérte a helyieket. Az összegyűlt ócskavasat elszállítottak egy hulladéktelepre, ahol épp mozdonyokat bontottak. S mert a telep vezetője az atya barátja, így a hulladékvasért cserébe megkapták a mozdonyokból kiszedett rézanyagot… 1500 kg kellett a szoborhoz. (Részletek kisvideónkban Pityu atyától.)

Szeretettel ajánljuk: – Szűzanya és Szentatya Alsózsolcán ITT
– Egy egri Szűzanya-szobor története ITT
– Petőfi Sándor: Magyar vagyok (Segesváron) IDE KATTINTVA

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.