,,MEGSZÓLALÓ” SZENTKÉPEK – Gonzaga Szent Alajos

Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből –, s a képhez íródott gondolatai:
                                            Lemondás – Tisztaság – Áldozat

Becsukom a szemem, s lélekben gyermekkorom színhelyén, a füzesabonyi templomban találom magam. A bal oldali mellékoltár Gonzaga Szent Alajost ábrázolja: imádságba merülve térdel Szűz Mária képe előtt. Ahogy e nevet olvasom, három szó kavarog bennem: Lemondás – Tisztaság – Áldozat.

Olvassa tovább!

A hercegprímás életüzenete

Mindszenty József a mának is üzen…

Több kerek évfordulója is volt 2015-ben Mindszenty József bíborosnak, ennek apropóján sorozat kezdődött az Új Misszió folyóiratban. A szerző, Dobos Zsolt kisvideónkban arról vall, miért áll közel hozzá a hercegprímás, s mit üzen korunk emberének.

Ő egy nagy lélek az Úr előtt – flamand nővér emlékezése IDE KATTINTVA

Mindszenty bíboros elismert életszentsége IDE KATTINTVA

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

Zsoltárok a 24. órában

Magyar rekord, furulyaszóval

Jakob van Eyck zsoltáraiból is játszott Szurasenkó Dániel, amikor 24 órán át (május 26-án este 7 órától másnap este 7-ig) egyfolytában zenélve magyar rekordot állított be. Néha egyedül muzsikált a miskolci Színháztörténeti és Színészmúzeumban, néha csatlakoztak hozzá zenésztársai. A szigorú szabályok betartására (óránként maximum 5 perc szünet) a Magyar Rekord Társaság elnöke, illetve tanúk is ügyeltek. A zenész elmondta, hogy hajnaltájt voltak nehéz pillanatai, de az ott lévő tanúk biztató segítségével sikerült ezen túllendülnie, nem adta fel. Kisvideónkban a 24. órában játszott Jakob van Eyck-zsoltárokból, majd az utolsó perc örömzenéléséből villantunk fel részleteket. 

Kapcsolódó videó: Ave Maria – Szurasenkó Dániel és zenésztársai előadásában

Egy másik rekord, melyet mi is megörökítettünk: „Emeljünk magasba a gyermekeket!” IDE KATTINTVA

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

Mindszenty bíboros elismert életszentsége

,,Alakja tündököl…”

Istenünk, te Mindszenty József bíborost arra választottad ki, hogy az üldöztetés idején mindhalálig hűséges főpásztor legyen: az igazság és a szeretet tanúságtevője. Hívő néped örömére add meg, kérünk, hogy őt mielőbb Egyházunk szentjei között tisztelhessük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Százszázalékos szavazataránnyal ismerte el a Szenttéavatási Kongregáció teológus tanácsosokból álló különleges kongresszusa Mindszenty József bíboros életszentségét – mondta el Kovács Gergely posztulátor 2018. június 17-én a józsefvárosi plébániatemplomban tartott Mindszenty-mise keretében.
(Képünkön Mindszenty József szobra plébánosságának helyszínén, Zalaegerszegen – Fotó: Mikita Gábor/Új Misszió)

Olvassa tovább!

,,Kortárs” erkölcs kortárs operákból

A Don Giovanni fontos tanítás

– Mostanában sokat gondolkodom azon, miért volt az opera ezelőtt 100-200 évvel olyan népszerű, hogy még a péklegény is fütyülte a dallamait az utcán. Akkor még nem valamiféle kiváltságosok műfaja volt, hanem széles tömegekhez tudott szólni. Az elmúlt 7 évben a Bartók Plusz Operafesztivál azt a küldetést vállalta, hogy a világ zeneszerzőit ösztönözze: keressék meg az utat a mai közönséghez – mondja Kesselyák Gergely, a Bartók Plusz Operafesztivál – középiskolai tanulmányait a piaristáknál végző – igazgatója. A mostani operák sikerének/sikertelenségének titkát részben abban látja, hogy témájukban tudnak-e aktuális erkölcsi tanításokat felmutatni – ahogy tette saját korában pl. a Don Giovanni. A videóinterjúban az operafesztivál ,,egyházi szeletéről” beszél.

Az illusztrációként használt fotókat Dobos Klára és Mikita Gábor készítette

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

Érdekességek a tavalyi operafesztiválról:
,,Csapd fel a Bibliát” – ragtime-ban (2/2.) IDE KATTINTVA
Phone’ – zenemű 100 gramofonra IDE KATTINTVA

A 2016-os Bartók Plusz Operafesztiválról: Jézussal szeretnék sétálni – Blues, Big Daddy Wilsonnal IDE KATTINTVA

Kiss Anna (saját) verset mond

Kiss Anna (Gyula, 1939. január 26.–) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas (1975, 1992) magyar költő, drámaíró, író. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2007) olvassa fel két rövid versét a miskolci könyvheti programok egyik rendezvényén, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. (2018. jún. 6.)

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

Pályaművek Somorjáról

A felvidéki Somorjáról is érkeztek rajzok a Legnagyobb szeretet címmel, „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt. 87,7) mottóval az Oltáriszentséget középpontba állító rajzpályázatra, melyek közül néhányat közreadunk az Új Misszió folyóirat későbbi számaiban is. 

Képünkön: Dominik Oross (12 éves) Átváltoztatás című munkája

Olvassa tovább!

A pisztrángtelepen – böjtről, Szent Antalról…

RECEPTTEL… 🙂 – Hoitsy György, a lillafüredi pisztrángtelep vezetője Szent Antalhoz hasonlóan szokott beszélni a halakhoz, és szinte személyesen ismeri a 10-12 évig is élő anyahalakat, hiszen szaporítási időszakban 4-5-ször is a kezébe kerülnek. A telep bemutatása mellett megtudtuk tőle, hogy böjti időszakkban – illetve egyre inkább a hagyományos böjti napon, péntekenként is – érezhetően megnövekszik a halat vásárlók száma.

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

Kapcsolódó írás: Alázatos ,,hal testvérek” IDE KATTINTVA
Kapcsolódó videó: Halak a jelképek tengerében IDE KATTINTVA

Cikk a 2018. júliusi Új Misszióban

Krúdy Gyula: Utazás a Szepességben (Részletek)

,,Takácsok szövőgépe kattog a téli délután kékségébe borult házikókból, amely szövőszékeken egykor Krisztus urunk ingecskéjét szőtték, hogy örökké az tartson, s együtt növekedjen a gyermekkel…”

Képünk Bártfa főterén készült – Fotó: Mikita Gábor

Hallottátok már a felvidéki harangokat? Milyen másképpen szólnak a harangok a Felvidéken, mint az Alföldön! Középkorias csengésükben történelmi zenekarok szólalnak meg, kifinomodott hangjukra mindenféle látományok tűnnek fel szemeink előtt, az ó-tornyok körül eszünkbe jutnak hazánk históriájából való jelenetek; minden harangütés egy varázsló szó, amely csengve, zengve, énekelve mond el borongó századokból való történeteket. Az ember egyszerre közelebb érzi magát nemzeti históriájához, mikor a felvidéki városok harangjait hallja: ősei is ugyanezen harangokat hallották, midőn az akkor még új kockaköveken a templom felé lépegettek, keresztet vetettek, felfohászkodtak, és ugyanezen harangok gyönyörű zenéje mellett elvonultak a város falai közül, hogy itthagyják nekünk izgalmas vagy szomorú történetüket, egy nevet vagy egy évszámot a múlt időkből.

Olvassa tovább!