Zarándoklatok – 2019. augusztus 17. és 20.

Zarándoklatot hirdet a Mária Út és a Mária Rádió augusztus 17-ére és augusztus 20-ra. 17-én bűnbánati zarándoklat lesz Böjte Csaba testvérrel, 20-án pedig a Szent István zarándoklat. Részletek az alábbiakban:  Olvassa tovább!

A keresztbe kapaszkodva

,,FACEBOOK-KATEKÉZIS” 1.

,,Vizsgáljatok felül mindent, a jót tartsátok meg” – idézi Szent Pált egy facebook-csoport adminisztrátora. Napjainkban nagy luxus lenne nem úgy tekinteni a világhálóra, a közösségi portálokra, mint az evangelizációban is hasznos felületre. Hál’ Istennek van is sok hitélet köré szerveződő csoport, ahol a tagok beszélgetnek, együtt gondolkodnak akár teológiai felvetésekről, együtt imádkoznak. Ám oda kell figyelni, hogy ne kerüljön ki ,,akármi”, s ebben segítenek – a szentpáli mottó alapján – az adminisztrátorok. A Katolikusok vagyunk csoport ,,irányítóit” kértük, mondják el, mit jelent számukra ez a tevékenység –, amelynek már önmagában a vállalása is hitvallás.

MIKLENOVICS ARANKA
✓ Gyakorló katolikus hívő vagyok. Ma, amikor a technika vívmányai elkerülhetetlenek, és az élet praktikusan a közösségi oldalakon zajlik, illetve ott terjed az információ, nem lehet a vallási területet ebből kihagyni.

Olvassa tovább!

,,Megszólaló” szentképek – Ezüsthajú, fürge tündér

Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből, –
s a képhez íródott gondolatai:

,,Ó, ó, ó, nagymami, drága nagymami / Jajj, de jó, hogy köztünk élsz! Tenálad nem lehet senki kedvesebb, / Mindig adsz csak és nem kérsz. Mint egy ezüsthajú, fürge tündér / Művelsz mesebeli száz csodát. Mert te vagy, nagymami, drága nagymami, /
Aki csak jót és szépet ád…”

– Fülemben cseng a refrén a Táncdalfesztiválok korában Koncz Zsuzsa által énekelt dalból…
Nagymama. E szó hallatán, talán már sárguló fényképeken látható, fejkendős néni arca tűnik fel sokak lelki szemei előtt. A nagyszülő mindannyiunk számára csodálatos ajándék, akik szüleink mellett a legtöbb szeretetet adják/adták.

Olvassa tovább!

REPRÓ-rovat: Tarcalról – a gulágba

Csille zuhant az elhurcolást önként vállaló Szerednyei János atyára
            ,,…Csak nem tudom biztosan, / Melyik hazába tér vissza a vonat, 
                                    / De ne féljetek: / Hazamegyünk! “
– Elvinni 17 éves kölyköket?! Nem lehet ezt megbocsájtani! Csak azt mondom, a Jóisten fizessen meg nekik!… – mondja kicsit indulatosabban Margitka, míg „Nénje” csendesebben mesél, szemét törölgetve:
– Nem lehet azt kibeszélni… Januárban vittek el, s úgy kísért a police minket, mint a bűnösöket. Itt sírtunk a Királyudvarban. Hogyne sírtunk volna, mikor nem tudtuk, mi lesz! Én meg is akartam szökni, a nővérem mondta, ő kimászik a WC-ablakon, menjek én is. Ki is szöktek sokan, míg az oroszok észre nem vették, hogy fogy a nép, aztán már odaálltak fegyverrel az ablak alá…
A tarcali Nyakó Imréné és Kovács Józsefné két és fél évig robotolt a donyeci szénbányák egyikében. Az ő táborukban volt Szerednyei János káplán is, aki önként csatlakozott 1945. január 24-én a „malenkij robot”-ra elhurcolt híveihez, hogy részesedjék embertelen sorsukban.
***
– Milyen volt az élet a lágerben? Hideg deszka. Nem volt tüzelő, semmi nem volt. Dolgozni kellett. Bányában. Lapátolni!

Olvassa tovább!

,,Térkövezett” beatmise

Ünnep Balatonszabadi-Sóstón
Balatonszabadi-Sóstó Szent István-kápolnája 1938-ban épült. Tavasztól őszig minden vasárnap tartanak itt szentmisét (nyáron kettőt is), és jellemzően meg is telik – helyiekkel és az itt nyaraló hívőkkel – a fedett szabadtéri ,,templomhajó”. Rengetegen voltak azon a júliusi vasárnapon is, amikor a kápolna fejlődéséért adtak hálát a jelenlévők.

Mint megtudtuk, a helyiek változtatni szerettek volna azon, hogy eső esetén befolyt a fedett részen is a víz a padok alá, s a szentmisék résztvevői sárban tocsogtak, vagy  ha esküvő volt épp’ itt, a gyönyörű ruhákat kellett ,,megmenteni” a latyaktól. Ezért térkövezték a területet, a régi padok helyett pedig újakat készíttettek.

Olvassa tovább!

Ezüstmisés ATYASZÁJ :)

…ÚJHARANGODI
  KÖSZÖNTÉS,
 ,,HEGEDŰTOKKAL”

Az ezüstmisén köszöntőkbe szőtt ,,jellemzések” között többen is utaltak KORMOS CSABA atya humorérzékére, arra, hogy a híveket derűsen és mosolyogva mélyíti el az egyház dolgaiban. A gesztelyi plébánosról az újharangodi filia képviselője ki is emelt egy kedves, humoros emléket:

Olvassa tovább!

Júliusi Új Misszió

(Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával.)

– Hitvallás a hegycsúcsról – istenközelség/istenkísértés
– Döglött lóra ki ver patkót?! – vakáció Csaba testvérrel
– ,,Facebook-katekézis”: A keresztbe kapaszkodva
– ,,Megszólaló” szentképek – Ezüsthajú, fürge tündér
– Seprővel ,,bepiszkolt” lelkiek – püspöki gondolatok
– ,,Költői” Szalók – szent humusztól szent receptig
– ,,Papbácsis” – sziporkák egy zarándokútról
– Sík Sándor emlékfélév: A szeretet költő-pedagógusa
– Az Ismeretlen szentjeink rovatban Szent Alfonsa Anna Muttathupadathu
– Cum Deo… Rákóczira emlékezve
– Faragott szentek a Szepességből – tárlatajánló
– Bérmálásból: bátorság, bizalom
– Frissen szentelt papjaink bemutatkozása

Novellák, a hitéletet segítő olvasmányok… A lap 5 példány fölött a szerkesztőség címén rendelhető meg (3502 Miskolc, Pf. 272.). Egyéni előfizetés a Magyar Posta Hírlap-előfizető Irodánál lehetséges (Budapest, Orczy tér 1.). Drótposta: hirlapelofizetes@posta.hu

Tanulság a tengeralattjáróról

Könnyelműen kiejtett kifejezés: kereszténység
– Makkai László pasztorálpszichológus atya gondolatai –
,,…az országban is a keresztény értékeket kell első helyre tenni, magasabbra mindenféle egyezménynél, pénzügyi manővernél, nemzetközi szerződéseknél.”

A sorozat korábbi részeiből ajánljuk: 
Istennel hozott döntéseink IDE KATTINTVA
Politikus/államférfi IDE KATTINTVA
Le kell porolnunk európai Krisztus-élményünket IDE KATTINTVA

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂 –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.

A szeretet költő-pedagógusa

Sík Sándor emlékfélév (1.)

Születésének 130. évfordulóján munkásságát megidéző sorozattal szeretne hozzájárulni lapunk, hogy Sík Sándor életműve ismét visszakerüljön a köztudatba.

,,Ki voltam én? Mi voltam én? / Ki mondja meg nekem? / Valami kötél elszakadt: / Elment az életem. / Elszabadult és nyomtalan / Az űrben elbolyong, / Mint a nehéz köd-ég mögött / A néma napkorong”
Sík Sándor költői jóslatát az idő, a XX. század második fele beteljesítette: az alkotóval együtt az életmű is eltűnt a látókörünkből.

Olvassa tovább!