EGYHÁZTÖRTÉNETI KONFERENCIÁT rendeztek a minoriták szegedi letelepedésének 300. évfordulója alkalmából a Gál Ferenc Egyetemen.
A „Minoriták Szegeden 1726–2026” című tanácskozás előadásai a rend történetét, a város vallási és kulturális életében betöltött szerepét, valamint kiemelkedő alakjait mutatták be. A minorita ferencesek 1726-ban telepedtek le ismét Szegeden, amikor a rend tartományfőnöke, Kelemen Didák kezdeményezésére a város engedélyt adott számukra rendház és rezidencia létrehozására a felsővárosban. A szerzetesek később jelentős lelkipásztori és kulturális munkát végeztek a térségben.
A konferencia több előadása is foglalkozott Kelemen Didák személyével, aki a 18. századi magyar katolikus megújulás egyik meghatározó alakja volt.
ÍRÁS
OrgonaPont: Fényesség gyúljon
Az OrgonaPont koncertsorozat célja, hogy a nyári hónapokban megszólaltassa a „hangszerek királynőjét”, az orgonát: a templomok csendes, magasztos – s praktikusan hűvös –, terében egy másik dimenzió nyílik meg. Egy-egy ilyen koncert nem csupán kulturális programot jelent, hanem lelki töltekezés, egyfajta imádság és a Jóistennel való találkozás – olyan élmény, amely emlékeztet, hogy a szépség mindig túlmutat önmagán. A Filharmónia Magyarország országos sorozata egyszerre szolgálja a zenei nevelést, a kulturális értékek ápolását és a lelki elmélyülést.
A koncerteken ritka hangszerpárosításokat hallhatunk, az orgonaművészekhez a legkülönbözőbb hangszeresek kapcsolódnak, így születnek különleges, ritka hangzású produkciók. Idén például harmonika, trombita, de még shakuhachi is megszólalt.
Fantasztikus zenei utazásnak lehettek részesei azok, akik meghallgatták azt a miskolci – vagy nyíregyházi – koncertet, ahol Szirtes Edina Mókus hegedűs-énekes csatlakozott az orgonista Kővári Péterhez (aki egyébként a Tihanyi Bencés Apátság zeneigazgatója.) A ,,Fényesség gyúljon” című színes válogatás végigvezetett bennünket a barokktól a romantikán át a modern, népzenei ihletésű improvizatív kortárs zenéig, Clérambault-tól Szirtes Edina saját szerzeményeiig. Lenyűgöző volt a két művész egymásra figyelése, érzékeny reagálása –, a jazz zenészekre jellemző improvizációs technika és attitüd egy klasszikus koncerten izgalmas újdonság volt. A két hangszeres művész egymástól átvéve a ,,szót”, egymás játékát kiegészítve röpített minket magaslatokba, szerves egységet alkotott az orgona, a hegedű és az ének. Kővári Péter precizitása és Szirtes Edina Mókus fegyelmezetten szabad szárnyalása, ,,ősi” átütő ereje is üdítő kontrasztként hatott a közönségre. (Többünk személyes kedvence a koncert végén elhangzott újraértelmezett magyar népdalfüzér – avagy hogyan él az istenkép a magyar néplélekben, és Szirtes: Verscsokor magyar költők tollából c. rész volt.)
Szeretettel ajánljuk: Művészi misszió – OrgonaPont Angelika nővérrel
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981. Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot
Lucanus – regényrészlet 18.
LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
PRISCUS, A MEGBÉKÉLT SZÁZADOS
Hillel ben Hamram újra fiatalon és életerősen kelt fel betegágyából. Hallani sem akart arról, hogy a két orvostól végleg elváljon.
– Halott voltam, és te visszahoztál az életbe – jelentette ki harsányan Hillel, és magához ölelte Lucanust. Megállapodtak: Lucanus és Arieh folytatják munkájukat a kereskedelmi hajón, és Hillel követi őket a saját luxusvitorlásán, amíg Lucanus szerződése le nem jár. Akkor a két orvos átszáll a gazdag ifjú hajójára, és együtt fognak Izraelbe utazni.
Amikor a különböző kikötőkben hajójuk kellő hosszan időzött, esténként a közös vacsora után együtt maradtak lámpafénynél, és Hillel elbeszélését hallgatták, mindent, amit csak tudott és hallott a Názáreti Jézusról.
Lucanus egyre nagyobb érdeklődéssel figyelte a történeteket. Majd késő éjjel, amikor egyedül volt, leírta a hallottakat. A tanult emberek kristálytiszta alaposságával és kifejezőerejével írt, és egyben a görög tudósokra jellemző tárgyilagos, de szenvedélyes ékesszólással. Úgy érezte, mintha ő is szemtanúja lett volna az eseményeknek. Így kezdte el nagy evangéliumát, amelyet az egész világnak és az egész emberiségnek szánt. Mert ő azt is tudta, ami Hillel elől rejtve maradt, hogy Isten nemcsak a zsidókért, hanem az egész emberiségért öltött emberi testet.
Lucanus – regényrészlet 17.
LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
MŰKÖDIK A KEGYELEM
– Utolsó látogatásod után, jó Lucanus – nyöszörgött az idős ember –, hosszú hetekig nyugalmam volt, és már arra gondoltam, hogy meggyógyultam. De nem jössz elég gyakran – folytatta a vén uzsorás ingerülten. – Vettem magamhoz egy új háziorvost; de az sem jobb, mint a többiek. Kénytelen voltam többször megkorbácsoltatni. Amikor megvizsgált, csak annyit mondott –, merészelt mondani az a kutya! –, hogy nem a testemmel van baj, hanem a lelkemmel!
Szánalom ébredt fel Lucanusban. – Szeretnék beszélni az új háziorvosoddal. Mi is a neve?
– Számosz, mert állítólag azon a szigeten született – sziszegte az uzsorás.
… – Az a nézetem, Számosz –, kezdte Lucanus, hogy az uraddal kapcsolatos diagnózisod nagyon pontos. – Volna kedved mellettem dolgozni? Akarod, hogy megvásároljalak és ha sikerül, felszabadítalak? Csak annyit kérek, hogy a kísérőm légy, mert magányos vagyok, és nincsenek barátaim…
Időtlen Tanyaidő
HÁRMAS HARMÓNIÁBAN
A TEREMTŐVEL
KÉP 1. – Az ablak alatti kerek asztalon gyertya ég, mellette a láthatóan sokat forgatott nagy Biblián kis imafüzet… Az ablakon túl a bokrokon vastag, tiszta hótakaró, melyet a kép jobb oldalán pirosas fényjáték tesz még hangulatosabbá: tükröződő kályhaláng.
Már a bekötőúton ,,lelassul” az idő. Most még lassítanak a kátyuk is, az autót vissza kell fogni, nehogy ,,rosszul lépjen”… A pár száz méteres földút napról napra más arcot mutat, a fákon-bokrokon mindig másféle madarak köszöntenek. Tavaly nyáron a szomszéd gazda jóvoltából napraforgó mezőt csodált az utat használó. S a megérkezés misztikuma: ködből előtűnve, hóban fehérülve, napsütésben csillogva léphetünk be az időtlen Tanyaidőbe. – Itt a tanyán megváltozik az idő fogalma: mindenre – és mindenkire – van idő. Amint megérkezem, érzem, hogy megszűnik az a fajta rohanás, ami ,,kint” van. Megszűnik a kinti idő. Számomra ez egy másik világ, s azt szeretném, hogy idővel másoknak is az legyen! – mondja Zsekov Éva Mónika hegedűművész tanyatulajdonos, akinek már az alaptermészetében is megvan ez a példaértékű békés ,,időtlenség”. Ha egyszerre három helyen kell lennie, valahogy képes úgy alakítani, hogy mindenütt ott is van… És ,,kint” is nagyon tud figyelni mindenkire…
– Úgy érzem barátságunk okán, hogy ha csak csendben sétálgatnánk a tanya ,,ösvényein”, az is ,,mélyinterjú” lenne… Az egész helyet gyönyörű, harmonikus hármas egység jellemzi, ami természetesen belőled fakad, a te mindenben Istent kereső – és találó – személyiséged: a zene, a természet, az imádság…
– Tényleg bennem van mindhárom… Negyven éves koromig tulajdonképpen a zene töltötte ki az életemet… Gyerekkoromban bérházban nem lehetett állatom, de nyaranta nagymamámnál, aki a tanyán élt, mindig sokféle jószágot etettem, simogattam… Az ima pedig kettős vonal: anyukám által római katolikusnak lettem nevelve, pár hónapos koromtól vitt templomba. Sokat imádkoztunk együtt otthon: ha baj volt bárkivel a családban, vagy jött egy megoldhatatlannak látszó probléma, kettesben leültünk rózsafüzért imádkozni. Nekem azóta is mentőöv az ima…
Lucanus – regényrészlet 16.
LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
LEVELEK
Miután Lucanus elköszönés nélkül magára hagyta a római centuriot a fedélzeten, leindult a kabinjához, hogy ott fogyassza el szerény vacsoráját. Letört egy darab kenyeret, közömbösen rámeredt, majd letette. Rossz közérzete támadt, de nem tudta az okát. A feje fájt, izzadságcseppek, mint jeges víz gördültek végig a bőrén; ízületei fájtak. Elvégzett néhány rövid vizsgálatot magán, de mind negatív eredményt adott. Mégis határozottan betegnek érezte magát. Elgondolkodott: – Nem kételkedem a százados jószándékában és elbeszélésében, hogy minden pontosan úgy történt, ahogyan elmondta. De nekem, mint orvosnak megvan a saját magyarázatom ezekről a dolgokról. Valami oknál foga ez a kafarnaumi százados mégis teljesen felkavart.
Lucanus – regényrészlet 15.
LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
NEM VAGYOK MÉLTÓ
Midőn Lucanus egy kisebb, gyorsjárású római vitorláson utasként a húga esküvőjére igyekezett Rómába, még napnyugta előtt egy római százados és családja csatlakozott a hajó utasaihoz valamelyik kevésbé ismert afrikai kikötőben. Miután a százados a családját a belső utastérben elhelyezte, visszajött a fedélzetre, levette sisakját, és izzadt homlokát törölgette. Amikor a görögöt megpillantotta, arca barátságos kifejezést vett fel. Nyilvánvaló volt, hogy társaságra vágyik. Lucanus ekkor felállt, és udvariasan meghívta magához egy pohár borra. Bemutatkoztak, és egymáshoz húzták a fedélzeti nyugszékeiket.
Op. ∞ Dei – Kották a ködből
KÉPMEDITÁCIÓ…Zene-csönd és csönd-zene hegedűre, faágra
Az opusszám (rövidítve op.) egy zenemű sorszáma a zeneszerző életművében. Például Hubay Jenő egyik hegedűciklusát, melyben az Ima c. darab is szerepel, Op. 121.-el jelölik. Jó is egy hegedűművész barát, aki ilyenekkel megismertet… Gyönyörű dallam, az Isten ihlette, adta/küldte, Ő száll rajta/vele, s Övé a hálánk, mert rátalált arra, aki elfogadta/lejegyezte…
De az ember zene-csöndjével egyenrangú a természet csönd-zenéje… Mennyi ,,partitúra” van ,,odakint”, mennyi harmónia simítja át meg át a tájakat…
Lucanus – regényrészlet 14.
LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE
A HONTALANSÁG ÉS LELKI VÁLSÁG ÖRVÉNYEIBEN
Lucanus ugyan Antiochiában született, de Szíria nem volt a hazája. Kezdetben úgy vélte, hogy ősei földjén, Görögországban fogja megtalálni állandó otthonát. Azonban hamarosan arra a keserű felismerésre jutott, hogy ott is csak egy idegen, és valójában sehol sem érzi otthonosan magát. Hajóorvosként később bejárta a Nagy Tenger minden kikötőjét és városát, és többfelé kisebb házai voltak, azokban élt, amikor nem volt tengeren. Otthonra azonban, ahol barátai lehettek volna, vagy nyugalmat élvezhetett volna, sehol sem lelt. A nehéz sorsúak, a nélkülözők, az elhagyatottak és a rabszolgák, a kis bazárok és apró üzletek nyomorúságos kereskedői és kézművesei mind áldották a nevét és csókolgatták kezét-lábát. Mégis idegen maradt, örökös kívülálló egy idegen országban. Jóllehet több nyelvet bírt, továbbra is csak a helyi nyelven beszélő külföldi volt.
Atya a megfontoltságban, gondoskodásban
Isten nyugosztalja SZARVAS PÉTER atyát, az Új Misszió folyóirat egyházi lektorát, aki 2024. december 18.-án tért meg a Teremtőhöz. A lap szerkesztőjeként köszönöm papságát, emberségét, barátságosságát, észrevételeit, hogy nem csak egyházi pontatlanságokra hívta fel figyelmünket, de nagy alázattal az utolsó elválasztási hibát is jelölte… S köszönöm Péter atya, hogy a javítgatások után nagy sztorizgatások is belefértek a nekünk szánt idődbe, s még Dorka lánykánk színészi pályafutását is figyelemmel kísérted.
Nyugodj békében, s kérlek, foglald el helyed Égi szerkesztőbizottságunkban. (D. K.)
,,Ha egyetlen szóban szeretnénk sűríteni mindazt, amit Péter atyában megtapasztaltunk, talán a legsokatmondóbb összefoglalás az, hogy Atya –, PÉTER ATYA. Már kispap korában is ezzel a megszólítással fordultak hozzá kispaptársai, érzékelve megfontoltságát, higgadtságát, odafigyelését, gondoskodását. S ez az Atyaság végig kísérte egész papi életét, így lehetett a kegyelem termékenységének az eszköze…” – mondta Tóth István főesperes Szarvas Péter atya temetésén, az edelényi templomban.