Katolikus folyóirat
,,…Az Üdvözlégy Mária mennyei harmat, mely a földet, vagyis lelkünket öntözi, hogy az idejében gyümölcsöt hozzon… A Miatyánk után a legszebb imádság ez, a legtökéletesebb hódoló köszöntés, melyet Szűz Máriának mondhattok…”
Kisvideónkban részlet Grignon Szt. Lajos Mária: A tökéletes Mária-tisztelet (1944.) című írásából, egy szép, Szűzanyát köszöntő énekből (Fratellák – zenei vezető: Regős Zsolt), a képsorok pedig az Ave Maria című könyvet ,,pörgetik át”.
,,…Az ördög nem akarja, hogy őt elismerjük, azt akarja csak, hogy szolgáljunk neki.
Megpróbálja lerontani Isten teremtését, ráveszi az embert, hogy szidja az Urat. “
Van már vagy két évtizede is annak, hogy a gönci református lelkésszel a káromkodás megvetendő szokásáról beszélgettünk. A helyzet azóta sokat romlott, már nem csak indulatból jönnek a rút szavak, hanem szinte részei lettek a hétköznapi beszédnek. Sajnos van miért feleleveníteni ezt az írást.
„Csak a tehetetlen ember káromkodik.” Ez volt Madarassy Kálmán első mondata, mikor megtudta, miért is kerestem fel.
Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből –, s a képhez íródott gondolatai:
Istennek szent angyala, áldott legyen az óra,
Amelyben, Isten jósága téged védelmezőmmé rendelt!
Fordítsd szívemet Istenhez, taníts e világ forgatagában is Az Ő jelenlétében élnem! Kérlek, mutass utat kísértés idején!
Ha megbotlik lábam, segíts felállnom, Hogy, az égi boldogságban, mint Isten gyermeke találkozhassak egykor veled!
Az angyalok nem testőrök
Tornaszentandráson a kápolna mellett lakott Erzsi néni. Többször láttam szobájának falán egy megsötétedett szentképet. Egy őrangyalt ábrázolt. Erzsi néni jó ideje már várja a feltámadást. S az a bizonyos szentkép – kérésemre – a plébánia kiállításába került.
Egy Kapitány Dénes orgonaművész által közreadott videóból vágtuk ki ezt a Szent Antal éneket – s természetesen ENGEDÉLYÉVEL adjuk tovább.
Az eredeti videó, melyen Tóth József orgonál-énekel több régi magyar katolikus éneket, ITT található.
– Nagy szeretettel emlékezem egykori tanáromra, a dalok előadójára, Tóth Józsefre – írta az orgonaművész. – Tóth József a kalocsai zeneiskola zongoratanára volt, és kántorkodott szülőfalujában, Miskén. Szeme világát gyermekkorában elveszítette, így kifinomult hallására, emlékezetére hagyatkozhatott.
Történetek az Oltáriszentségről 2.Ugrás a szentségi Jézussal
Szent Ambrus (340–397) bátyja, Szent Satyrus temetésén mondott beszédében a következő történetről emlékezett meg:
– Egy alkalommal, amikor Satyrus Afrikából Itáliába hajózott, a tenger hirtelen erősen kezdett hullámozni; az ég teljesen elsötétült. A villámok fülsiketítő dörgéssel csaptak le a már közeli partokba. A vihar a sziklás part felé sodorta a hajót. Az utasok között keresztények is voltak, kik az Oltáriszentségtől vártak segítséget – abban az időben megengedett volt, hogy a világi személyek is magukkal hordhatták az Oltáriszentséget.
,,Nem kapok elég földi levegőt: vajjon mikor szívhatom már a Mennyországét?”
– kérdezte a haláltusáját vívó Lisieux-i Szent Teréz, aki 1897. szeptember 30-án tért meg a Teremtőhöz.
Halálhoz való viszonyáról, szenvedéséről illetve életének utolsó napjairól szól e megható, hitet erősítő összeállítás.
Liziői Szent Terézke halála
Világtól búcsúzva csak egyet akarok:
Szeretetből halok.
Szeretetből halni legédesebb halál,
Ez a vértanúság a szívembe talál;
Szerelmes Jegyesem egyről álmodozok:
Szeretetből halok.
1897-ben írja a legcsodálatosabb mélységű leveleit misszionárius testvérének címezve.
A VIII. levelét így kezdi: „Ami a mennyei haza felé vonz, az az Úr Jézusnak hívó szózata és az a remény, hogy ott végre úgy fogom szerethetni, mint ahogyan akarom szeretni. Ott megszerettethetem Jézust a lelkek megszámlálhatatlan sokaságával, akik aztán magasztalni fogják Őt mindörökkön örökké. Sohasem kértem a jó Istentől, hogy fiatalon haljak meg; ezt gyávaságnak tartottam volna, de kora gyermekségemtől fogva belém öntötte azt a titkos sejtelmet, hogy földi pályafutásom rövid lesz.”
,,Nézd, itt várok rád, ó, bárcsak észrevennél…” – éneklik szüleiknek a gyerekek, akik a munka-rohanás-telefonnyomkodás közepette csak a maguk elképzelését, akaratát erőltetnék fiaikra-lányaikra –, azon pedig, hogy ők mit szeretnének, könnyedén átsiklanak…
A Madách Színház legújabb bemutatója kétszeresen is a gyermekekre figyelésről, a tehetség felfedezéséről, gondozásáról szól.
(Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. )
Novellák, a hitéletet segítő olvasmányok… A lap 5 példány fölött a szerkesztőség címén rendelhető meg (3502 Miskolc, Pf. 272.). Egyéni előfizetés a Magyar Posta Hírlap-előfizető Irodánál lehetséges (Budapest, Orczy tér 1.).
Drótposta: hirlapelofizetes@posta.hu
Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből –, s a képhez íródott gondolatai:
„Valék Siralom tudatlan,
Siralomtól süppedek,
Bútól aszok, epedek!…”
A magyar költészet legrégebbi és legszebb középkori emléke a XII. századból fennmaradt Ó-magyar Mária siralom kezdő versszaka jut eszembe, mikor lélekben rátekintek a kereszt alatt álló Máriára. Ebből is látszik, milyen ősi népünk fájdalmas anyához való ragaszkodása…
…hogy otthon lehessek
,,- Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – ismételtem el magamnak. És éreztem, hogy a szívem megtelik nagy és általános meleggel, a lelkem megtelik a derűs idő nyugalmával és a szemem megtelik a hajnal harmatával. Lassan felálltam, és azt mondtam: