A Moldva fölött átívelő Károly-híd (Karlov most) Európa egyik legrégibb hídja, Prága szimbóluma. A Moldva első állandó hídja. Az UNESCO világörökség részét képező hídon
30 – főként barokk – szenteket ábrázoló szobor található.
A helyén először egy fahíd állt, majd a Judit-hídnak nevezett kőhíd, ami építtetőjéről, Türingiai Juditról (Judith von Thüringen , 1135-1174), II. Ulászló cseh király feleségéről kapta a nevét. Judit királyné ezzel a híddal szeretett volna kedveskedni a prágaiaknak, akik kimondottan nem szerették királyuk német származású feleségét.
Miután a Judit-hidat 1342 tavaszán elvitte a jeges ár, annak alapjait felhasználva 1357-ben kezdték építeni az új hidat, aminek terveit Peter Parer német építész készítette, akinek munkássága később döntően meghatározta Prága arculatát. Az alapkövet maga IV. Károly német-római császár helyezte el 1357. szeptember 7-én. Mintegy 45 éven át készült az új híd.
1402-től sokáig ez volt az egyetlen kőhíd Prágában, ez kötötte össze az Óvárost és a Kisoldalt.
A mészkőből épült híd 516 méter hosszú és majdnem 10 méter széles. Két végét gótikus tornyok zárják le; a híd közepét a XVII. század óta aranyozott fakereszt ékesíti. Nincs a világon még egy híd, ahol ennyi szobor lenne. Legtöbbje barokk stílusú, és 1700 körül egyenként helyezték itt el őket.
Először Nepomuki Szent Jánosnak, Csehország védőszentjének szobrát állították fel még az 1400-as években. A Károly-hídról vezették őt a Moldvába 1393-ban, mivel elutasította IV. Vencel cseh király követelését, hogy adja ki neki felesége, Zsófia gyónási titkát. Nepomuki Jánost a 18. század derekán avatták szentté.
A többi szobrot jellemzően 1683-1714 között állították. Azóta csak cserélgetik őket – a legkorábbiakat azért kellett eltávolítani, mert nem bírták az időjárás viszontagságait, elmállottak. A turisták rongálása is sok kárt okozott és okoz ma is a hídnak.
Elúszott szobrok
Utoljára Cirill és Metód szobrát helyezték el 1928-ban, miután az 1890. szeptember 4-én reggel fél hatkor a hídra zúduló jeges ár több szobrot széttört. Xavéri Szent Ferenc Ferdinand Maximilian Brokoff alkotta szobrának darabjait 1892 és 1904 között kiemelték; ezek most a Lapidárium (Prága) Nemzeti Múzeum kőtárában láthatók. Ma a hídon a szobor másolata áll, amit 1913-ban készített el Jan Vosmik. Szent Ferenc szobrával szemben állt Loyolai Szent Ignác szobra, amit 1711-ben ugyancsak Ferdinand Maximilian Brokoff (1688-1731) faragott, és ezt is elvitte az ár. Ennek kiemelt részei is a Lapidáriumban tekinthetők meg, és ezt helyettesítették Karel Dvorák, Cirillt és Metódot ábrázoló szoborcsoportjával.
Babonás érdekesség
A híd korlátján Keresztelő Szent János szobra és a Szent Norbert, Vencel és Zsigmond szoborcsoport közé, ahonnan Nepomuki Jánost a vízbe taszították, egy kisebb, öt csillaggal ellátott sárgaréz keresztet helyeztek el. A legenda szerint annak, aki úgy érinti meg a keresztet, hogy minden ujja egy-egy csillagot érint, teljesül egy titkos kívánsága. Gyakran a Nepomuki Szent János szobrán található domborművet is megérintik, hogy szerencsét hozzon.
A Károly-híd szobrai
Déli oldal: – Kermatini Szent Ivó (M. B. Braun, 1711 – másolat; eredetije a Nemzeti Galéria kőtárában.
– Szent Borbála, Margit és Szent Erzsébet (Ferdinand Maximilián Brokoff, 1707)
– Pietà (Emanuel Max, 1859), a megfeszített Jézus korábbi szobra helyén
– Szent József (Josef Max, 1854)
– Xavéri Szent Ferenc (Ferdinand Maxmilián Brokoff, 1711) – másolat
– Szent Kristóf (Josef Max, 1856)
– Borgia Szent Ferenc (Ferdinand Maximilián Brokoff, 1710)
– Szent Ludmilla (M. B. Braun műhelye, 1730 körül)
– Assisi Szent Ferenc szeráfokkal – Emanuel Max, 1855;
– Ferrer Szent Vince és Szent Prokop (Ferdinand Maximilián Brokoff, 1712)
– Tolentinói Szent Miklós – J. F. Kohl (Hieronymus Kohl), 1708
– Tongerni Szent Luitgard (M. B. Braun, 1710 – másolat)
– Prágai Szent Adalbert (Ferdinand Maximilián Brokoff, 1709) – másolat
– Mathai Szent János, Valois Szent Félix és Szent Ivó – Ferdinand Maximilián Brokoff, 1725
– Szent Vencel – Josef Kamil Alois Böhm, Josef Führich terve alapján, 1858
Északi oldal
– Madonna és Clairvaux-i Szent Bernát — Mathias Wenzel Jäckel (Matěj Václav Jäckel), 1709
– Szent Bernát, Aquinói Szent Tamás és Szent Domonkos — Mathias Wenzel Jäckel, 1708; másolat)
– Kálvária avagy Szent Kereszt-szoborcsoport (17. század második fele)
– Szent Anna-csoport (Mathias Wenzel Jäckel, 1707)
– Szent Cirill és Metód (Karel Dvořák, 1928 – eredetileg Ferdinand Maximilián Brokoff Loyolai Szent Ignác-szoborcsoportja állt itt
– Keresztelő Szent János (Josef Max, 1857)
– Szent Vencel, Szent Norbert és Zsigmond király (Josef Max, 1853)
– Nepomuki Szent János, bronz, J. M. Brokoff famodellje (1683) alapján
– Páduai Szent Antal (J. U. Mayer, 1707)
– Szent Júdás Tádé (J. U. Mayer, 1708)
– Szent Ágoston — J. F. Kohl (Hieronymus Kohl, 1708)
– Szent Kajetán (Ferdinand Maximilián Brokoff, 1709)
– Benizzi Szent Fülöp (Michal Bernard Mandl, 1714)
– Szent Vitus (Jan Brokoff terve alapján Ferdinand Maximilián Brokoff, 1714) – másolat)
– A Megváltó, Szent Kozma és Damján (J. U. Mayer, 1709)
Kapcsolódó videó: – Zenés séta a Károly-hídon 2. ITT
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981. Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot