Szent Lukács

Lucanus – regényrészlet 9.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

EGY LEHETETLEN SZÉPLÉLEK

A hamarosan esedékessé váló római visszatérésük előtt felgyorsultak a teendők mind Lucanus, mind a háztartását ellátó Kusa és felesége számára.
– Amikor négy hét múlva visszatérünk Rómába, Calliope, majd viszontláthatod a barátnőidet, kedvedre pletykálhatsz és szórakozhatsz – szólalt meg Kusa a konyhában. – Akkor már nekünk is lesz lehetőségünk kisebb baráti összejövetelekre. Az adoptált fiának Diodorus már biztosított egy tisztiorvosi állást Rómában ragyogó fizetéssel. Nem Lucanus hibája, hogy itt nincs társaságunk. Idegenek vagyunk ebben a rengetegben.
– De ő is teljesen magányosan él abban a hideg, márvány némaságban – jegyezte meg Calliope. – Csak Rubriára gondol; soha nem felejtette el. Az a lány egy istenség számára.  A börtönöket persze látogatja, és gyógyítja a betörőket, rabszolgákat, és vigaszt nyújt nekik. Egy lehetetlen széplélek! Szerintem azt a római állást vissza fogja utasítani. 

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 7.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

ALEXANDRIA

A ház, amelyben Lucanus  orvosi tanulmányai alatt lakott, sem nagy, sem kicsi nem volt. Fehér kőből épült, csinos, tengerre néző előcsarnokkal, egyszerű fehér oszlopokkal. Mögötte feküdt a forró, nyüzsgő város.
Négy éven át reggelenként innét indult az egyetemre, és tért haza alkonyatkor a kis házhoz, ahol együtt élt Kusával és annak feleségével, Kalliopéval. Őket rendelte Diodorus fogadott fia szolgálatára, és háztartásának vezetésére alexandriai tanulmányai idejére.
Alexandriában Antiochiánál is többféle nemzetiségű ember fordult elő, és a város is sokkal nagyobb, ragyogóbb és romlottabb volt. Az utcákon számtalan nyelv kavargott, karattyolt, visított és rikácsolt. A közlekedés fő ütőerein fekete, barna és fehér arcú emberek és idegen öltözékek szüntelen áradata lüktetett. A hőségtől fullasztó, kanyargós utcák hemzsegtek az áthaladó tevék, lovak és szamarak által húzott kocsik karavánjaitól. A külső városrészekben egész éjjel hallani lehetett a környék sakáljainak vonyítását. A város elöljárója sohasem tudta pontosan, hogy emberei közül hányan fognak este visszatérni a kaszárnyáikba; a gyilkosságok mindennaposak voltak.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 6.

Fotó: világháló

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

ÉLETMENTŐ ISZONYAT

Lucanus visszatérése a tanulmányaihoz és a Diodorus-ház napi rutinjához nem eredményezte felzaklatott lelkének megnyugvását. Magányos bolyongásai alkalmával az erdőben, vagy Keptának szüléseknél való asszisztálásakor gondolatait csak egyetlen súlyos kérdés foglalkoztatta: Hol van Rubria?
Nem vett tudomást a külvilág szépségeiről, fülével nem hallott egyebet, mint a fájdalom hangját. Minden cselekedete bosszúesküjének teljesítését szolgálta.
A harag és szívgyötrelem sok nap elteltével sem oldódott lelkében. Ha halandók vagyunk, mi értelme, hogy erre a világra megszülessünk? – rágódott magában.
Amikor meghalt egy rabszolga, egy férj, feleség vagy gyermek, napokig vigasztalhatatlan volt. A hátramaradottak megfogták a kezét, és vigaszt kértek tőle; attól, aki maga is vigasztalan volt. Ő csak könnyeket tudott adni nekik; és látván azokat a könnyeket, a gyászolók megvigasztalódtak.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 5.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

AZ ÁTKOZOTT DAGANAT

Rubria békés elhunyta mély sebet ütött Lucanus lelkén. Hetekig bezárkózott szobájába. Bosszúval vegyes gyászában sértődötten visszavonult a külvilágtól. Még szeretett anyjától, Írisz elől is elzárkózott. Sötét, kínzó gondolatok gyötörték: – Mi végre születik hát az ember? Csak azért jön a világra, hogy kínok közt vergődjön, majd pedig ugyanolyan gyalázatosan és kilátástalanul haljon meg, mint ahogyan élt. Az ember Istenhez kiált, és nem kap választ. Egy nap sem mentes a gondoktól és a gyötrelemtől. Az ember végül leszáll a sírba, és a létezés titka továbbra is megoldatlan. Visszatért már egy ember is a sírból valami vigasztaló hírrel? Mondta már egy isten is: „Kelj fel, megszabadítalak a terheidtől, és elvezetlek az életre?” Bizony nem. Ilyen isten még sohasem volt, és soha nem is lesz. Isten az ember ellensége.
– Az öklét bámulta.  Arckifejezése merev és fenyegető volt a haragtól. – Én megmutatom, hogy le fogom győzni! – motyogta. – Elragadom kezéből az áldozatait. Megszabadítom a tehetetlen szenvedőket a rájuk rótt kínoktól. Ahol Ő halált rendel el, én ott életet fogok fakasztani. Így fogom magam Őrajta megbosszulni…

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 4.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

KERESS ÖRÖMET APRÓCSKA JÓCSELEKEDETEKBEN 

Lucanus nemigen tudta eldönteni, hogy szereti-e vagy sem az apját. Valamiféle szimpátiát azonban bizonyosan érzett iránta. Amikor az apját, Aeneast egy végzetes árvízi balesetben elveszítette, Diodorusnál keresett lelki támaszt. Az ifjú térdelt a férfi mellett a könyvtárszobában, és úgy fordította a fejét, hogy az jótevője kezén pihenjen.
Akkor megeredt a nyelve. – Nézz rám, nemes tribunus. Én olyan fiú voltam, aki ugyan nem utálta az apját, de kicsit megvetette, mint olyan férfit, aki alacsony képzettségű és gőgös. Fennhéjázó, türelmetlen és fölényes voltam.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 2.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA KÜZDELMES ÉLETE

CSILLAG ANTIOCHIA FELETT

Keptá a Diodorus-ház orvosa, aki egyben a babilóniai papok, azaz a kaldeusok, titkos Testvériségének tagja volt, most a ház labirintusszerű kertjében bolyongott, már nagyon messze a háztól. Ismét felfigyelt arra, hogy minden levél, minden fűszál finom, földöntúli ezüstös fénnyel remeg. Ebben valami égi visszatükröződést vélt felfedezni, és feltekintett a nyitott égboltra. Ruhája és titokzatos arca sugárzóan ragyogott. Felette állt a Nagy Csillag az égen naphoz hasonlítható fényességgel.
Azok a csillagászok, akik nem kaldeusok voltak, mint ő, most bizonnyal az üstökösökről vitatkoznak riadtan, mert üstökös mostanra nem volt várható. Azonban a Testvériség tájékozott volt, és a Csillag megmutatkozott. Éjszakai megfigyeléseket a kaldeusok már időtlen idők óta végeznek, és annak kezdete az idő homályába veszett. A Nagy Csillag az égen most naphoz hasonlítható hidegen izzó fényességet ontott a környező sötétségre. Hát megérkezett! – mondotta magában.

Olvassa tovább! →

Lucanus – regényrészlet 1.

LUCANUS –, SZENT LUKÁCS EVANGÉLISTA
KÜZDELMES ÉLETE

1. A NAGYÚR, DIODORUS CYRINUS, SZÍRIA HELYTARTÓJA

Az ügyek ma különösen bosszantóak és undorítóak voltak. Tisztjei társaságában Diodorus azt szemlélte, miként rakodják fel a rabszolgák Szíria termékeit – mézet, olajbogyót, olívaolajat, gyapjút – és sok más egyebet egy római hajóra. Jóllehet december volt, és már közeledett a Szaturnália ünnepe, a Nap az évszakhoz képest tüzesen sütött; a levegő megtelt párával, a szennyes víz mintha vékony zsírtól csillogott volna. A munkafelügyelők rikoltozása rendkívül idegesítő volt, és az ostorszíjak csattogása megállás nélkül verődött vissza a levegő páradús faláról. Ám az erősen izzadó rabszolgák mégis lassúak voltak. Akkor Diodorus heves káromkodással felpattant, otthagyta a parton asztalát, és megragadott egy különösen nagy ládát, könnyedén a vállára hajította, mintha az csak egy fiatal bárány lenne. Fellépdelt a hajó fedélzetére, és egy gyors, pontos dobással ráhajította a többi láda tetejére. Ekkor megállt, és elégedetten mosolygott.
A tisztek szájtátva álltak. A munkafelügyelők és a rabszolgák sóbálvánnyá dermedtek. Diodorus akkor meglazította izmait, majd mélyet lélegzett és odaszólt:

Olvassa tovább! →

Szent Lukács, a bestseller-hős

A nagy nyugati nyelveken évtizedekig bestsellerként emlegetett, szent Lukács evangélista életét feldolgozó regény
nemrég magyarul is megjelent, a Szülőföld kiadó gondozásában,
Csepregi Tibor fordításában,
LUCANUS –, Szent Lukács evangélista küzdelmes élete
címmel.

Taylor Caldwell amerikai írónő műve szenzációs fogadtatást ért meg a 20. század utolsó évtizedeiben az Atlanti-óceán mindkét partján, még Dél-Amerikában is.
Manapság Szent Lukácsot, mint az Újszövetség harmadik könyvének szerzőjét tartjuk számon. De kétezer évvel ezelőtt ő Lucanus volt, görög, szerető ember, korának kiváló orvosa, a szegények és a rabszolgák elkötelezett gyógyítója. A keresztre feszítés után beutazza Júdea hegyeit és pusztaságát, és igyekszik minél többet megtudni Jézus életéről és tanításáról. Kikérdez mindenkit – Máriát, Jézus anyját is beleértve –, aki ismerte és hallotta prédikálni. A beszámolókat összegyűjti, írásba foglalja, és ez az a mű, amit ma Szent Lukács Evangéliumaként ismerünk.

Olvassa tovább! →

,,Szenteskedő” szemlélődés…

NEM BÁLVÁNYIMÁDÁS!

Juhász Ferenc atya exkluzív tárlatvezetést tartott a Miskolci Galéria Az áhítat pillanatai című – a kassai múzeum faragott (szepességi) szentjeit bemutató – kiállításán. Sokat mesélt a szentekről, és elő-előjött a protestáns egyházak által a katolikusok felé gyakran hangoztatott, elszomorító vád, a bálványimádás is…

Szeretettel ajánljuk videóinkból: Város felé nyitó kálvária ITT
Az áhítat pillanatai – a tárlatról a művészettörténész
Bártfa – Templom az ablak(ok)ban ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot ? –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.