Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Mindszenty József bíboros-hercegprímás
52 évvel ezelőtt,
1971. október 23-án érkezett meg Bécsbe,
a Pázmáneumba, ahol élete hátralévő éveit töltötte
Mindszenty József, a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb XX. századi alakja, a nyilaskeresztes és a kommunista uralom által is üldözött esztergomi érsek, bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása a Vatikán és a magyar állam között létrejött megállapodás következtében 1971. szeptember 28-án hagy(hat)ta el az amerikai nagykövetséget (ahol tizenöt éven át tartózkodott) és ezzel egyidejűleg Magyarországot. Hosszú meghurcoltatásából és a diplomáciai szükségvédelemből való szabadulása után először VI. Pál pápát kereste fel, majd 1971. október 23-án megérkezett Bécsbe, a Pázmáneumba. Az osztrák fővárosban élő magyarokkal 1971. november 19-én találkozott először az első nyilvános szentmiséjén. 1975. május 6-án bekövetkezett haláláig a hercegprímásnak a Pázmáneum volt az otthona, innen látogatta a világban szétszóródott hívő magyarok közösségeit.
Mindszenty Józsefet Bécsben nemcsak a politika és a közélet gyanakvása fogadta, hanem a hívők, élükön Franz König bíboros, bécsi érsek testvéri szeretete is. Ahogy König bíboros fogalmazott: „Mindszenty bíboros sorsa nemcsak a magyar, hanem immár az osztrák egyház történetével is összekapcsolódott.” Ezt jelezte, hogy halálának bekövetkezésekor, 1975. május 6-án megszólalt a Pummerin, Ausztria legnagyobb harangja – amely csak szilveszterkor, nagyobb keresztény ünnepek idején és a pápa, illetve a bécsi főpásztor halálakor szólal meg –, az osztrák közszolgálati média, az ORF pedig megszakította adását, hogy bejelentse a hercegprímás halálhírét. König bíboros szavait igazolja az is, hogy az Irgalmasrendiek Kórházában – ahol Mindszenty távozott az élők sorából – felállított szobrát mindig friss virág ékíti. Az osztrákok hercegprímás iránti megbecsülésének tanújele az is, hogy 2012-ben a Pázmáneumban Christoph Schönborn bíboros is megtisztelte jelenlétével az emlékezőket és a Mindszenty előtti főhajtásban a társuk volt. Ez fontos gesztus volt az osztrák katolikus egyház részéről, állapította meg az akkor szintén odalátogató magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, aki így foglalta össze, drámai tömörséggel, Mindszenty bíboros üzenetét a mai magyarság számára: „Cél iránti alázat.” VI. Pál pápa pedig a hit hősének, az erősség bajnokának nevezte Mindszenty Józsefet. „A megtörhetetlenségét, szókimondását becsülik benne világszerte mindmáig” – mondja a sokat szenvedett főpapról Varga János, az intézet rektora.
A Pázmáneumban évről évre megemlékeznek a hercegprímás érkezésének évfordulójáról. Egyik ilyen alkalommal Varga János úgy fogalmazott: „Mindszenty József Istentől kapott küldetésnek tartotta papi és főpásztori szolgálatát. Számára nem a saját személye volt fontos, hanem az a történelmi szerep, amit a Gondviselés rá bízott. Nem a saját szenvedését akarta az emberek elé tárni, hanem a kommunista rezsim ateista, népellenes, emberiesség-ellenes voltát. Meggyőződése volt, hogy a kommunizmus nemcsak a magyar egyház és nemzet számára jelent végzetes veszélyt, hanem az egész emberiség számára is.” „Mindszenty hercegprímásnak volt jó néhány keresztje: a meghurcoltatás, a kínzások, a börtön, a háziőrizet az amerikai nagykövetségen, a száműzetés, az esztergomi érseki szék üressé nyilvánítása, de mindezeket Krisztus keresztjéből való részesedésként, hittel hordozta. Ez tette őt mindvégig hűségessé, hőssé, fehér vértanúvá.”
A Pázmáneum egyik korábbi megemlékezését (2015) Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár is megtisztelte jelenlétével és szavaival. A kereszténydemokrata politikus rámutatott: Mindszenty József bárhová is került az életben, plébánosként, a magyar katolikus egyház vezetőjeként, majd száműzött főpásztorként egyaránt mindig tudott újat teremteni. Építeni tudott közösségeket, plébániákat, templomokat, és építeni tudta a lelkeket, amelyeket az Úristen rá bízott. „Érdemes megtanulni tőle és követni őt abban, hogy bármilyen élethelyzetben vagyunk, a csüggedésnek nem szabad teret adni. S ha mégis úrrá lenne rajtunk a csüggedés, merítsünk erőt Mindszenty József példájából, aki mindig újra tudta kezdeni az életét. Bármilyen diktatúrát kellett elszenvednie, mindig egyenes és következetes maradt. Kun Béláék diktatúrája alatt is letartóztatták, mégis fölemelte szavát a bolsevizmus ellen. Amikor ugyanúgy fölemelte szavát a fasiszta diktatúra ellen, ismét elfogták, elhallgattatták. ’45 után a kommunisták is börtönbe vetették, és évekig elvették tőle annak a lehetőségét, hogy a magyar katolikus egyházat vezethesse. Majd következett az ’56-os forradalom utáni tizenöt év az amerikai nagykövetségen. Kiérve a szabad világba pedig egy újabb ideológia ellen, a liberalizmus azon ága ellen kellett küzdenie, amelyik ugyan azt vallja, hogy mindenkinek mindent szabad, de a vallásos, keresztény hitű embert megszólja, avíttnak, majdhogynem szégyenletesnek tekinti. De Mindszenty a nyilasok, a bolsevikok, a kommunisták és később a liberálisok üldözését nemcsak hogy el tudta méltóan fogadni, hanem követendő iránymutatást is adott számunkra. Nekünk pedig, ahogy kimondtuk annak idején, hogy a fasizmus és a kommunizmus üldözötteit meg kell védenünk, és hogy mindazok, akik a diktatúrákat fenntartották, gazemberek, ugyanúgy ki kell mondanunk ma: nem fogadhatjuk el, hogy olyanok vádolják Magyarországot diktatúrával, akik évtizedeken át nem emelték fel szavukat a diktatúra ellen és nem igyekeztek megbuktatni azt. Ki kell mondanunk, hogy most azok akarnak rendet teremteni a világban, akik több országban békétlenséget okoztak, azok oktatnak ki bennünket, akik a liberális diktatúrájuk következtében előidézték Európa vesztébe rohanását. Ők nem a keresztény Európa értékeit akarják megvédeni, hanem csak egy rövidtávú gondolkodás eredményét akarják szolgálni, nem nézik azt, hogy gyermekeink, unokáink, dédunokáink milyen országban és milyen földrészen fognak élni. Mindszenty József emléke mindenkit figyelmeztet a kötelességére, feladatára, a kitartásra. Ha mi keresztény Európát szeretnénk, keresztény kultúrkörünket szeretnénk megőrizni, akkor föl kell emelnünk a szavunkat ma is, amikor látszólag nincs diktatúra, látszólag mindent szabad, mégis sokan azt gondolják, hogy csak nekik van igazuk, mindenki mást lehurrognak és a legkülönbözőbb negatív jelzőkkel illetnek” – hangoztatta akkor Soltész Miklós, egyúttal megköszönte mindazok állhatatos kitartását, akik évről évre megünneplik Mindszenty József emlékét. „Remélhetőleg eljön az az idő, amikor a boldoggá avatása valóban meg fog valósulni” – tette hozzá az államtitkár.
Megemlékezés 2023-ban
Alapításának 400. évében a bécsi Collegium Pazmanianum tisztelettel hívja a hősök emléke előtt fejet hajtani szándékozókat a 2023. október 23-án, hétfőn 18 órakor tartandó szentmisére a Pázmáneum kápolnájába (1090 Wien, Boltzmanngasse 14., III. emelet) és az azt követő koszorúzásra, megemlékezésre Mindszenty József hercegprímás Bécsbe érkezésének 52. és az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 67. évfordulóján. Köszöntőt mond: Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország ausztriai nagykövete. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
Varga Gabriella
Az előző rész: – Gyalog Grácból Mariazellbe ITT
Az Életünk – Az európai magyar katolikusok lapja kiadását gondozó Misszió Média Lap- és Könyvkiadó Kft. szervezésében és koordinálásával az idei év folyamán létrejön egy a magyarság elmúlt 103 évének politikatörténeti, egyháztörténeti, kultúrtörténeti, irodalomtörténeti, művészettörténeti, helytörténeti, családtörténeti… fejezeteiből merítő, 103 írásból álló gyűjtemény. A cikksorozat ötven eleme a miskolci Új Misszió katolikus folyóirat nyomtatott és online kiadásában, más darabjai a torontói Kalejdoszkóp irodalmi-kulturális magazin internetes oldalán és az Életünk újság papíralapú változatában jelennek meg, valamennyi eleme pedig, sorszámmal ellátva, az Életünk újság webes felületén (www.eletunk.net) érhető el. A program együttműködő partnerszervezete a kanadai Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub, az újfehértói székhelyű Debreceni Magvető Alapítvány és a miskolci Új Misszió Alapítvány, támogatója pedig mások mellett a Bethlen Gábor Alap. A projektet vezeti és a cikksorozatot szerkeszti annak kezdeményezője: Varga Gabriella.
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981. Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot 