Versekkel a békéért 2.

Legyél a béke követe címmel rendeztek szavalóversenyt Miskolcon, melynek egyik 2. helyezettje Tóth Csaba lett, Reményik Sándor: Béke c. versével. A másik 2. helyezett pedig Polgár Dániel, Tóth Árpád: Rozskenyér című versével.
Szeretettel ajánljuk:  – Beszámoló a rendezvényről ITT
– A verseny első helyezettjeinek szavalatai ITT
– Hortai Rita, a verseny főszervezője és Mikita Dorka Júlia zsűritag közös szavalata – Sík Sándor: Szent István-himnusz ITT

Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot 🙂

A VERSEK ITT OLVASHATÓK:

Reményik Sándor: Béke

Valami furcsa összehangolódás,
Valami ritka rend –
Széthúzó erők erős egyensúlya,
Mély belső bizonyosság idebent –
Bizonyosság arról, hogy élni jó,
Szenvedni elkerűlhetetlen,
Szeretni tisztán: megistenülés,
Meghalni szép –
S a Kifejezést meglelni mindezekhez,
Megtalálni a felséges Igét:
Az Igét mindezekhez:
A Béke ez.
Orkán ordíthat aztán odakünt,
Robbanhat ezer bomba: kárbament,
De kárt nem okozott.
Bent:
Csend.
A Béke itt kezdődik.
Bent:
Csend.
Isten hozott.

Tóth Árpád: Rozskenyér

Ó-Tátrafüred
Nézem a homorú völgyet,
A tárt ölű lapályt:
Nagy, ősi fenyőfa-teknő,
Mit vén idők véseje vájt.
A jámbor tót falucskák
Mint békés rozskenyerek
Töppednek a barna teknőn,
Mind oly szelíd s kerek.
Falusi, kerek kis sorsok
Jóízét érezem,
A sok apró, messzi tornyot
Simogatni nyúlna kezem:
Ó, falvacskák, kiket a béke
Hűs kovásza dagaszt,
Békételen szivemnek
Izenjetek vigaszt!
Már esti homályban ültök,
Csak itt fenn sajog a táj,
Fátylasodó szememnek
Hunyó nap bús tüze fáj;
Hunyó, rossz nap parázsa
Szívembe ette magát, –
Kis falvak, pöttömnyi békék,
Adjatok jóéjszakát…
Álmodjam rólatok ma!
Míg csöndetek takar,
Pelyhes csönd, szívig és állig,
Tán zsongul az árva zavar,
Rámsimítja az álom
Sugárzó, szép tenyerét,
S kiformálja szivemből
A béke rozskenyerét.