
,,…Egész létük ajándék és üzenet az embervilág számára: szépség, szabadság, gyönyörű repülés, élet, növekedés, játék, derű, áldozat, hazavágyódás… Egy spanyol mondás szerint anyját öli meg, aki fecskét öl. A magyar nép ISTEN MADARÁNAK nevezi, s azt tartja, hogy aki vendégszeretően fogadja a fecskét, annak házába nem üt a mennykő, aki pedig leveri fészkét, az megbűnhődik érte…”
A néphagyomány szerint a fecskék március 18-19-20-án érkeznek, a meleget zsákban hozó Sándor, József és Benedek neve napján.
Hihetetlen és érthetetlen, hogy a magyarság korábban oly’ kedves madarát, a fecskét a mai kor (lelketlenebb ?) embere sem városon, sem vidéken nem tolerálja: leverik a fecskefészkeket, az épületek eresze alá pedig tüskesort szerelnek, hogy ne telepedhessenek meg újra a madarak. Ez a mentalitás az egyik komoly oka, hogy a nyarukat nálunk töltő fecskék létszáma évről évre folyamatosan, szemmel láthatóan csökken. De ok a környezetszennyezés vagy a meggondolatlan hulladékkezelés is.
Olvassa tovább! →