FEJEZETEK A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK
ELMÚLT 103 ÉVÉBŐL
„A vallásügyi megbízott leforrázva távozott”
Lukácsovits Magda csomaközi mennyezetfreskójának történelmi háttere
Az 1950-es évek végén a világegyházban nagy változások történtek. 1958. október 10-én meghalt XII. Piusz pápa. Helyében – XXIII. János néven – Angelo Giuseppe Roncalli velencei pátriárkát választották meg pápának. A Vatikán politikája az ő ideje alatt (1958–1963) teljesen új irányvonalat vett, különösen ami a kommunista országok kormányaival való kapcsolatot illeti. Ez az úgynevezett keleti politika elsősorban a pápa jóságos, megnyerő, másokat messzemenően megérteni akaró egyéniségének, továbbá egy sereg nagy vatikáni diplomataegyéniségnek volt köszönhető. Ez utóbbiak abból a meggondolásból indultak ki, hogy a kommunizmus csakis egy nagy világégés esetén bukhat el. Az is világos volt előttük, hogy a kommunista országok vezetői a vallást tövestől ki akarják tépni alattvalóik lelkéből. Noha még a legateistább országokban is élt egy földalatti egyház, csak idő kérdése volt, hogy mikor esik le az utolsó kereszt is a – nemegyszer múzeumokká, sporttermekké, mozikká átalakított – templomokról. A Rendkívüli Ügyek Kongregációjában a bíborosok arról folytattak élénk eszmecseréket, hogy mily módon juthat levegőhöz az a sok katolikus hívő. Elhatározták tehát, hogy az Egyház nyit az ateisták felé, és közben „megpróbálja gyermekei számára összeszedni az önkényuralom asztaláról lehulló becsületmorzsákat”.