…A költő munkássága az évfordulótól függetlenül is jelen van. A budapesti Nemzeti Színház például a közelmúltban újította fel János vitéz c. előadását, amelyet 2014 óta játszik nagy sikerrel a társulat… A produkció igazi családi színház: mozgalmasságával, sokszínű humorával, költőiségével, ötletgazdag és nagyszabású látványvilágával minden korosztályt meg tud szólítani.

Az Országgyűlés Petőfi Emlékévvé nyilvánította a költőfejedelem születésének 200. évfordulója jegyében a 2022-2023-as éveket: „Az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan megemlékezések, rendezvények szervezését, oktatási anyagok és művészeti alkotások készítését, amelyek Petőfi Sándor életművével kapcsolatosak és hozzájárulnak a méltó emlékezéshez…” – olvasható a határozatban. A megemlékezéssorozat az iskolai tanévhez igazodik, kiemelt időszaka 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között lesz… De már megjelentek a Petőfi-emlékévhez kapcsolódó első pályázatok, s hallhatunk nagyszabású tervekről, köztük a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó Petőfi-kiállításának megújításáról.

Gyönyörű beavatási szertartás

A költő munkássága az évfordulótól függetlenül is jelen van. A budapesti Nemzeti Színház például a közelmúltban újította fel János vitéz c. előadását, amelyet 2014 óta játszik nagy sikerrel a társulat.
A produkció igazi családi színház: mozgalmasságával, sokszínű humorával, költőiségével, ötletgazdag és nagyszabású látványvilágával minden korosztályt meg tud szólítani.
A produkció dramaturgja, Szász Zsolt így jellemzi az előadást: ,,Vidnyánszky Attila ezt a rendezését kettős értelemben is beavató színháznak szánja. Egyrészt mert a szereplők zöme kaposvári és budapesti színi növendék, akik számára ez az első jelentős bemutatkozás. Másrészt mert a rendező egyfajta stáció-dramaturgiával közelíti meg a történetet, hogy a főszereplő próbatételes kalandsorát a mai gyermek-néző is a sajátjának, a hőssé válás hiteles példájának tekinthesse.”
Az előadás rendezője pedig így vall Petőfi művéről és annak színpadi megvalósításáról: ,,Petőfi azt sugallja, hogy egy tisztességes, hűséges tettsor végén egy lélek jutalmul megkapja élete szerelmét, a tiszta Iluskát. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy Tündérország a szülőfalujában van, mint Kacsóh Pongrácnál – nekem egyébként tetszik ez a megoldás –, vagy egy mesés helyen, vagy akár egy szigeten. Az irodalmi alapanyagokkal gyakorlatilag bármit megtehet a rendező – én is nagyon szabadon kezelem őket –, de üzeneteket nem szabad megváltoztatni, hűnek kell maradni a szerző szándékához. ‘És amerre mentek, s beszállásozának, / Induláskor gyakran sírtak a leányok’ – írja Petőfi a címszereplőjéről, aki azonban mindvégig ellenáll a csábításnak. Még a francia király ajánlatát is visszautasítja, mert a szívében ott van Iluska. Ezek után – ha hűek vagyunk a mese szelleméhez –, jutalom jár neki… Arra törekszünk, hogy a Csongor és Tündéhez hasonlóan rámutassunk: létezik egy másik dimenzió, és nem kell rakétára ülni ahhoz, hogy átlépjünk egy másik világba. A János vitéz szerkezete ennek kifejezésében különben segítségünkre van ebben: azt lehet mondani, hogy amolyan kétkörös költemény. Petőfi először addig írta meg a történetet, hogy Kukorica János ráborul Iluska sírjára. Ha figyelmesen olvassuk a művet, rájövünk, hogy ami ezután következik, a második kör a halál birodalma. Ebből a szemszögből olvasva igazi egzisztencialista alkotás. Lenyűgöző mű, talán túl hamar tanuljuk az iskolában, s hamar elfelejtjük, pedig egy gyönyörű beavatási szertartás.”
Kukorica Jancsit Berettyán Sándor formálja meg, partnerei között találjuk Szűcs Nellit, Szász Júliát, Barta Ágnest, Varga Józsefet, Herczegh Pétert.
M. G.
Az előadásról készített fotóink ITT tekinthetők meg

– Szeretettel ajánljuk: – Petőfi Sándor: Magyar vagyok (Segesváron) ITT
– János vitéz junior – (kaposvári színművészhallgatók széphalmi előadásából) ITT
– Petőfi Sándor: Szeptember végén című verse IDE KATTINTVA (különleges előadásban)

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.