,,A magyar az ördög nyelve!” – hallhatták egyházi személyektől is a moldvai csángók, akik – mondhatjuk talán: többszáz, de az biztos, hogy – több, mint száz éve küzdenek azért, hogy anyanyelvükön szentmisét hallgathassanak, engedélyezzék ezt számukra az egyházi elöljárók. Ám a legmagasabb egyházi vezetés nem értékelte/segítette az egyes területeken tömbben élő, a régi magyar határokon kívülre vándorolt csángó magyarok anyanyelvükhöz való ragaszkodását, sőt, a román nyelv erőszakos (egyházi) terjesztésével asszimilációjukat segítették…
Képünkön: csángó zászló, szép magyar felirattal
Csak rövid időszakokban, helyileg elszórtan, magánkezdeményezések erősítették anyanyelvi identitásuk és katolikus hitük párhuzamos megőrzését.
Az idők során hazai érsekeink folyamatosan kérvényezték a lehetőséget az aktuális egyházfő felé is. A korunkig megható kitartás még szeretett Szent II. János Pál pápánkhoz is elvezette a csángó magyarok küldötteit: akkor tudatták vele személyesen kérésüket, amikor 1991-ben hazánkba látogatott. De ez a találkozás sem hozott eredményt…
A ’90-es évek közepén, mikor már igazán időszerű lett volna lépni, még mindig időhúzási ,,technika”volt, hogy csángó nyelvre akarták lefordíttatni a liturgia szövegét. Régi téveszme, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv. Pedig pont annyira magyar, mint bármely tájnyelvünk a palóctól a szabolcsiig –, és ezen nem változtat az sem, hogy régebbi nyelvi elemeink is fellelhetők benne. De hogy nem román, az biztos…
De egy másik furcsa indoklás is felmerül az örömteli MTI-hírben (lásd alább), amire csak azt kérdezhetjük: miért baj az, ha valaki az államnyelv ismerete mellett mégis igényt tart arra, hogy anyanyelvén is dicsérje Istent?! D. K.
Lesz magyar mise a csángóknak
Az MTI híradása szerint végre megtört a jég: a jászvásári római katolikus püspökség engedélyezte, hogy havi egy magyar misét tartsanak Bákóban. A híradás szerint a Bákó főterének szomszédságában levő Szent Miklós-plébániatemplomban minden hónap utolsó vasárnapján tartanak majd magyar misét, amelynek celebrálására Felix Mariut forrófalvi (Faraoani) és Andrei Varga bogdánfalvi (Valea Seaca) plébánost kérték fel.
Amint Nyisztor Tinka néprajzkutató, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) vallási ügyekért felelős vezetője elmondta: a Jászvásári Püspökség 1884 óta íródó történetében először fordul elő, hogy az egyházmegye területén annak vezetése által elrendelt rendszeres magyar nyelvű misékre kerül sor.
A moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kéréseit mindeddig elutasította az egyházmegyét 1990 óta vezető Petru Gherghel jászvásári püspök, aki korábban kijelentette: csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet.
„Én annyit sírtam a jászvásári püspökségen, hogy még a kövek is megpuhultak volna, de tíz papot állítottak szembe a delegációnkkal, és azt magyarázták, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv” – idézte fel a néprajzkutató, aki tanulmányai után visszatért a szülőfalujába, Pusztinába.
Megjegyezte, a küzdelmük három évtizede alatt kihalt Moldvában egy olyan generáció, amely sóvárogta a magyar misét, és alig tudott románul. Azt is hozzátette azonban, hogy ez idő alatt a papok egy új generációja is megjelent, akik már jobban megértik a hívek igényeit.
Zsúfolt templom, mély szakralitás az első misén IDE KATTINTVA
Kapcsolódó videórészlet a miséről – közzétette: SZÉKELYHON
(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)
AJÁNLOTT VIDEÓINK:
Magyar Hiszekegy – a költőnő szülőhelyén, a felvidéki Jánokon ITT
Pósa Lajos: Magyar vagyok – megzenésített vers ITT