REPRÓ-rovat – A hihetetlent legyőzi a hit

Több, mint 10 éve, hogy Gyergyószentmiklóst kiválasztotta a Szűzanya, hogy ott ikonja könnyezése által különös kegyelmeket közvetítsen. A kezdetekről felidézett cikkünk az Új Misszió folyóirat 2008. júliusi számában jelent meg. Alatta összefoglalót olvashatnak 2018 februárjában megtartott évfordulós rendezvényről.

Hogy mikor indul el a könnycsepp, az csak néha tűnik fel, de az útját jól lehet követni. Az előbb például még az ajkánál volt, már jól látszik, hogy legördült a nyakáig — mutatja a templom ortodox papjának felesége, Paul Sarolta a meghatott, csodálkozó társaságnak. ,,Gombócos” torokkal simítjuk végig tekintetünkkel a Szűzanya szemétől lefelé húzódó nedves csíkot – amolyan könnybarázdát. Felemelő érzés eredetiben látni. Hihetetlen, persze –, de a hit az erősebb… Igen, Mária sír a gyergyószentmiklósi templomban. A zarándokok többsége számára kérdőjel nélkül…

– Egy nagy, gyöngyszem nagyságú könnycsepp volt az első, (2008) február 17-én. Lassan gurult egyre lejjebb. Férjem, a parókus figyelt fel rá, hogy könny gyűlt a kisdedet tartó Madonna szemébe. Odahívta a kántort, aki először semmit nem látott, de mikor észrevette a cseppet, rögtön letérdelt ­­– idézi a gyergyószentmiklósi görögkatolikusoknak épült, ma az ortodoxok által használt templom Mária-ikonja könnyezésének kezdetét Sarolta asszony.
Keresik sokan a „huncutságot”, trükköt, vagy tudományos magyarázatot: egy fafeldolgozó szakember szerint a fából akár száz év után is előbukhat gyanta(szurok), talán az folyik végig a képen. A restaurátorok pedig a páratartalomnak tulajdonítják a jelenséget. De hadd jegyezzem meg, hogy a kép nem üveg alatt van, sőt, még csak nem is a falon, mindkét esetben elfogadhatóbb lenne talán a párásodás felvetése. No és miért pont a szemétől indul a nedvesség? (Jelzem, az egyik ,,párahívő” elmélete már meg is dőlt, hisz azt mondta: majd ha nagy melegben is könnyezik, akkor elhiszi. És hát egy-két meleg napon már túl vagyunk…) A tudósok tanakodnak, a hívek hisznek… Ez így természetes.
Legendák élnek a városban a Szűzanya-ikonnal kapcsolatosan. Az 1800-as években egy tűzvész során leégett a korábbi templom, ám ez az ikon és egy fából készített kereszt sértetlen maradt.
– A könnyező kép már 108 éve ugyanazon a helyen áll – mondja Paul Sarolta. – De persze sokkal régebbi, hiszen előtte a másik templomban volt. Sajnos az archívumon ,,keresztül ment” két világháború, így dokumentumok nem nagyon maradtak. Nem tudjuk például azt sem, ki festette… A fatemplom után a jelenlegi kőtemplom 1900-an épült. Természetes, hogy központi helyre tették benne a tűzesetet sértetlenül átvészelő ikont: a főoltárt díszíti. A búcsú napja a Szűzanya születésnapja: szeptember 8.
A történészek szerint Mária Terézia korában az itt lévő görögkatolikus templomban a miséket magyarul tartották. Miután az épület leégett, helyére is görögkatolikus templom került, mely 1947 óta az ortodox egyházé.

„Égi illatú” zsebkendő

Papírzsebkendőt vesz elő zarándokcsoportunk egyik tagja, s kérésének – hadd töröljük le a nedves keretet, s vigyünk haza könnylenyomatot” –, enged Sarolta asszony. Egy férfit kér a csoportból, törölje le a keretet (az ortodoxoknál nők nem mehet-nek a szentélybe.) S mikor beleszagolunk a zsebkendőbe… ismerős, erőteljes illat… Rózsa? Igen, vannak ilyen illatosított rózsafüzérek. De a képet nem illatosította senki. Legalábbis „idelentről”. A szentélyben nem terjeng rózsaillat, nem árad a kép környékéről sem. Csak ezen a zsebkendőn, s csakis azon a részen, ahol hozzáért a kerethez…
– Természetes, hogy egy-egy ilyen eset megosztja az embereket – mondja a parókusfeleség. – Az Egyház egyelőre meghagyja a hetőséget: aki akarja, hiszi, aki nem, az nem. Mindkét kategóriában sokan vannak. A „hitetlentamások” meg akarják érinteni Jézus sebeit, vagyis csak akkor fogadják el a könnyezés tényét is, ha valamilyen ,,földi módon” bebizonyítják nekik. Ami nem könnyű. Ahogy az ellenkezőjét is nehéz kideríteni. Folynak vizsgálatok, időről időre érkeznek egyházi emberek, világi szakértők. A végső szó kimondása bizonyára nem történik meg a közeljövőben…

Vélemények a világhálóról – ANNÓ

„Minden csoda azért történik, hogy higgyük! Imádkoznunk kell minden nap a 3 koszorú rózsafüzért! Nehezen megy nekem is, bevallom, de én ezt a sátán mesterkedésének fogom fel, és, küzdök ellene. Mondom, mert tudom: Égi Anyánk csak a mi imáink által tud rajtunk segíteni, a hitetleneket megtéríteni, a világot a pusztulástól megmenteni! Mint mindig mondotta, a fiataljaink nagy veszélyben vannak, a sátán őket támadja legjobban!… Imádkozzuk minden nap a rózsafüzért, mondjuk együtt, egy szájjal, egy szívvel az emberiség megmentéséért!”— írja valaki azon a levelezési fórumon, amelyen az ikon több hónapja folyamatos könnyezéséről beszélgetnek, vitatkoznak az emberek. Szerepelnek itt a csoda tényét elutasító és erősítő vélemények egyaránt… „Szinte minden évben `könnyezik’ egy ilyen festmény, hol itt, hol ott, valami istenhátamegetti kis faluban. Egy trükkről van szó, hogy az ingerszegény környezetben élők is beszélhessenek — írja valaki, de „rákontráz” a másik hozzászólás: „Aki nem hisz a jó Istenben, úgysem fogja ezt érteni, hisz az emberek többsége csak a kézzelfogható dolgokban hisz. Imádkozni kellene értük is. Személyesen több csodát éltem már át, ami bizonyítja, hogy a Szűzanya mindenkit megsegít a bajban, de ehhez hit kell és szeretet…”
Dobos Klára

A kegyhelyek az imahadjárat bástyái

,,A gyergyói csoda felhívja a figyelmet, hogy itt az Istenszülő Szűz Mária különös kegyelmeket akar közvetíteni” – hangzott el azon az ünnepi eseményen, amelyet a gyergyószentmiklósi, egykori magyar görögkatolikus templom oltárképe könnyezésének tízéves évfordulója alkalmából tartottak. A (2018) február 17-i rendezvény résztvevői előadások, tanúságtételek, filmvetítés keretében ismerkedtek a Mária-ikonokkal és azok jelentőségével, szentmisén adtak hálát a gyergyói ikonkönnyezés kegyelmeiért. Az eseményen részt vett Kocsis Fülöp metropolita is, aki a kegyhelyek XXI. századi fontosságáról tartott előadást.

Az ünnepi eseménysornak a Szent Miklós római katolikus plébánia és templom adott helyet. Amint azt a házigazda, Portik-Hegyi Kelemen főesperes kifejtette, az egyetemesség, a nyitottság az, amiért a római katolikus egyház befogadja a keleti rítusú egyház rendezvényét. Mint mondta, a görög- és a és a római katolikusok ugyanahhoz az egyházhoz tartoznak. Összetartoznak az ünnepeink, lehetőségeink, még akkor is, ha más rítust használva imádjuk Istent, és közvetítjük Jézus üzenetét”. Utalt arra, hogy – ahogy országos szinten, úgy Gyergyószentmiklóson is – a kommunista hatalom 1948-ban betiltotta a görögkatolikus vallást, és tulajdonát ma az ortodox egyház birtokolja Gyergyószentmiklóson.
A Szűzanya tiszteletéről, a máriás kegyhelyek XXI. századi fontosságáról értekezve Kocsis Fülöp, a Görögkatolikus Metropólia metropolitája kifejtette, háborúktól dúló világunkban a „legnagyobb fegyvernek”, az imádkozásnak a bástyái kell legyenek a kegyhelyek. „A Mária-kegyhelyekre nem Mária miatt, hanem Jézus miatt megyünk. A Szűzanya Krisztust adja nekünk. Hozzásegít ahhoz, hogy felismerjük magunkban Jézust, és ezáltal megtapasztalhassuk, hogy isteni erő van bennünk” – hívta fel a figyelmet. A gyergyói ikon könnyezése miatt még nem vált kegyhellyé az egykori görögkatolikus templom, de jelentősége e nélkül is nagyon fontos – mutatott rá a metropolita. „Ez egy egészen különleges hely a magyaroknak, római és görögkatolikusoknak, ortodoxoknak egyaránt. A könnyező Mária-ikon késztessen minket arra, hogy felismerjük, hogy testvérek vagyunk. Fogjon össze minket” – fogalmazott.
– A gyergyói ikon azt üzeni, Isten velünk van – hangzott el Ivancsó István előadásában. Az ortodox egyház tiszte, hogy lefolytassa azokat a vizsgálatokat, amik megállapítják az ikon könnyezésének hitelességét, hogy az egyház csodaként könyvelhesse el a jelenséget. Amíg ez meg nem történik, addig az ember egyéni meggyőződésére van bízva, miként értékeli – mondta a teológiatanár. Ugyanakkor kijelentette, hogy meggyőződése szerint a gyergyószentmiklósi könnyező ikon kapcsán csodáról beszélhetünk. Gyergyószentmiklóson az Istenszülő Szűz Mária különös kegyelmeket akar közvetíteni. „Ezek a kegyelmek azok, amik a szeretetet, a testvériséget, a megbékélést szorgalmazzák, és a Jóisten felé emelnek bennünket”.
Bazsó-Dombi Attila görögkatolikus áldozópap missziósként foglalkozik a gyergyói könnyezéssel. Az ünnepi esemény szervezőjeként kifejtette, a katolikus egyház megünnepli az ajándékba kapott isteni kegyelmeket, ilyen ünnep a tíz éve kezdődött könnyezésre való megemlékezés is. „A kegyelem áradásának a helye kegyhely, más kérdés, hogy az egyház hivatalosan azzá nyilvánítja-e… A jubileumi ünnepléssel is szeretnénk felhívni a figyelmet ennek a csodálatos ajándéknak a fontosságára. A helyzet arra kötelez, hogy igyekezzünk előre vinni az Úr ügyét úgy, ahogyan a Szűzanya nekünk ezt megmutatja.” Forrás: Görögkatolikus honlap

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)