Bár a klímacsúcs nem volt ,,csúcs” – Trump elnök döntése mégis kárt okoz a világnak!
Katolikus hitem és a Párizsi Megállapodásról szerzett ismereteim alapján az a véleményem, hogy ha e világ átvészeli a klímaváltozás következményeit, az nem a COP21 konferenciának, hanem csak a Gondviselő Isten kegyelmének lesz köszönhető – mondta Fülep Dániel ökológus, aki kérésünkre összefoglalta a 2015-ös klímacsúcs eredményeit. A klímacsúcsról akkor Turkson bíboros úgy fogalmazott: „ha kudarcot vallunk, az emberiség becsukhatja az ajtót maga mögött.” Becsukhatjuk? – kérdeztük az ökológust.
Tavaly novemberben lépett hatályba a 2015. decemberében elfogadott párizsi klímaegyezmény, amely azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
Talán sokan emlékeznek még az ENSZ 1992-es riói konferenciára, ahol a klímaváltozással kapcsolatban megfogalmazták a szándékot, hogy korlátozni kell az antropogén eredetű globális felmelegedést. Azt követően 1997-ben fogadták el a Kiotói Megállapodást, amely előírja a „fejlett” országoknak, hogy 2020-ig legalább 18%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. 2009-ben a koppenhágai klímacsúcson nem született új globális megállapodás, 2012-ben viszont Dohában elfogadták a kiotói megállapodás módosítását, amely bevezette, hogy 2013– 2020 között legalább olyan igyekvő vállalásokat kell tenni, mint az előző időszakban. Így jutottunk el a Párizs melletti kicsiny Le Bourget városkába, ahol az elmúlt év végén rendezték meg az ENSZ 21. Klímakonferenciáját (COP21). A 195 országot érintő klímacsúcs utolsó utáni napjának estéjén végül egy olyan globális megállapodás aláírása történt meg, amelynek betartásával visszaszorítani remélik az éghajlatváltozást, egészen pontosan – az ipari forradalmat megelőző időszakhoz képest – 2 Celsius-fok alatt tarthatónak vélik az átlaghőmérséklet-növekedést, folytatva az erőfeszítéseket arra is, hogy a felmelegedés lehetőleg csak 1,5 fokos legyen. Ez utóbbi törekvés megtartása a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok nyomatékos kérése volt. Célul tűzték ki 2050-re, hogy a szén-dioxid kibocsátás mértéke egyenlő legyen a bioszféra természetes abszorpciós (elnyelő) kapacitásával. A környezetkímélő technológiákra való átállás ígéretével párhuzamosan a megállapodás általános, kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és ezzel a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel. A 195 országból 183 ország, 400 nagyváros és 114 amerikai nagyvállalat tett önkéntes felajánlást az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. A megegyezésben azt is ígérték, hogy az eredményesség érdekében 2023-tól ötévenként felülvizsgálják a célok teljesítésének folyamatát. Magyarország az Európai Unióval együtt egységes álláspontot képviselt. A jelenlegi vállalásunk 30%-os kibocsátás-csökkentés 2030-ig. Magyarország azt is vállalta, hogy 2020-ra 14 százalék lesz a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiamixen belül. Klímakutatók emlékeztetnek, hogy egy 2 Celsius-fok fölötti felmelegedésnek már visszafordíthatatlan következményei lennének: megváltozott csapadékviszonyok (aszály, árvizek), szélviharok, egyéb szélsőséges időjárási tényezők. Ahhoz, hogy a 2 Celsius-fokos emelkedés tartható legyen, az üvegházhatású gázkibocsátásnak 2025-ben nagyjából 11-13 milliárd tonnával, 2030-ban 15-16 milliárd tonnával kéne kevesebbnek lennie a felajánlott mennyiségeknél a becslések szerint. A Megállapodás tehát elégtelen: 2100-ra 2,7 és 3,5 Celsius-fok között lehet a globális hőmérséklet-emelkedés. A globális üvegházgáz-emisszió legnagyobb hányadát, 76 százalékot teszi ki a szén-dioxid, 16 százalékot a metán, 6-ot a dinitrogén-oxid és 2-t különböző fluor alapú gázok. A felajánlást tett országok a káros gázok kibocsátásának 95 %-áért lehetnek felelősek. A világ 10 legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója felelős az emisszió mintegy 70 százalékáért, így Kína (24%), az Egyesült Államok (15%), az Európai Unió (10%), majd India, Oroszország, Japán, Brazília, Irán, Indonézia és Kanada. Az egy főre jutó éves kibocsátást tekintve az élboly sorrendje: Katar, Egyesült Államok, Ausztrália, Oroszország, Németország, Nagy-Britannia, Kína és India. A 12 oldalt kitevő Párizsi Megállapodás és a hozzá csatolt mintegy 20 oldalas határozat 2020-tól való hatálybalépésének kettős feltétele van: a 195 részvevő ország közül legalább 55 államnak ratifikálnia kell az egyezményt, és a globális káros anyag kibocsátások 55 százalékát le kell fedniük.
,,Szent tehén”-sztereotípiák
A Párizsi Megállapodás látványosan kifejezett diplomáciai egyetértés közepette történt aláírásával az országok globálisan vállalták a célok teljesítését. Ugyanakkor komoly hiányosság, hogy az egyes országok vállalásait nem tartalmazza a dokumentum. Bár a gazdaságilag fejlett államok vállalták, hogy 2020-ig évente összesen 100 milliárd dollár támogatást adnak a fejlődő államok részére az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra és annak működtetésére, a finanszírozás felelős (pénzügyileg konkrét) megtervezése elmaradt. A dokumentum komoly szakmai hiányossága, hogy a klímaváltozással kapcsolatos sztereotípiákat „szent tehénként” kezeli, nem különbözteti meg az antropogén eredetű és a természetes klímaváltozást, valamint csak a szén-dioxidot veszi figyelembe, az egyéb üvegházgázokkal (metán, freonok stb.) nem számol. Tudományosan szinte biztosan állítható, hogy az emissziós értékek viszszaszorításának tervezett mértéke nem elégséges a kitűzött célok eléréséhez. A ratifikálás feltételei ugyan magasra teszik a mércét, a célok és az azok eléréséhez szükséges lépések között azonban elég homályos a kapcsolat. A konkrét vállalások a nem kötelező mellékletben szerepelnek, a kényszerítő jogi eszközök és a szankciók pedig teljesen hiányoznak. (Sajnos a korábbi klímacsúcsok megállapodásaiból is ,,kitáncoltak” utólag egyes országok, ez alapján a 2020-ra, 2050-re tett mostani nagy ígéreteket sem vehetjük készpénznek.) Katolikus hitem és a Párizsi Megállapodásról szerzett ismereteim alapján az a véleményem, hogy ha e világ átvészeli a klímaváltozás következményeit, az nem a COP21 konferenciának, hanem csak a Gondviselő Isten kegyelmének lesz köszönhető.
Az USA kilép a párizsi klímaegyezményből
S bár ahogy olvashattuk, a földnek, az emberiségnek csak kis segítséget adhat(na) a megállapodás, ám most az Egyesült Államok még ebből is visszavesz: kilépnek a 2015 végén Párizsban aláírt egyezményből – jelentette be Donald Trump. Az elnök szerint az amerikai munkásoknak nincs szüksége ártalmas megállapodásra, de kész arra, hogy újratárgyalja a feltételeket. Elődje, az egyezményt amerikai részről aláíró Barack Obama szerint Trump ezzel a kilépéssel elutasította a jövőt. Trump leszögezte: június elsejétőlaz Egyesült Államok beszünteti pénzügyi hozzájárulását a klímaegyezményhez, és nem költi tovább az amerikai adófizetők pénzét a párizsi egyezménnyel létrehozott Zöld Klíma Alapra sem.
Az amerikai püspökök közleményben is aggódnak
Az amerikai püspöki konferencia 2001 óta megfontolt cselekvésre és a klímaváltozásról folytatott párbeszédre buzdít. 2015-ben a Kongresszusnak címzett levelükben az amerikai főpásztorok a Katolikus Karitász (Catholic Charities) és a Katolikus Segélyszolgálatok (CRS) elnökeivel együtt arra ösztönözte az Egyesült Államokat, hogy írja alá a párizsi klímaegyezményt.
„Az Egyesült Államok püspöki konferenciája Ferenc pápával és az egész katolikus egyházzal együtt következetesen elismerte a párizsi egyezményt, mint fontos nemzetközi mechanizmust a környezetvédelem elősegítésére és mint a klímaváltozás enyhítésére szóló buzdítást. Az elnök döntése, hogy az USA nem tartja fenn elkötelezettségét a párizsi egyezmény betartására, súlyosan aggasztó.” – fogalmaz közleményében az Egyesült Államok püspöki konferenciája Trump döntése után. „Bár a párizsi egyezmény nem az egyetlen lehetséges mechanizmus a globális széndioxid-kibocsátás enyhítésére, egy hiteles alternatíva hiánya komoly aggodalomra ad okot” – írják az amerikai főpásztorok. „A Szentírás megerősíti a teremtett világgal való törődés és az egymás iránti szolidáris gondoskodás értékét. A párizsi egyezmény olyan nemzetközi megállapodás, amely előmozdítja ezeket az értékeket. Trump elnök döntése kárt okoz az amerikaiaknak és az egész világnak, különösen is a legszegényebbeknek és a legsérülékenyebb közösségeknek. A klímaváltozás hatásait már érzékeljük a tengerszint-emelkedésben, a jéghegyek olvadásában, az erősebb viharokban és a gyakoribb szárazságban. Csak abban reménykedhetünk, hogy Trump elnök konkrét javaslatokat tesz a globális klímaváltozás és a környezetvédelem kezelésére” – fogalmaznak az amerikai püspökök.