Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből – s a képhez íródott gondolatai:
„Ó Nagyasszony, nemzetünk reménye!” – kezdődik az ismert szentkúti ének. Augusztusban emlékeztünk meg Szent István királyról s arról a nagy tettéről, hogy halálos ágyán a magyar népet a Boldogságos Szűzanya oltalmába ajánlotta. Ennek majd’ ezer éve. Azóta a magyarság megtapasztalta az Istenszülő oltalmát. Ősi templomaink jó része nem véletlenül lett Mária tiszteletére szentelve.
Gondolatok Veres András püspök csíksomlyói szentbeszédből
,,Arra kérem minden magyar testvéremet …, kapaszkodjunk össze az imában, tudjunk őszintén megbocsátani egymásnak, akarjunk összefogni nemzetünk és hazánk sorsának jobbra fordítása érdekében, így teremtsünk békét önmagunkban, családunkban, országainkban, s legyünk egymás társai a köztünk szeretetben megvalósuló Isten országa építésében! Szüntessünk meg minden viszályt, haragot és széthúzást! Segítsük egymást, hogy minden jó cél, minden nemes szándék közös életünk fejlődését és gazdagodását szolgálja! A Magyarok Nagyasszonya legyen ebben segítőnk!”
Kis kápolnát állíttatott a Szűzanya tiszteletére a bükki füvesemberként is ismert Szabó György, barátjával, Ladányi Józseffel. A Magyarok Nagyasszonya-szobor az úgynevezett Galozsnya hegyen vigyázza a pihenni, gyógyulni vágyó kirándulókat, ahol a helyi legenda által Boldogasszony-kőnek nevezett szikla is található. A szobrot 2013-ban áldotta meg Böjte Csaba ferences testvér.
,,Szent sziklaként ugyan nem helyénvaló emlegetni, ahogy sokan teszik, de elmenni oda és imádkozni nyugodtan lehet. A fák hűvösében, távol a világ zajától, ahol úgy érzi az ember érzékeny szíve, hogy különösen közel van hozzá az Ég, miért ne csendesedne el, miért is ne fordulna Máriához, a betegek gyógyítójához, a bűnösök oltalmához, a szomorúak vigasztalójához, a keresztények segítségéhez? – írta Erdődy Imre atya, az Új Misszió egykori lelkiatyja, mikor először foglalkoztunk a legendás hellyel. (Felvételünk 2014-ben készült)
A Bükkszentkereszten élő – ,,bükki füvesemberként” is ismert – Szabó György az úgynevezett Boldogasszony-kőnél barátjával kis kápolnát állíttatott, benne ,,Mária, a Magyarok Nagyasszonya”-szoborral. Kisvideónkban elmeséli a kőhöz kötődő kedves Szűzanya legendát, s azt is, miért és hogyan született a kápolna-állítás gondolata. (A szajkót ábrázoló zárókép Mikita Gábor felvétele.) Kisvideónk 2014 őszén készült.
A cookie-k segítenek szolgáltatásaink biztosításában. További információ itt! Szolgáltatásaink igénybevételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. Ok!
Adatvédelem & Cookie szabályzat
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.