Barokk zene barokk templomban – Ave Maria

Hogyan ,,írta felül” Bachot Gounod?

A barokk korszakban sok egyházi zene született, többek között ezekből hallhatott néhányat a Miskolc-mindszenti templom közönsége 2018. február 11-én Szurasenkó Dániel, Balázs Adrienne és Kékes Zsuzsa előadásában.
Az érdekes zenetörténeti kiegészítést a videó alatt olvashatják.

Hogy miért az Ave Maria latin szövege került Bach és Gounod ,,közös” művéhez, arról nem szól a zenetörténet, a ,,társszerzőségről” viszont maga Gounod számolt be Munkácsy Mihálynak és Bloch Józsefnek.

A magyar hegedűművész és pedagógus örökítette tovább a történetet, mely megjelent a Zenei Szemle című folyóirat 1918. évi 5. számában. Bloch József ifjú korában Párizsban végezte zenei tanulmányait, s rendszeres látogatója volt Munkácsy Mihály palotájának, ahol együtt muzsikált a festőművész feleségével. Munkácsyné egy alkalommal megkérte, hogy muzsikálás helyett inkább menjen be férjéhez a műterembe, mert nem érzi jól magát, és biztosan felvidítaná, ha egy honfitársával anyanyelvén beszélgethetne.  Néhány percnyi beszélgetés után az inas jelentette, hogy ,,Monsieur Gounod” érkezett. A fiatal zenészt lenyűgözte az idős Gounod egyénisége, szeretetreméltósága és különösen megmaradtak emlékezetében azok a szavak, amelyekkel Gounod elmesélte Ave Mariájának születését:

– Mint fiatal muzsikus a rajongásig szerettem Bachot; ma is szeretem és bámulom, de akkor különösen imádtam és istenítettem, főleg a preludiumait és fúgáit. Ahogy így gyakran az első számú Preludiumba elmélyedtem, olykor egy különös érzés vett rajtam erőt úgy éreztem, mintha ott hiányoznék valami, mintha egy burkolt, elrejtett dallam lakoznék benne, melyet csak ki kell hámozni, mely napvilágra kívánkozik. De hosszú ideig visszaszorítottam ezt a gondolatot, mert végre is Bachot javítani vagy kiegészíteni csak nem lehet! És mit szólna ehhez a világ? Sokáig magamba fojtottam a dolgot, míg egyszer csak mégis fölülkerekedett, erősebbnek bizonyult – és kitört. Én hamarosan leírtam, de a hangjegyeket gondosan elrejtettem, csak néha-néha vettem elő és danolgattam el magamnak. Egyszer azonban Vieuxtemps, ki akkoriban még fiatal művészjelölt, de már kitűnő hegedűs volt és kivel gyakran együtt zenéltem, valahogyan meglátta nálam és felkért, hogy játsszam el vele. Eleinte vonakodtam, de később mégis engedtem, mert nagyon kíváncsi voltam, hogy ő mit szól hozzá? Vieuxtemps-nak roppantul tetszett a Preludium fölé rakott dallam és bár hevesen tiltakoztam a nyilvánosság elé való hozatala ellen, utóbb mégis rábeszéltettem magam és kiadásába beleegyeztem. Így jött létre az Ave Maria.

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

Egy másik mű a barokk koncertről: Greensleeves IDE KATTINTVA