,,Megszólaló” szentképek: Feltámadások

Egy lap Bukovenszki Zoltán atya szentképgyűjteményéből, – s a képhez íródott gondolatai:

„…Már régen szokás minden kereszténynek örvendezni e nap,
ifjúnak és vénnek! Én is e szent napon örömöt hirdetek,
mert Jézus Feltámadt! Ezen örvendjetek!…”

     E XIX. századi locsolóvers sorai jutnak eszembe, melyet gyermekként tanultam, s amely Húsvét igazi üzenete. Jézus feltámadása örömet kell hogy hozzon minden ember szívébe…

Minek örülhet az ember? Szinte mindennek. Mégis azt lehet észrevenni, hogy az emberek többsége nem tud igazán örülni. Ha kapunk is valamit ajándékba, sokszor széles mosollyal átvesszük, majd sok esetben megy a fiók mélyére, vagy visszavisszük a boltba.
Isten egy nagy ajándékot adott legbecsesebb teremtményének. Ahogy azt a szeretett tanítvány írja: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte!” (Jn 3, 16) Ha valaminek, akkor ennek tudni kell örülni egy krisztusi embernek. Túl vagyunk egy szent időn, melyet a visszafogottság, a bűnbánat és a készület jellemzett. Átelmélkedtük Jézus Passióját. A szomorúságot most az öröm váltja fel. „Jézus feltámadt, ezen örvendjetek!” Elfogadtuk Isten ajándékát, és Örvendező szívvel zengünk Alleluját, ideje, hogy az életünket is a húsvéti örömben éljük. Ezt a húsvéti örömet kell elvinnünk családunk, barátaink, munkatársaink közé, mint ahogy az asszonyok elvitték a húsvéti hajnal örömét a szomorú apostoloknak, és ezt kell hirdetnünk nekünk is, ahogy azt a régi locsolóversben olvassuk. Kérdezzük meg magunktól, mit jelent számunkra a húsvét? Az ünnepre rakódott szokások mögött felfedezzük-e a húsvéti hajnal fényét?
  „Magyar Feltámadást!” – hirdeti ez a régi képeslap, de ma is aktuális vágyunkat fejezi ki. A történelemben sokszor érezte a nemzet mind a nagypénteket, mind a feltámadást. Ma megint szükség van a magyar emberek lelki feltámadására. Ezt csak akkor érhetjük el, ha felvéve, s hordozva mindennapi keresztünket, visszatérünk Krisztushoz, ahhoz a hithez, amit eleinktől kaptunk lelki örökségként. Megélve hitünket, vallási életünket, ragaszkodva Szent István-i örökségünkhöz!

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

A rovat előző bejegyzése: Könny és vér IDE KATTINTVA