A 2019-es Év kétéltűje
Legutóbb a Mátrabeli ,,Máriácskánál” találkoztam egy példányával: a csendes esőben kukucskált ki a hálatáblák alól –, megkapó látvány volt.
Olvassa el a szalamandráról összeállított cikkünket:
Fogdosni ugyan nem ajánlott – bőrének váladéka az emberi nyálkahártyával érintkezve irritatív hatású lehet –, de azért bizonyára sokaknak jelentett maradandó élményt, mikor (gyerek)kezükbe vették a foltos szalamandrát, érzékelve kedvesen puha tappancsait. Igencsak jópofa külsőt kapott, szimpatikus kis jószág. Legutóbb a Mátrabeli ,,Máriácskánál” találkoztam egy példányával: a csendes esőben kukucskált ki a hálatáblák alól –, megkapó látvány volt. Ő a 2019-es év kétéltűje.
Szegény kis állatokat a szárnyaló emberi képzelet a rejtett életmód és a feltűnő megjelenés miatt különleges tulajdonságokkal ruházta fel. Arisztotelész például úgy vélte, ha egy szalamandrát tűzbe rakunk, a tűz elalszik. Plinius, római természettudós adhatta neki az ötletet, aki szerint az állat kizárólag tűzben él, mert bőre olyan hideg, hogy a lángnyelveket is csak langyos simogatásnak érzékeli. E hiedelmek miatt a régmúlt időkben a tűzvészeknél gyakran vetették őket a lángok közé, hogy oltsák a tüzet. Az alkimisták miatt is sok szalamandra pusztult el értelmetlenül, mert azt gondolták, ha olvasztótégelybe teszik a kis kétéltűt, és az elszenesedett testére higanyt csöpögtetnek, aranyat kaphatnak… Ilyen veszélyek már nem leselkednek rájuk, de azért akad bőven a fennmaradásukat nehezítő tényező. Az első a lárvák kifejlődéséhez szükséges tiszta, friss vizű források, lassú folyású patakok, csermelyek számának fogyatkozása. Élőhelyeinek egyre szárazabbá válása is csökkenti a fennmaradás esélyeit. Az átgondolatlan tarvágások a kifejlett szalamandrák búvóhelyeit és a mikroklímát is tönkreteszik. A lárvafialásra alkalmas vizeket nagy távolságból is felkereső, lassú mozgású nőstények közül sokat láthatunk elgázolva az erdei utakon. És van még egy rájuk leselkedő nagy veszély: egy világszerte több helyen felbukkanó gombaféle.
Tűzvörös foltok a Börzsönyben
A foltos szalamandra a legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltűnk. Testhossza felnőtt korában átlagosan 20 cm körüli. Szemei nagyok, kiemelkedők, pupillája sötét. Háta és oldala fényes fekete, amelyet világos- vagy sötétsárga foltok tarkítanak. Néhány állománynál előfordulnak olyan egyedek, amelyeken a foltok narancs- vagy tűzvörösek, hazánkban ilye- nekkel leggyakrabban a Börzsönyben találkozhatunk. Legnagyobb állományai az Északi-középhegységben találhatóak, a Börzsönytől a Zemplénig 200-300 méteres tengerszinttől felfelé.
,,Programozott” védelem
Általában éjszaka aktív, szürkületkor jön elő, aki nappal szeretne vele találkozni, annak nyirkos, esős időt kell választani a kiránduláshoz. Ha süt a Nap, a szalamandrák többnyire nedves üregekben, fák gyökerei között, kövek, vastag moha- és avarrétegek alatt tanyáznak. Télen mélyebb üregekbe húzódik. Táplálékát általában lassan mozgó gerinctelenek (giliszták, meztelencsigák, ízeltlábúak) alkotják.
Az Év kétéltűje program keretében 2019 során az ország több régiójában terveznek felméréseket a szakemberek az esetleges gombafertőzés korai felfedezése érdekében, valamint szórólappal, poszterrel, vándorkiállítással, kirándulásokkal, előadásokkal is segítik a lakosság ismereteinek bővítését a védett – 50 ezer forint természetvédelmi értékű – foltos szalamandrára vonatkozóan.
Ajánló a NOÉ BÁRKÁJA-rovatból: – A béka imája ITT
Szent Hildegárd házi patikája IDE KATTINTVA
Denevérkolóniák Isten házaiban IDE KATTINTVA
Elvágtatunk a sátán mellett IDE KATTINTVA
Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot 
–, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.