A rejtélyes Csontváry a kettős emberi természetről
Restaurálás után 2017 decemberében hazatérhetett a Miskolci Galériába Csontváry ,,Öreg halásza”. Mi még a kép elszállítása előtt beszélgettünk Pirint Andrea művészettörténésszel a kép érdekességeiről.
A miskolci Herman Ottó Múzeum hat Csontváry-festményt őriz, ezek közül a legismertebb az Öreg halász. A közvéleményt régóta foglalkoztatja az a tény, hogy – a férfi kezében lévő botot függőleges tengelyként használva – a kép bal oldalának tükrözésével egy kezét imára kulcsoló jóságos öregembert látunk, mögötte nyugodt tájjal; ha a jobb oldalt tükrözzük, akkor viszont háborgó tájképi háttér, kitörő Vezúv, az előtérben pedig egy szinte sátáni figura. Ha ez szándékos, akkor nyilvánvalóan az emberi természet kettősségét, a jót és a rosszat, az angyalit és a démonit fejezi ki… De valójában tükrözés nélkül is ilyesféle kettősséget érez az ember – magyarázza Pirint Andrea művészettörténész. Kollégája, Barkóczi Ákos pedig azt ismerteti, miért is kellett elvinni restaurálásra a festményt – amely év végén érkezik majd vissza a Miskolci Képtárba.
Kapcsolódó videó: Feldarabolt Passió IDE KATTINTVA
(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)
