Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Hetvenkilenc éve szentelték püspökké a görögkatolikus Romzsa Tódort
A huszonkét éve boldoggá avatott munkácsi vértanú, Romzsa Tódor püspök 1911. április 14-én született Kárpátalján, Máramaros vármegye rahói járásában, Nagybocskón, görögkatolikus, szerény körülmények között élő család kilencedik gyermekeként.
Apja vasúti pályaőr, nagyapja, dédapja és több felmenője görögkatolikus pap volt. Tódor a négyosztályos elemi iskola után a Huszti Állami Reálgimnáziumban tanult, magyar és ruszin anyanyelve mellett cseh, latin, francia és orosz nyelven is. 1930-ban kitűnő eredménnyel végzett. A középiskola után Gebé Péter munkácsi görögkatolikus püspök segítségével Rómába mehetett továbbtanulni, filozófiai és teológiai tanulmányait a Pápai Gergely Egyetemen végezte. Római szemináriuma archívumában, a Russzikumban fennmaradt keresztlevelének 1930-ban kiállított példányában Tivadar Györgyként szerepelt, magyarul Tódornak hívatta magát, magyar szövegek aláírásaként a Tódor alakot használta. 1930–1934 között a római Collegium Germanicum et Hungaricum növendéke, majd 1937-ig a Collegium Russicum diákja volt. A licenciátust summa cum laude eredménnyel szerezte meg – de doktorálásra már nem térhetett vissza Rómába.
A Russzikum Nagy Szent Antal-templomában 1936 karácsonyán szentelte pappá az orosz Alekszandr Jevreinov. Papi jelmondatát a 116. zsoltárból választotta: „Uram, a Te szolgád vagyok, szolgálódnak fia” (116,16); primíciája másnap volt a Szent Pál-bazilikában.
1937 júniusában hazatért, behívták katonai szolgálatra, majd ősztől Prágában tisztiiskolában kapott tábori lelkészi kiképzést. 1938 tavaszától a máramarosi Berezova és Alsóbisztra nevű hegyi falvak lelkészeként szolgált. Szeretett volna visszatérni Rómába, hogy továbbfolytassa tanulmányait, ehelyett újabb katonai szolgálatra kellett bevonulnia, azután pedig visszatért a hegyi falvakba. Munkáját nehezítették a bécsi döntések következtében előállt határmódosítások, amelyek az egyházmegyei irányítást is befolyásolták. „Mindenütt igyekszem világosságot gyújtani, de reményemet csak az isteni kegyelembe helyezhetem” – írta egy, 1938. december 16-án keltezett levelében.
1939-től, miután Kárpátalja ismét magyar fennhatóság alá került, a munkácsi egyházmegye püspöke, Sztojka Sándor kinevezte az ungvári szeminárium lelkivezetőjévé és filozófiatanárává. Azt írják róla, kispapjainak a szó legszorosabb értelmében lelkiatyja volt, teológiai tudását szerető bölcsességgel adta át tanítványainak. 1943-ban XII. Piusz pápa pápai kápláni címet adományozott számára.
Dudás Miklós hajdúdorogi görögkatolikus püspök, aki akkor a munkácsi egyházmegye apostoli adminisztrátora is volt, 1944. szeptember 24-én Ungváron a Munkácsi Egyházmegye segédpüspökévé szentelte Romzsa Tódort, appiai címzetes püspöki címmel. A két társszentelő Scheffler János szatmári és Madarász István kassai római katolikus püspök volt. Romzsa Tódor püspöki jelmondata: „Szeretlek téged, Uram, én erősségem; az Úr az én erősségem és oltalmam.”
Egy hónap múlva a Vörös Hadsereg megszállta és a Szovjetunióhoz csatolta Kárpátalját. A szovjet vallás- és egyházüldözés idején – amely az akkor birtokba vett új területeken (így Ukrajnában is, beleértve Kárpátalját) a görögkatolikus egyház megszüntetésére, az ortodox egyházba való beolvasztására irányult – Romzsa Tódor püspökként a békés ellenállás fontos alakjává vált. Határozottan elutasította a Rómával való egység megtagadását és a pravoszláv egyházba való áttérést, kitartásra és egységre szólítva papjait és híveit. A szovjet hadsereg bevonulása után gyakorlatilag már ő állt az egyházmegye élén. Munkássága az etnikumok közötti ellentétek kibékíthetőségének is szép példája: magyar volt, de természetesnek tartotta, hogy mindegyik papjával, híveivel azok nyelvén beszéljen.
A közigazgatás átszervezése és Kárpátalja Szovjetunióhoz csatolása után az ortodox egyház erőteljes támadást indított a kárpátaljai (görög) katolikus templomok és papjaik ellen, felszólítva őket, hogy fogadják el a moszkvai ortodox patriarchátus joghatóságát. Erre akarták rávenni Romzsa püspököt is, de ő ezt megtagadta. Sorra látogatta egyházmegyéjének falvait, személyes hűségével bátorította kitartásra papjait és híveit. Közben a katolikusok ellen rágalomhadjáratot indítottak, betiltották az iskolai hitoktatást, feloszlatták az ifjúsági egyesületeket, sok papot bebörtönöztek, mindennaposak voltak a letartóztatások, a kirakatperek, a szibériai száműzetések, börtönbüntetések és merényletek, sok templomot bezártak, lefoglaltak vagy átadtak az ortodoxoknak. 1949 februárjában a munkácsi egyházmegye formálisan is megszűnt. Az egyházmegye 350 papjából 129-en kerültek börtönbe vagy munkatáborba.
Ellenálló tevékenysége miatt 1947-ben Nyikita Sz. Hruscsov, az akkori Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kérésére Sztálin engedélyezte Romzsa Tódor titkos likvidálását, a hírhedt „likvidátort”, Pavel Szudoplatov KGB-tábornokot bízva meg az akció felügyeletével (aki az 1930-as években személyesen robbantotta fel Jevhen Konovalec emigrációban szervezkedő ukrán vezetőt és Trockij volt szovjet vezető mexikói meggyilkolását is ő szervezte). Hruscsov, Szergej Szavcsenko ukrán államvédelmi minisztert bízta meg ezzel, aki a kivitelezést ismeretlen kárpátaljai rendőrparancsnokokon keresztül munkácsi rendőrök egy kis csoportjára bízta (szóbeli közlés szerint Csorij volt a vezetőjük neve).
Romzsa Tódor 1947. október 27-én, kísérőivel együtt, a Beregszőlős melletti Lóka – (ukránul, ruszinul, oroszul Lavka) filiális felújított templomának felszenteléséről tartott hazafelé. Ő ekkor már tudatában volt annak, hogy hűséges helytállása miatt életét közvetlen veszély fenyegeti, ennek ellenére úgy döntött, elutazik a templomszentelésre. Az ünnep zavartalanul lezajlott, de a hazafelé vezető úton a szomszéd falu, Iványi (Ivanovci) közelében lovaskocsijukat egy Studebaker katonai teherautóval elgázolták, a szétesett teherautóban ülők pedig a sebesülteket vasdorongokkal (autókurblival) az eszméletvesztésig ütlegelték. Romzsa kíséretének néhány tagja viszont el tudott menekülni a falu felé segítségért. A támadók a menekülők nyomába eredtek, a másik falu irányából pedig épp akkor ért a „baleset” helyszínére a postát szállító teherautó, amely aztán a munkácsi városi kórházba vitte a sebesülteket. A bérgyilkosok a mozgásképtelenné vált teherautót otthagyva másik autójukkal, egy kis Willys terepjáróval elhagyták a helyszínt. A főpap nem halt meg, de súlyosan megsebesült, állkapcsa eltörött, mindössze nyolc foga maradt, a lábán is sérülések voltak. A kórházban a fősebész, a híres Alekszandr Fegyinyec sikeresen megműtötte, a műtét után a kórház főnővére is végig Romzsa püspök ágya mellett maradt, nem hagyta magára, másnap azonban a gyilkosok ismét akcióba léptek. A KGB-vel együttműködő Berman nevű főorvos utasítására felvettek egy fiatal ügynöklányt ápolónak; Odárka nővérnek az volt a feladata, hogy megölje a püspököt. Amikor a főnővér a püspök unszolására október 31-én éjszaka elment kicsit pihenni, s Berman főorvos a többi nővért beteglátogatásra küldte más kórtermekbe, Romzsa Tódor egyedül maradt. Ekkor lépett akcióba a főorvos és Odárka. Az ügynök a főorvossal végzett 1947. november 1-jére virradó éjszakai orvosi ellenőrzés alatt méreginjekciót (kurárét) adott be a lábadozó püspöknek. Amikor a nővérek visszatértek, a püspök már halott volt, arca megkékült. Az akkori hivatalos jelentés szerint agyvérzést kapott. A kommunizmus bukása után nyilvánosságra került levéltári iratok bizonyították, hogy a gyilkosságra a parancsot személyesen Nyikita Sz. Hruscsov, az ukrán kommunista párt akkori első embere, Sztálin hűséges „tanítványa” és utóda adta ki.
A merénylet célja a hívők megfélemlítése, a papok megtörése volt. A püspök 1947. november 4-i temetése gyásznap volt Kárpátalja görögkatolikusai számára. Az ungvári görögkatolikus katedrális kriptájában temették el, de 1949-ben, amikor a szovjet hatóság átadta a templomot az orosz ortodox egyháznak, elterjedt a hír, hogy testét elszállították. 1998. június 3-án Puskás László (életrajzírója) találta meg az ereklyéket az 1990-től már ismét görögkatolikus székesegyház szétrombolt kriptájában. A hiteles azonosításra a budapesti Természettudományi Múzeum Embertani Intézetében került sor. Az ereklyéket 2003. június 26–28-án ünnepélyesen átszállították Ungvárra és elhelyezték a székesegyház Szent Kereszt-mellékoltárában.
Tisztelete szinte vértanúhalála napjától megmutatkozott egyházmegyéjének hívei és papjai között. Voltak papjai, akik már a munkatáborokban is érte ajánlották fel a Szent Liturgiát, és sok családban az esti közös ima végén felhangzott, hogy „Tódor püspök vértanú, könyörögj érettünk!” Papi hagyatékokból, régi imakönyvekből előkerültek az évtizedes imák, amelyekben az egyházmegye papjai bizalommal kérték az Urat, hogy dicsőítse meg a szentté avatással vértanú püspöküket. Imádságuk meghallgatásra talált: Romzsa Tódort huszonnyolc görögkatolikus vértanú társával együtt II. János Pál pápa 2001. június 27-én Ukrajnában, Lembergben boldoggá avatta. A boldoggá avatást posztulátorként egy magyar szalézi szerzetes, P. Szőke János, promotor iustitiae-ként, vallomásgyűjtőként és életrajzíróként Puskás László munkácsi egyházmegyés pap intézte. Boldog Romzsa Tódor liturgikus emléknapja: október 31.
1997-ben Puskás László készítette el a vértanú első ikonját – a mozaik az ungvári székesegyház homlokzatán a boldoggá avatásáig le volt fedve, mivel addig tilos a vértanú nyilvános kultusza. 2001-es boldoggá avatása után több ikonját is megfestette az egyházmegye számára. 2001. március 24-én Lakiteleken felavatták Romzsa Tódor szobrát.
Vértanúságra ítélve címmel 2015-ben 52 perces magyar dokumentumfilm készült Romzsa Tódor életéről. A film egyházi személyek, vatikáni szakértő, történész segítségével mutatja be a vértanú püspök életét, üldöztetését és az őt körülvevő történelmi környezetet. A visszaemlékezésekben olyan papok szólalnak meg, akiknek családtagjai átélték Kárpátalján e korszak rémségeit. A film bemutatja azt is, hogy a görögkatolikus egyház miként élheti ismét virágkorát és ebben milyen szerepe van Romzsa Tódor püspök helytállásának és tanúságtételének. (Rendező és forgatókönyvíró: Mezősi-Nagy Mariann. Operatőr: Mezősi Tamás.)
Magyarországon az első görögkatolikus templom, amelyet Romzsa Tódor tiszteletére szenteltek fel, Mezőkövesden található. A szentelést 2020. július 11-én tartották. Nyíregyházán a borbányai görögkatolikus templomot szintén Romzsa Tódor tiszteletére szentelték fel 2022-ben.
„Istenünk, te Boldog Romzsa Tódor püspököt és vértanút többnemzetiségű híveid lelkipásztorává tetted. Segíts, hogy megalkuvás nélküli tanúságtételének és életáldozatának példáját keresztény életünkben mi is hűségesen kövessük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké. Ámen.”
(Szerkesztette: Varga Gabriella)
Előző rész: – Akin átsütött az Isten lelke
Az Életünk – Az európai magyar katolikusok lapja kiadását gondozó Misszió Média Lap- és Könyvkiadó Kft. szervezésében és koordinálásával az idei év folyamán létrejön egy a magyarság elmúlt 103 évének politikatörténeti, egyháztörténeti, kultúrtörténeti, irodalomtörténeti, művészettörténeti, helytörténeti, családtörténeti… fejezeteiből merítő, 103 írásból álló gyűjtemény. A cikksorozat ötven eleme a miskolci Új Misszió katolikus folyóirat nyomtatott és online kiadásában, más darabjai a torontói Kalejdoszkóp irodalmi-kulturális magazin internetes oldalán és az Életünk újság papíralapú változatában jelennek meg, valamennyi eleme pedig, sorszámmal ellátva, az Életünk újság webes felületén (www.eletunk.net) érhető el. A program együttműködő partnerszervezete a kanadai Kaleidoszkóp Hagyományőrző Klub, az újfehértói székhelyű Debreceni Magvető Alapítvány és a miskolci Új Misszió Alapítvány, támogatója pedig mások mellett a Bethlen Gábor Alap. A projektet vezeti és a cikksorozatot szerkeszti annak kezdeményezője: Varga Gabriella.
Ha teheti, kérjük, támogassa lelki elmélyülését és sajtóapostolkodó igyekezetünket a lap megrendelésével, megvásárlásával. Köszönettel fogadunk adományokat az Új Misszió Alapítvány számlájára: OTP Bank, 11734004–20394981. Ha tetszett, megköszönjük, ha használja a MEGOSZTÁS-gombot 