– Uram! Tessék nekem jelet adni, hogy elhiggyem, amit mondott… Közel van a Duna, éppen épül egy új híd, menjünk oda és ön pillanatok alatt készítse el isteni erejével. Erre azt válaszolta: inkább tessék feloldozni engem.

Én is azok közé tartoztam, akik Jézustól kérték újra és újra: Mutass valami jelet, hogy higgyünk neked. A kereszten halálharcot vívó és vergődő Jézustól szemtelenül így kérték a jelet: Ha te vagy a Messiás szállj le a keresztről, akkor hiszünk neked. (Te kaptál már TŐLE jelet? Én már többet, sőt sokat.)
Egy alkalommal Jézus ezt válaszolta a modortalan gúnyolódóknak: Ennek a nemzedéknek nem adatik más jel, mint Jónás próféta jele. Amint ő 3 napig volt a nagy hal gyomrában, az Emberfia (Jézus) is harmad napig lesz a kősírban.
Ezzel jelezte Jézus, hogy az általa mutatott jelek istenségét és messiási küldetését hivatottak igazolni. Az égi jelek azóta sem szünetelnek. A Szűzanya hivatott ezeket közvetíteni a jelenésekkel. 100 éve is hozott égi üzenetet Fatimában. Nagyon szeretnek ám ott fent.

Kedves magyar fiatalok. feltétlenül jöjjetek el Egerszalókra ezen a nyáron is, július 12-16-ig tartandó lelkigyakorlatra, nehogy becsapjanak jelek nélküli vagy hamis jellel kérkedő avatatlan prókátorok, nehogy sánta össze-vissza kóborló juhocskák legyetek.

Szeretettel várunk benneteket!

Galo Gábor ifjúsági referens atya, a találkozó egyik főszervezőjének meghívólevele:

Fiatal barátunk!

Jelben hagyott minket az Isten. Erőink, önmagunkra épített álmaink, földi szövetségeseink, cserben hagyhatnak!

Isten nem hagy cserben. Ő jelben hagy. Egy csendes éjben, éber pásztoroknak jelet ígértek, s jel volt a jászolban fekvő Kisded. Életjel. Egy új Kezdet jele. Megérkezett az Isten. Nem jön korán, de soha nem késik. Mindig időben érkezik. 100 éve Fatimában három pásztorgyermeknek Égi Anyánk üzenetet hozott, majd „Nagy Jel tűnt fel az égen” és sokan látták a napcsodában Isten ma is tartó uralmának erős jelét. Szent László emlékévünkben gondolhatunk a „nemes jelre”, ki lovagkirályként úgy az Égre mutatott magasságával és jellemével, hogy egész nemzetünket közelebb emelte Krisztushoz.

Idei Szalókunk rádöbbent bennünket újra, hogy minden emberi élet, így vagy úgy de mutat valamire. Akár tudatos ez akár nem. (legrosszabb esetben mindig önmagára mutogat)

Hiszem és tudom, hogy a keresztségben megjelölt életünk arra hivatott, hogy jellé váljunk! Küldetésünk hogy rámutassunk Valakire, minden nap csodájára,az Örök Napra, Krisztusra, aki jelként hagyta az üres sírt. Ő ma is a jelen ereje. A jelen jele. Ki jelen van az épp megélt pillanatban, legyen az örömteli vagy nehézségtől gyötört. Jelenléte olyan erőt hordoz, ami ébren tart és segít a bizonytalanságban is, hogy a szeretetet és magunkat, ne hagyjuk el soha.

Nehéz hírek özönétől görnyedten éljük napjainkat. Oly sok az információ áradat, hogy lerázzuk már magunkról. Lassan képességét veszti az ember arra, hogy megrendüljön, elnémuljon, hogy irányt változtasson, hogy olvasson a jelekből és értelmezze azokat. Egerszalók idén is élni és várni fog bennünket, hogy félrevonulva vegyük észre és erősítsük egymásban Isten szeretetének nagy jeleit.

Július 12-én a határtalan Szalókország nyitja kapuit ifjú szívek, hogy gyarapodjunk a Szép Szeretetben és újultan zenghessük: ”feléd tárom két kezem, engem küldjél Istenem, JELKÉNT ahova kell!”