Máig intő Intelmek

Beszélgetés Szent István ,,Tízparancsolatáról” 

„Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem a hatalom nélküli szükölködőkhöz is. Légy alázatos is, hogy az Isten téged felmagasztaljon itt és a jövendőben. Légy bizony mértékletes, hogy mértéken túl senkit ne büntess… Légy szelíd, hogy az igazságnak soha ellene ne állj. (…) Légy szemérmetes, hogy a gonosz kívánság valamennyi fertőjét elkerüljed….” Olyanok Szent Istvánnak e sorai, mintha csak a Tízparancsolatot olvasnánk más szavakkal fogalmazva – vetem fel Szarvas Péter atyának, a miskolci Szent Anna-templom plébánosának.

– Számomra Szent István  Intelmei azért nagyon fontosak, mert alapvetően határozzák meg egy erkölcsös emberi élet szükségleteit. Az a legszebb, hogy Szent István saját ismereteit, a maga életformájának tapasztala adja át fiának, Imre hercegnek, hogy jó uralkodó legyen. Hiszen ahhoz, hogy valaki nemzete jó vezetője lehessen, jó embernek is kell lennie. Tiszteletre méltó, hívő, emberséges jó léleknek, igazságos, erkölcsös alapokon élő személynek. Hogy mennyire alapja életünknek a hit, azt mutatja, hogy már a legelső fejezet ,,A katolikus hit megőrzéséről” szól. ,,Ha a királyi koronát meg  akarod becsülni, legelőször  azt sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel őrizd, hogy minden Istentől rendelt alattvalódnak példát mutass, s valamennyi egyházi személy méltán nevezzen igaz keresztény hitvallású férfinak. (…) Ha a hit pajzsát tartod, rajtad az üdvösség sisakja is.” Minden más csak ezután jön, hiszen ez alapján tudunk jó emberek lenni. Isten fölemeli az embert egy méltóságra, innen lehet valaki igazán értékes ember. Teljesen mindegy, hogy királyról, miniszterről, tanárról, földművesről van-e szó, ha valaki a hitéből élő ember, akkor a hivatását is beteljesítő ember. Így tudja széppé és boldoggá tenni kisebb és nagyobb közössége életét…
– Az Intelmek további részeiben is elsődleges szerepe van a hitnek, imádságnak, az egyházi tanításoknak….
– Javaslatok ahhoz, hogy jó király legyen, aki természetesen nem a maga zsebére dolgozik! Útmutató a jövendő uralkodónak, kire hogyan tekintsen, kihez hogyan viszonyuljon a főpapoktól a vendégekig, hogyan ítélkezzen igazságosan és türelmesen, miként gyakorolja az irgalmasságot, kegyességet és más erényeket.  Mindezekkel rávezeti az ifjút, hogy a jó királyi magatartás semmi másból nem tud gyökerezni, mint a hitből, a keresztény tanításból, s ennek lényegéből, a szeretetből.
– Mindez a mai olvasó számára is egyértelműen kiérződik?
– Úgy vélem, igen, az Intelmek ugyanolyan aktuálisak ma is – bár természetesen hozzá kell tenni ezer év távlatának történetiségét. Az emberi közösségben ma is csak szeretet útján lehet járni. Az Istennel való kapcsolatunk meghatározza emberi kapcsolatainkat is: hogyan tudjuk elfogadni, segíteni egymást. Ha emberi életünkből elvész az Isten iránti feltétlen szeretet, mi is elveszünk, hiszen egy egoista világot kezdünk építeni, aminek nincs „kifutása”.
– Van olyan gondolat, amit szívesen kiemelne?
– Talán azt, hogy milyen lelkülettel nevelte a fiát Szent István. Nagyon tanulságos egyes mai gyermeknevelési elveket ismerve: „…Gyermek vagy, édes kicsi szolgám, pelyhes ágy lakója, kit minden gyönyörűségben tápláltak és neveltek; hadakban, munkában járatlan vagy (…) Itt az idő, hogy ne mindig a puha párnát ölelgesd, mely elkényeztet és tunyává teszen, ez pedig a bűnök csiholója és a törvények megvetése; hanem itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi.” Nagyon szépen írt, és nagyon jól látta a helyes gyereknevelést. Királyként megadhatott volna a fiának mindent, hogy csak a jóban, kényeztetésben legyen része, de nem így tett. A ,,mindent megadok neki” átgondolatlan kényeztetés a ,,sátán fészke”!
Dobos Klára

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)

Időtálló üzenetek – Kossuth hangja IDE KATTINTVA