Decemberben virágot bontott az aranyeső

Emlékezés Dr. Antalóczi Lajos pápai prelátusra

Hetven éve született dr. Antalóczi Lajos pápai prelátus, az egri Főegyházmegyei Könyvtár igazgatója. Lapunk állandó szerzője volt, ,,Tegyétek, amit mond” című rovatában éveken át többek között a Szűzanya-kegyhelyeket járhatták be vele olvasóink. Nevéhez fűződik – az Isteni irgalmasság üzenete címen – boldog Faustyna Kowalska nővér naplójának kiadása is.

 

Antalóczi Lajos pápai prelátus 1947. október 20-án született Tiszaeszláron, mélyen vallásos paraszti családban. Az általános iskola elvégzése után szülei beíratták az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba. A papi pályát választotta, s érettségi után felvételt nyert az Egri Hittudományi Főiskolára. 1972. április 3-án szentelték áldozópappá. Ezt követően káplánként szolgált Demecserben, 1973-ban Nyíradonyban, 1974-ben Kisvárdán, 1975-ben Kunszentmártonban, 1976-1982 között Egerben, a Nagyboldogasszony plébánián. Beosztását megtartva 1978-tól segédkönyvtáros lett a Főegyházmegyei Könyvtárban.

Főpásztora 1982-ben plébánossá nevezte ki. Ugyanebben az évben főkönyvtárosa, majd 1983-tól igazgatója lett a főegyházmegyei könyvtárnak.

1979-1982 között az ELTE-n elvégezte a könyvtárszakot. Szakdolgozatának témája az egri Kőnig nyomda története. A témát továbbfejlesztve rövidesen doktori címet szerzett. Disszertációját Az Egri Nyomda Rt. története 1893-1949 címmel a Heves megyei Levéltár 1986-ban megjelentette.

Plébánosi kinevezése után nagy lendülettel fogott a Kisasszony temetőben lévő kápolna külső és belső felújításához, amelynek eredményeként az épület kis ékszerdobozként ékeskedik Isten dicsőségére. Antalóczi Lajos mélységesen szerette híveit, plébániáját, amely otthona volt. Időközben a plébániaépületben is átalakításokat végzett. 1992 augusztusában dr. Seregély István egri érsek a Kisboldogasszony kápolnát felszentelte engesztelő kápolnává.

Iványi Sándor halála után munkatársaival hozzáfogott a bibliotékában addig felhalmozódott feladatok megoldásához. Sikerült kedvezőbb feltételeket teremtenie munkavégzéshez, mivel a Művelődési Minisztérium rendszeres támogatása révén lehetőség nyílt egy újabb főállású könyvtáros alkalmazására. A feldolgozáshoz és a kiszolgáláshoz elengedhetetlenül szükséges technikai eszközöket személyes jó kapcsolata révén a Német Szövetségi Köztársaságból, Rottenburg Egyházmegye ajándékaként kapta meg a könyvtár. A korszerű fénymásoló és sokszorosító akorobin különlegességnek számított. Az utóbbi nagymértékben meggyorsította a feldolgozást. A majdnem kétszáz éves barokk könyvtárterem könyvállománya és faszerkezete ekkoriban már nagyon rászorult a korszerűsítésre, illetve a könyvek a vegyszeres kezelésére.

Az 1980-as évek végén a politikában bekövetkezett pozitív változások sosem látott lehetőséget nyitottak a gróf Eszterházy Károly által alapított könyvtár számára. Antalóczi atya élt is ezzel, s közvetlenül Glatz Ferenc művelődési miniszterhez fordult támogatásért. A miniszter ismerve az egyházi könyvtárak kulturális jelentőségét, lehetővé tette, hogy a könyvtár visszakapja az államosítás során elvett termeit. 1982. március 7-én III. osztályú tudományos könyvtárnak minősítette a bibliotékát, amellyel tovább bővült a könyvtár szerepe.

  1. szeptember 7-én a könyvtár létrehozásának kétszázadik évfordulója alkalmából az egri tanárképző főiskolán Eszterházy Károly emlékezete címmel tudományos konferenciát rendeztek, ahol több előadás hangzott el. Antalóczi Lajos az Egri Főegyházmegyei Könyvtár megalakulásáról, működéséről, s akkori helyzetéről szólt.
A Szűzanya nyomában

Antalóczi atya zarándoklatokat szervezett, s felkeresett minden olyan helyet Európában, ahol a hagyomány szerint a Szűzanya megjelent. 1988 októberében több napot töltött híveivel Medjugorjéban. Hazafelé jövet az engesztelésről beszélt, s arról hogy tegyünk meg mindent, hogy az Istenhez vezessük az embereket. Egerben október 14-én elkezdődött az első engesztelő nap. Híveivel minden pénteken 4 órakor három teljes rózsafüzér, Szent Vér litánia, szentírás-olvasás, szentmise lett a program, amelyet a plébánián végeztek. Később még ezekhez hozzákapcsolódott az Isteni irgalmasság rózsafüzére. Akinek egészsége megengedte, az engesztelő napon kenyéren és vízen böjtölt.

Az országban harmadikként 1989-ben tizenöt fős imaközösség alakult a plébánián, engesztelés céljából. A kis közösség minden péntek este 8–10 között imádkozott, amelyen kötött imák és a jelenlévők saját szavaival elmondott imái hangzottak el. Antalóczi atya az imacsoport tagjaitól azt kérte, hogy akik elindultak ezen az úton, legyenek hűségesek Jézushoz, Máriához, mert mindennél fontosabb a lelkek megmentése. A rendszeres elmélyült ájtatosság hatására a pénteki nap ünneppé vált a megjelentek számára.

Antalóczi atya az imaközösség tagjaival több zarándoklatot vezetett a Mária-jelenések színhelyeire. 1994-ben nyolcnapos zarándokúton voltak Fatimában. 1996 szeptemberében engesztelő zarándoklaton vettek részt Franciaországban. Ennek során voltak Grigeon Szent Lajos szülőházánál és sírjánál. Toursban Szent Márton sírját látogatták meg. Jártak a Loire völgyében, majd Párizsban a csodás érem-kápolnában tartottak szentmisét. Ekkor lettek a csoport tagjai a magyarországi Csodás Érem Társulat alapítói. 2000. június 9. és 12. között Csíksomlyóra zarándokoltak. 2000 áprilisában az atya az Irgalmasság vasárnapján Rómában volt Fausztina nővér szentté avatásán. Itt az a megtiszteltetés érte, hogy ő is a háromszáz pap között volt, akik együtt ebédelhettek II. János Pál pápával.

Antalóczi Lajost a kiengesztelődés, s annak fontossága annyira foglalkoztatta, hogy leírta azzal kapcsolatos gondolatait is, Mi az engesztelés? címmel. Több könyvet írt a Mária-jelenések helyeiről: Litmanovai Mária-jelenések (1990); Jelenések, Üzenetek és a Jövő (1991); La Salette-i Mária-jelenés (1995). 1997-ben kiadta boldog Faustyna Kowalska nővér naplóját, az Isteni irgalmasság üzenete címen. Közzétette az isteni irgalmassággal kapcsolatos gondolatait Irgalmad többet ér, mint az élet (1999) címmel. Halálának évében, 2000-ben bővített kiadásban jelent meg a Jelenések, üzenetek és a jövő, és a Lisztóczky Lászlóval közös munkája A régi nagy pátrónánk, magyar Mária-versek. Tervei között szerepelt még a Szeretetláng-napló kiadása és önéletrajza, amelyeknek megírását végzetes betegsége megakadályozta.

Dr. Antalóczi Lajos hosszantartó súlyos betegség után Egerben hunyt el, 2000. december 16-án. Lelki üdvéért a szentmisét dr. Seregély István érsek úr tartotta a bazilikában, a szentbeszédet pedig dr. Katona István püspök úr mondta. A templom zsúfolásig megtelt. Határon túlról is lerótták kegyeletüket a paptestvérek és a hívek. Antalóczi atyát a bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomra. Házvezetőnője, Vágó Imréné megdöbbenve tapasztalta, hogy temetésének napján a Kisboldogasszony plébánián az aranyeső kivirágzott.

Szecskó Károly