,,Csapd fel a Bibliát” – ragtime-ban (2/2.)

Ragtime-opera, Lutherekkel (2/2.)

Előző rész IDE KATTINTVA

,,Ha választ vársz, csapd fel a Bibliát…” – éneklik többek között A Lutherek című ragtime-opera szereplői. Ittzés Tamás és Lanczkor Gábor darabja az egyik ősbemutatója volt az idei miskolci Bartók Plusz Operafesztiválnak.

Az opera műfajának határait feszegeti a fesztivál. Kesselyák Gergely fesztiváligazgatóval beszélgetve kiderült, az új modern népopera keresésének célul tűzése óta az idei az a műsor, ami leginkább tükrözi ezt a koncepciót, és a legkövetkezetesebben lehet általa megérteni, mit is szeretne a Bartók Plusz Operafesztivál mondani a világnak. Jól alátámasztja ezt a tényt már a műfajok sokszínűsége is: van tangó-opera, opera-musical vagy – épp’ mostani témánk, A Lutherek – ragtime-opera a június 25-ig tartó fesztiválon.
A műfaj nem új, de ha azt vesszük, hogy előzménye milyen régi, akkor akár újként is felfogható: 1911-ben született az első (és eleddig egyetlen) ilyen darab, melynek szerzője a ragtime legismertebb alakja, Scott Joplin volt.
A szinopszis szerint a szerzőpáros minden olyan zenei elemet felvonultat, ami a dzsesszműfajba beleillik: swing, blues, dixieland, gospel, spirituálé, helyenként operettes hangzás, és természetesen ragtime…
Szubjektív gondolatként írom le, hogy ha ,,elvonatkoztatunk” attól, hogy éppen operát hallgatunk, remek koncertélménnyel távozunk. A hagyományos operához képest ugyanis tényleg nagy ugrás, s olykor mintha a téma nem harmonizálna egyértelműen a zenei műfajjal. Van viszont benne olyan duett, ami kétségkívűl gyönyörű, no meg operai is és ,,regtájmos” is, így akár erősítheti a ragtime-opera ,,működését”, létjogosultságát. Végeredményben pedig lehet, hogy csak meg kell szokni – és kész!
Az opera vezérfonala Martin Luther King életéből villant fel mozzanatokat, s laza szálon szövi azokat egybe, híven a ragtime szó jelentéséhez: ,,szaggatott idő”. Az amerikai baptista tiszteletes, polgárjogi harcos életcélja a feketékkel szembeni faji megkülönböztetés megszüntetése volt, de mindig az erőszakmentességet hirdetve. Esküvőjétől haláláig, sőt azon túl vezet a történet, melyben először álmában találkozik az általa nagyon tisztelt, fél évezreddel korábban élt Luther Mártonnal, akivel a második felvonásban – miután a tiszteletest meggyilkolják – egy asztalnál sörözgetnek a mennyországban.
A reformáció 500. évfordulója alkalmából született az előadás a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Bartók Plusz Operafesztivál koprodukciójaként. Zenei alapját a kibővített Bohém Ragtime Jazz Band játszotta, amelynek vezetője maga a szerző, Ittzés Tamás.
Dobos Klára

(Köszönettel vesszük a megosztást, s örömmel várjuk feliratkozását hírlevelünkre.)