Fejezetek a magyarság történetének elmúlt százhárom évéből
Akiben a szeretet munkált, hogy szebbé és jobbá varázsolja maga körül a világot:
Wenisch Gabriella testvér
„Wenisch Gabriella testvér a Jézus Szíve Népleányainak volt torontói elöljárója, a Nők Mária Kongregációjának promótora és támogatója, a Karitász Bizottság első vezetője. A kanadai multikulturális miniszter Achievement Award-dal (Canada’s Birthday Achievement Award) tüntette ki 1986. június 26-án a Canada Day alkalmából. Százhuszonöt magyar bevándorlását tette lehetővé a Karitász munkatársainak segítségével. Hálás szívvel emlékezünk rá, nyugodjék békében!” (Hírnök, 1996. április 7–14.).
Soha nem voltam annyira kikapcsolódva a reális életből, mint ama repülőgépen, amely Ausztriából Kanadába röpített bennünket 1988. május 26-án. Ahogy most visszagondolok akkori állapotomra, úgy tűnik, hogy csak egyetlen élethez kapcsoló ösztön munkált bennem: a gyermekeim óvása. A csecsemő érezheti így magát abban a pillanatban, amikor a bába elvágja a köldökzsinórt, amelyet nekünk akkor a Schwechat jelentett. Európa vajúdott ki magából, és nem tudtuk, hová vettetünk még azon a napon.