10. Szent László-búcsú Debrődön – 2017. június 24.

Felvidék: Debrőd
A lovagkirály segít a magyarság ápolásában

Az idei a 10. alkalom, hogy a felvidéki Debrőd különleges növénytemplomában Szent László-búcsút tartanak. A könnyed koncertekkel, műsorokkal színesített program már június 23-án elkezdődik, de az ünnepi szentmise  június 24.-én, szombaton délelőtt 11 órától lesz (rossz idő esetén a debrődi Szent Péter-Pál római katolikus templomban).

Kisvideónk a 2016. június 25-i búcsún készült. Megszólal benne a Görömbölyről (idén is) zarándoklatot vezető Bárdos István és Szepsi plébánosa, Gábor Bertalan atya. A beszélgetéseket a búcsúi ,,kavalkád” megható, hangulatos jelenetei színesítik, a végén pedig meghallgathatjuk a Szent László himnuszt.

A debrődiek tudomása szerint falujuk a legészakibb magyar többségű település a Felvidéken és a Kárpát-medencében.

,,Bár szomorú tény, hogy a magyar-szlovák határtól csupán néhány tíz kilométerre, tőlünk északabbra már nincs többségében magyarok lakta település, azért mi büszkék vagyunk jelenlegi helyzetünkre. Ennek a kitartásnak az oka sok minden lehet, de mi leginkább Szent László lovagkirályunk tiszteletében és hagyományának ápolásában látjuk jelenünk sikerét és jövőnk zálogát – olvasható a település honlapján. – A középkorban talán még első királyunknál is nagyobbra becsült Szent Lászlóról azt tartja a legenda, hogy a kunok ellen megvívott csata után éppen nálunk, pontosabban a falu határában található tisztáson pihent meg seregével. Sőt, nemcsak hogy megpihent, a Teremtőhöz fohászkodva szomjúságtól szenvedő katonáinak lova patkójával vizet is fakasztott. Ez a csodatétel örökre bevéste magát a debrődiek és a környékbeliek emlékezetébe. Olyannyira, hogy a később Szent Lászlóról elnevezett tisztáson templom épült, amely a következő évszázadokban távoli vidékekről is látogatott búcsújáróhellyé vált. Írott forrásaink szerint Bátkay Domonkos jászóvári prépost 1500 körül építtetett ide kőből templomot. Azonban egyes kutatók a templom egyik részének keletkezését jóval korábbra teszik. Ami biztos: az épületet az évszázadok alaposan próbára tették, a 20. századra teljesen romossá vált. A kétezres évek elejére csupán a földből itt-ott kiálló mészkövek jelezték az egykori templom nyomvonalát. Ekkor a debrődiek, élükön Frankovics László plébánossal és Papp Anna polgármesterrel, elszánták magukat, hogy a templomot felújítják és a hely régi méltóságát visszaadják. 2006 tavaszán Tamás Gábor építész tervei alapján indult meg az építkezés, s az eredmény egy a környezetéhez tökéletesen illeszkedő, a Kárpát-medencében is egyedülálló növénytemplom. Sajnos Papp Anna polgármester asszony már nem élte meg a templom felszentelését… 2007 óta minden év László napján – illetve a hozzá legközelebb eső szombaton – újra búcsút tartanak itt. Az idelátogatók száma évről-évre bővül és a „rendezvény” egyre nagyobb ismertségnek örvend a Felvidéken és Magyarországon is.”