,,Gramofonshow” – Carusótól Armstrongig
Nincsenek felméréseim, mégis úgy gondolom, hogy aki az operát szereti, ahhoz közel áll a jazz is –, két igényes műfaj. Régi gramofonlemezeken megszólaltatva pedig külön élmény hallgatni, hát még olyan klasszikus ,,zenei fejedelmek” előadásában, mint mondjuk Caruso vagy a jazz-ben Armstrong (csak azért őket emelem ki, mert kisvideónkban az ő hangjuk szól a hatalmas és különleges régi ,,lemezjátszókon”). Kapcsolódó videó: http://ujmisszio.hu/phone-zenemu-100-gramofonra/ Cikk folytatása a videó alatt
Girolamo Deraco korábban nyolc másodperces operájával lepte meg a Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyét. A 2017-es fesztiválra is hozott egy különlegességet: Dél-Olaszországban rátalált egy gyűjtőre, akinek száz gramofonja van, s rávette, hogy szállítsák a gyűjteményt Miskolcra. A színházat így ellepte két kamionnyi – a 19. század végéről és a 20. század elejéről származó – gramofon. Tulajdonosuk, Giuseppe Nicoló élvezetes tárlatvezetéseket is tartott az érdeklődőknek, kiemelte a különleges darabokat, (pl. azt, amelyiket királynők és pápák számára gyártottak), s óriási lemezgyűjteményéből is elindult néhány, jellegzetes sercegő hangot adva…
Deraco pedig komponált egy 40 perces művet, amely megszólal ezen a száz gramofonon: nyomtattatott 100 db ilyen lemezt, amelyeket a karmesteri intésére száz ember indít el, s az indítók fele kórusként is közreműködik a produkcióban. Ebben a kisvideóban ő meséli, el, hogyan vették fel annak idején a hangot.