ISMERETLEN SZENTJEINK: Szent Adalbert
Ünnepe: április 23.

Tevékenységének is köszönhető, hogy az ezredforduló táján létrejött a keresztény Magyarország és Lengyelország.

„Könnyű a püspöksüveget és a pásztorbotot viselni, de borzasztó a püspökre váró számadás az élők és holtak bírája előtt” – mondta Prága püspöke, aki felszentelése után mezítláb vonult be a városába, és ettől kezdve többé nem látták mosolyogni.

Folyamatosan menekült is e tisztsége viselésétől, III. Ottó, a Német-római Birodalom császárának barátjaként a kereszténység „keleti nyitásának” missziós munkájában szívesebben vett részt, és szinte egész élete a végül beteljesedett mártír sorsra való felkészülésben telt. Közben többször, hosszabb ideig Rómában, az Aventinus-dombon lévő Szent Elek és Bonifác-apátságban élt bencés és bazilita szerzetesek között.
A csehországi Libicében született Wojciech (a keresztségben ezt a nevet kapta) apja Lublyic grófja, anyja, Adilburg pedig I. Henrik német császár rokona volt. Kisgyermekként súlyosan megbetegedett, kétségbeesett szülei gyógyulásáért imádkozva a Szent Szűz pártfogását kérték. Felajánlották, ha meggyógyul, akkor Istennek ajánlják gyermeküket. Ígéretüket be is tartották, ezért Magdeburgba küldték tanulni. Bérmáláskor vette föl az Adalbert nevet pártfogója, a magdeburgi érsek iránti tiszteletből. Az érsek halála után, 981-ben hazatért, ahol az első prágai püspök, Dietmar szentelte pappá.
983-ban, Dietmar halála után a püspökség alapítója, II. Boleszláv fejedelem, a papság és a nép egy akarattal Adalbertet választotta püspökévé. Hatalmas volt egyházmegyéje: északon Sziléziáig és az Oderáig, keleten Krakkón túl, a Bug folyóig, nyugaton a bajor és cseh erdőkig, míg délen Magyarországig terjedt. Éppen az ő munkássága idején történt meg ennek a Közép-Európai területnek a politikai és szellemi átrendeződése.
A római kolostorból magával vitte 12 társát, hogy segítségére legyenek a csehek pasztorálásában. Nekik, velük alapította meg Prága mellett a břevnovi kolostort. Ez a bencés apátság lett a nyugati szlávok szellemi-lelki középpontja. Meglapította a lengyelországi meseritzi apátságot, amelynek apátjául Asztrikot, a későbbi esztergomi majd kalocsai érseket tette meg. Valamint mivel már 992-ben szívesen látta Géza fejedelem, folytatta 994-995-ben hazánkban a keresztény hit térítését. A legenda szerint ő keresztelte és bérmálta meg többek között Szent Istvánt.
Végül az északon élő balti törzsekhez indul téríteni (Pruzzi, Prussen, később Preussen = poroszok), majd társaival a litvánokhoz készül misszionálni. De mielőtt elindulhatott volna, 997. április 23-án vértanúhalált halt, egy lándzsával keresztül szúrták a mai Elblag környékén. A lengyel fejedelem kiváltotta testét a gyilkosoktól (állítólag a teste súlyának megfelelő mennyiségű aranyért), és Gnieznóban temette el. Már 999-ben a szentek sorába iktatta II. Szilveszter pápa, császár barátja 1000-ben elzarándokolt sírjához. Adalbert tisztelete nőttön nőtt. A prágaiak hazájuk védőszentjeként tisztelik (földi maradványait is megszerezték 1039-ben). Tevékenységének is köszönhető, hogy az ezredforduló táján létrejött a keresztény Magyarország és Lengyelország.
Dobos Marianne
Szeretettel ajánljuk Ismeretlen szentjeink rovatunkból: – Pauline Marie Jaricot ITT

Ha tetszett, kérjük, használja a MEGOSZTÁS-gombot –, s öröm, ha feliratkozik hírlevelünkre.